2018. augusztus 18., szombat

A Hangya és a Darázs


Azt hiszem, elsején néztük meg. Elenyésző kivétellel szeretem a képregény-filmeket, párat kifejezetten moziban bámulok szívesen. Ne kérdezzétek, miért, bár lehet, mert látványfilmre örömmel beülök. Idén is jó pár tervbe volt véve, mégis ezt sikerült csak abszolválni. Egyszerűen így alakult, nem nagyon mozdultunk meg az idei filmekre, amit kicsit sajnálok. Meg azért is, hogy igen erőteljes csúszásba kerültem ezzel a bejegyzéssel. Persze, például örülök, hogy a Fekete Párducra nem áldoztunk, mert szerintem rossz lett.

Sokan nem szeretik a Hangyát, sem a karaktert, sem pedig az előző filmet, nekem tetszett a humora, szóval, szerettem volna megnézni ezt is. Kíváncsi voltam, hogy folytatják. Nos, nem csak az előző filmet kell látni, hogy tudjuk, hol vesszük fel a fonalat. Lehet, picit spoileres lesz.


Ant-Man and the Wasp (2018)
amerikai akciófilm, 118 perc
Rendező: Peyton Reed
Forgatókönyv: Chris McKenna
Erik Sommers, Paul Rudd

Szereplők:
Paul Rudd – Hangya / Scott Lang
Evangeline Lilly – Darázs / Hope van Dyne
Michelle Pfeiffer – Janet van Dyne
Michael Douglas – Dr. Hank Pym
Hannah John-Kamen – Ghost
Michael Pena – Luis
Laurence Fishburne – Dr. Bill Foster


Scott az életét igyekszik rendbe tenni, amikor Dr. Hank Pym és lánya útjába akad ismét, akik Hope anyját szeretnék kihozni a kvantumtérből. Miközben dolgoznak a kvantumkapun, a technológiára másoknak is fáj a foga. Van, aki maga akarja használni, míg más el szeretné adni, s mindeközben Scott házi őrizete alatt is rezeg a léc.


Gondolatok
Kezdeném ott, hogy utóbb láttam az Avengers: Infinity War című filmet, Thanos híres/hírhedt csettintésével együtt, amiben megmagyarázásra kerül ennek a filmnek a vége. Sőt, mivel Amerika Kapitány sem a szívem csücske, a Polgárháború valósággal átfolyt az agyamon, így picit gondolkodnom kellett, hol is vesszük fel a fonalat, mert természetesen nem ott, ahol az előző Hangya véget ért. Igazság szerint, ha valaki nem látta az előző filmeket, vagy a Végtelen háborút, akkor is kerek egészet kap, lehet sejteni, hogy nem „csak mert” történnek az események, és nincs a szó szoros értelmében hiányérzete az embernek.

Másrészt, egyáltalán nem az a tipikus akciódömping, kényszeredett szóviccekkel és helyzetkomikumokkal. Sokkal inkább egy vicces kalandfilm, vagy kalandos vígjáték. Igen, néhol gyermeteg, máskor intelligens humora van – nem árt mondjuk ismerni Paul Rudd és Michelle Pfeiffer közös filmjét (Anyád lehetnék), hogy egy-egy poén érthető legyen. Itt is megvan, hogy helyzet- és karakterkomikumok vannak, persze, hogy megvan. Michael Pena kifejezetten humoros a bandájával együtt, szerves része a film humorfaktorának. Főleg, amikor a saját szemszögéből mesél el egy történést.


A szereplőket Ghost kivételével szerettem. Nála is csak annyi bajom volt, hogy maga a színésznő nem szimpatikus. Ezt leszámítva, önös érdekét hajszolja, nem egyértelműen gonosz, sőt, nem a tipikus apakomplexusos, megalomániás főgonosz, mint akiket általában a Marvel háza táján találunk (nekem még mindig Ultron a kedvencem). Az ő életproblémája abszolút érthető, és már-már megszánod, ezért sem tekinthető abszolút gonosznak. Inkább a félelem, a fájdalom és a meg nem értettség motiválja.

