2018. szeptember 19., szerda

Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai


Ezt a könyvet is lomtalanításnál kukáztam. S mivel egy ideig be volt építve a laptopom a szekrényhalmazba, kellett valami papíralapú, ami elérhető. Így maradt ez merő kíváncsiságból.


Fülszöveg
Mások megértésének titka
önmagunk megértésében rejlik.

Az alábbi kijelentések mindegyike a négy alapvető vérmérsékleti típus (melankolikus, flegmatikus, szangvinikus és kolerikus) valamelyikére vonatkozik. Vajon Önre melyik jellemzőbb?

> Otthon és munkahelyemen egyaránt mindent megszervezek és rendben tartok.
> Még akkor is nehezemre esik izgalmat kimutatni, ha igazán fontos dologról van szó.
> Amikor a bevásárlóközpontba megyek, gyakran elfelejtem, hogy hol parkoltam le.
> Felbosszant, ha a beosztottjaim nem tartják be pontról pontra az utasításaimat.

Florence Littauer, a Személyiségünk rejtett tartalékai szerzője, könyvének átdolgozott és bővített kiadásában a személyiségfejlődés vizsgálata során szerzett legújabb ismereteit osztja meg olvasóival. Művének legfontosabb tanulsága, hogy mindannyiunkban páratlan és megismételhetetlen személyiség rejtőzik. A személyiségteszt segítségével megtudhatjuk, miként határozza meg jellemvonásaink egyedülálló ötvözete érzelmeinket, munkateljesítményünket és társas kapcsolatainkat. Az írónő lényegre törő tanácsokat ad, humoros példákkal illusztrálva, előnyös tulajdonságaink kibontakoztatásához és a hátrányosak ellensúlyozásához.
Az érdekes kötet egyúttal kulcsot kínál mások megértéséhez is. Megtanulhatjuk belőle elfoadni – és élvezni – mindazt, amitől annyira különbözünk egymástól. A Személyiségünk rejtett tartalékei hasznos segédeszköz, amellyel megszépíthetjük életünket – és a környezetükben élőkét is.

Florence Littauer Egyesült Államok-szerte személyiségfejlesztő előadásokat tart. Marita lányával közös munkája, A személyiségünk rejtélye. Férjével, Freddel közösen pedig házassági tanácsadó kurzusokat vezet.


Eredetileg: Florence Littauer – Personality Plusz. Revised and Expanded Edition (1994)
Szerző: Florence Littauer
Kiadó: Network TwentyOne (1995)
Fordította: Komáromy Rudolf
Oldalszám: 268
Műfaj: szakkönyv, pszichológia

Kedvenc idézeteim
1)
A személyiségtípusok megismerése az első lépés az emberek megértéséhez. Látnunk kell az eredendő különbségeket köztünk és a többiek között, mert ha nem fogadjuk el őket olyannak, amilyenek, akkor hajlamosak leszünk minden másságot legalábbis rendellenesnek tekinteni.

2)
(…) a túlzásba vitt pozitívumok sokszor az ellenkezőjükbe csapnak át.

3)
(…) mindannyian eleve skatulyában vagyunk. Hurcoljuk magunkkal korábbi élettapasztalatainkat, csak addig távolodunk el ezektől, ameddig biztonságban érezzük magunkat.

4)
Aki hajlamos gyötörni magát, hogy nincs benne semmi jó, sürgősen hagyjon fel ezzel a viselkedéssel! Igenis van benne érték. Az álszerénység visszataszító, s azt követeli másoktól, hogy folyton dicsérjenek bennünket. Ez fárasztó, ezért előbb-utóbb kerülni fognak, a fejletlen önbecsülésnek egyébként sem ilyen mankóra van szüksége.


Gondolatok
Az önismeret kétélű fegyver. A nem megfelelő kezekben hamis önigazolássá válik. Van pár olyan ismerősöm, akiket elrugdalnék pszichológushoz, hogy rázza gatyába őket. Az egyik wiki-oldalakat böngészget, hogy miért olyan, amilyen. A másik meg nemes egyszerűséggel homokba dugja a fejét. A harmadik akkor is megölelné az ellenségét, ha az kést állítana a hátába. Ezek az emberek olvasgatnak, idézeteket és dalszövegeket nézegetnek, és minden olyat felcsipegetnek, ami az éppeni lelkiállapotuknak megfelel. Mindenki köcsög, mindenki rossz, bezzeg én, nézd meg, én ez vagyok, nem vagyok hibás, csak áldozat. – Na, az ilyen embereknek nem való ez a könyv.

