2018. szeptember 25., kedd

Impressziók. Monet-tól Van Goghig, Matisse-tól Warholig


Múltkor ezért a kiállításért mentünk Debrecenbe, amiből egy jó nagy városnézés lett a végén.


Amúgy, ne kérdezzétek miért, de állandóan szecessziót akarok írni/mondani impresszió helyett. Még a képeket is a „szeci” mappába mentettem fel.
Maga a stílus nem a kedvencem. Hiába a 19. század egyik meghatározó irányzata, hiába jelent meg a festészetben, irodalomban, szobrászatban és zenében, valahogy kevésbé vannak rám nagy hatással az alkotók művei.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de vicces, amikor mindenki közvetlen közelről bámulja a pöttyöket, míg messzebbről sokkal jobban lehet szemlélni a képeket. Jó, egy-kettőbe én is belebújtam, mégis egy Monet képet képes voltam a terem közepi puffról bámulni negyed órán keresztül.

2018. szeptember 21., péntek

Debrecen - Református Kollégium Múzeuma


Kicsit megcsúsztam ezzel a bejegyzéssel. Van új ajtóm, megérkezett Mackó, hol pakolunk, hol takarítunk. Fázisbejegyzés majd lesz, ám most még Debrecen lázban égek, és két bejegyzéssel adós vagyok. Múltkor kimaradt a Református Kollégium Múzeuma, mert itt is sok kép készült.

2018. szeptember 19., szerda

Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai


Ezt a könyvet is lomtalanításnál kukáztam. S mivel egy ideig be volt építve a laptopom a szekrényhalmazba, kellett valami papíralapú, ami elérhető. Így maradt ez merő kíváncsiságból.

2018. szeptember 17., hétfő

Debreceni kiruccanás


Családdal voltunk Debrecenben kiállítást nézni. Szombaton reggel négykor felkeltem, indultam a találkozó pontra, aztán leautóztunk odáig. Ilyenkor jövök rá, hogy rengeteg helyen voltam már munka miatt, de városnézésre alig jutott idő, így alig láttam valamit. Úgyhogy, most összekötöttük a kellemeset a hasznossal.

Volt némi eltévedés, meg mászkálás a parkoló zónák miatt. Összesen a felét, ha láttuk a városnak. Legalább lesz miért visszamenni.

2018. szeptember 16., vasárnap

Filmturmix


Az utóbbi egy-két hét nem arról szólt, hogy filmeket néztem volna. Persze, így is szép számmal hevernek a jegyzetlapokon, de egyszerűen nem jutottam el odáig, hogy akár egy sorozatrészt is megnézzek, nemhogy egy hosszabb filmet. Most utóbb néztem jó pár jó filmet, és totál büszke vagyok magamra, hogy csak egy volt olyan, amit áttekertem.

2018. szeptember 14., péntek

Hajókáztunk ide-oda


Ne kérdezzétek, miért, de mi szeretünk néha A-ból B-be lecsorogni a Dunán hajóval. Mivel bérletesek vagyunk, ingyen van, évente legalább egyszer megcsináljuk a kis utunkat. Eleinte kijártunk Újpestre, megvártuk a hajót, és lejöttünk vele a Boráros téri állomásig. Aztán átszoktunk a déli irányra úgy, hogy a Népfürdő utcánál szállunk fel.

2018. szeptember 13., csütörtök

Lakásfelújítás # 1.


Akárhányszor lakásfelújításba keveredek, mindig megfogadom, hogy soha többet. Most is kész vagyok, mint a matek lecke.

2018. szeptember 12., szerda

Anna Maxted: Műkörömszakadtáig


Az egyik barátomnál lomtalanítottunk, amikor odaadott pár könyvet, jelszó, talán érdekel. Így került ez is hozzám. Nem azt mondom, hogy lerágtam érte a körmömet, de úgy voltam vele, potya könyvnek nem nézzük a milyenségét. Aztán egy sci-fi után azért jó volt valami mást olvasni, és mivel ránéztem, az agyam pedig megszólalt, hogy „ez kell neked!”, úgy voltam vele, miért ne?

2018. szeptember 5., szerda

Brandon Hackett: Xeno


Kicsit döcögősen kezdtem neki, a végén már piszok rosszul éreztem magam, hogy szinte nem haladok vele. Végül, amikor az egyik barátom kutyájára vigyáztam, volt egy szombati üresjáratom, és kiolvastam.

Lehet, hogy picit spoileres, szóval, akkor olvass tovább, ha áfonyavörös a kíváncsiságod.