Hangya, a besurranó tolvajból lett szuperhős aranyos családapa, vicces figura. Tény, Paul Rudd-hoz megy ez a karakter és ez a humor, amit képvisel. Darázs a szokásos szuperhősnő, aki tökös és okos. Evangeline Lilly jobban működik így, mint tündeként. Az apját alakító Michael Douglas jó a zsémbes tudós szerepében, aki bőröndnyire zsugorítva húzza maga után a laborját, miközben a minikocsijai közül kiválasztja a megfelelő járgányt. Tulajdonképpen, a vicces latin-amerikaitól kezdve, a mostohaapáig mindenki rendben van.


Nem értek a kvantumfizikához, de Michelle Pfeiffer karaktere felvetett bennem pár kérdést. Hogy maradt életben ennyi ideig? Min élt? Mit evett, ivott? Hogy nem öregedett? Hogy nem nőtt meg a haja? Honnan vett magának fehér rongyot?
Jó, ebben és az ehhez hasonló filmekben, nem kell keresni a logikát és az értelmet, csak nézni és szórakozni kell rajta. De úgy, azért merő szőrözésből kíváncsi lennék rá.
Ámbár a kvantumtér még mindig nagyon tetszetős látványt nyújt.


Ha a látványon, akción és humoron tovább szeretnék látni, akkor egyáltalán nem szájbarágósan adagolják a családi kapcsolatokat – utóbb azért erre nagy hangsúlyt fektetnek ezekbe a filmekbe. Szüljél még egy szuperhőst, mert fogynak Thanos papa jóvoltából -. Azok fontosságát, miértjét és hogyanját, főleg, ami az összetartozást és összetartást illeti. Bajtársiasságból is kapunk egy merőkanálnyi leckét. Az emberek belső feszültségének eredményét, és az életükre vetítve a motivációjuk hatásait. Nem utolsó sorban, az ember akkor tud tovább lépni a múlt sérelmein, ha a jelen feladataira koncentrál, s nem éri meg egy életen át cipelni a haragot. Tudni kell megbocsátani a másiknak, főleg, ha szükség van rá.

Persze, nem minden genyónak kell, mert a feketepiaci üzletemberek, akik a rend korrupt őreivel lepaktálnak, na, nekik nem jár könyörület, s bár ők csak fekvőrendőrök a szuperhősöknek, nagyobb galibát jelentenek, mint Ghost és a sejtszerkezete.


Egy szó, mint száz, jó volt. Élveztem. Sokat nevettem. Nekem azt adta, amit vártam. Jól sikerült második rész.

Ajánlom bárkinek, aki szereti a Marvel-filmeket, vagy annak, aki csak a Hangyát szereti, vagy picit másabb filmet szeretne nézni ebből a sorozatból, mint ami eddig fellelhető volt… vagy csak ki akarja heverni a Fekete Párduc fájdalmát.

2 megjegyzés:

  1. Szóval ez egy jó film, listára vettem, köszi a kritikát. Fekete Párducnak csak a bemutatóját láttam és nem akartam megnézni, akkor az nem veszteség :)
    Moziban mi a Mission Impossible 6-ot néztük meg, nagyon tetszett, de elfogult is vagyok Tom Cruise-zal annyira, hogy előtte megnéztem újra az előző részeket online.
    Szerintem írtál a Démonok között 2-ről korábban, azt most sikerült megnézni, elég rémes volt, nem semmi, amit ez a házaspár vállalt és végigcsinált.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem ez a film erősíti azt a tábort, amikor a második rész "jobb", mint az első.
      Abban is eltörik Tom Cruise heftije? Minden filmjében vérzik szegény orra, bár jól belőtte magának azt a karaktert, amiket megformál.
      A Fekete Párduc nekem csalódás volt. Nagyon nagy csalódás.
      Igen, írtam róla valamikor, de nem tudom, mikor. Hasonló véleményen vagyunk.

      Törlés