Amúgy is hajlamosak vagyunk dobozok mögé bújni, gondolok itt arra, hogy azért, hogy ne nézzünk szembe se a felelősséggel, se önmagunkkal, kiválasztunk valamit (csillagjegyet, kötődési stílust, vérmérsékletet, valamilyen tipológiát, függőséget, fóbiát, fíliát…stb), amit védőpáncélként tartunk magunk elé. Ezzel mossuk kezeinket, jelszó, mi aztán egyáltalán nem tehetünk a kialakult helyzetről.


A vérmérsékleti típusokról már sokat olvastam. Számomra a legmeglepőbb tény a személyiségteszt volt, ahol eleddig mindig a melankolikus jött rám ki. Most békés flegmatikus lettem, nyakamban egy jó adagnyi tökéletes melankolikussal. Hozzáteszem, először észre sem vettem, hogy amikor átmásoltam a tesztet egyik részről a másikra, akkor ott vannak a típusok.
Először nyilván a rám leginkább jellemző két típust olvastam el. Ahogy olvastam, igen felfedeztem az igazságtartalmát. A többit is elolvastam persze, de hogy egy-egy barátom kimondottan milyen, azt akkor tudnám megmondani, ha velük is kitöltetném ezt. Így is párat felismertem az eddigi ismereteim alapján.

A bibliai idézeteknél, bár jól odabiggyesztették őket egy-egy fejezet alá, mindig az jutott eszembe, A Könyvet bárki, bárhogy magyarázhatja.

A rövid példatörténetek is jók, bár szerintem szülő nincs, aki népszerű szangvinikusként aposztrofálja a leendő menyét, inkább körbeírja, és jó pár helyzetben igazán patologikus személyek jelentek meg, akiknek a vélekedését, viselkedését nem csak a vérmérséklet alapján lehetne besorolni, mert azért meredek emberek vannak. Minthogy, az életben sem lehet elviselni azért valakit, csak mert népszerű szangvinikus. Nekem van olyan ismerősöm, aki ilyen, és kifejezetten idegesítenek néha a megmozdulásai. Akkor sem lenne gyümölcsöző kapcsolat, ha megerőszakolnám magam.
Az ellentétek pedig, nem mindig vonzzák egymást. De ez egy másik téma.

A könyvben vannak hasznos részek, de eléggé félő, hogy leginkább arra figyelünk oda, és azt olvassuk el, ami ránk nézve útmutató. A többin jobbára átszaladunk. Mindenkiben van egy domináns, és van mindből bennünk a másik háromból is. Viszont csak és kizárólag egy skatulyába szerintem akkor tudnám belenyomorgatni az embereket, ha más baj is felüti ott a fejét.

Arra jó volt, hogy nem vagyok ufó azért, mert nem tudok hű, de nagyon lelkesedni, vagy, hogy nem mutatom ki, mit érzek valójában. Illetve azért sem, hogy miért foglalkozok bizonyos emberekkel, akik az életem részei valamilyen szinten. Sokan megköveznek azért, mert pár emberrel beszélgetek annak ellenére is, hogy idegesítenek, vagy megbántanak. Nos, nem véletlenül.


Mindezzel együtt, hasznos ki könyv ez, jó gondolatokkal. Nem egy nehezen olvasható szakkönyv, viszont ajánlatos őszintének lenni, mielőtt belekezdünk. Úgyse látja senki, mit pöttyintünk ránk jellemzőnek a tesztben.

Egyedül a vége nem tetszett. Az kifejezetten nem tetszett, simán meglettem volna a vallás nélkül, de hát, ez az amerikai virtus.

Ajánlom azoknak, akik tényleg kíváncsiak magukra, őszinték magukhoz, és nem egy eleve negatív felhanggal állnak hozzá a tipológiához.

Képek forrása:
moly.hu
astrohoroszkop.hu
okonatura.hu
ujremeny.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése