2018. május 14., hétfő

Társkeresőzzünk #1. - Intro


Mivel elolvastam egy ebben a témában íródott könyvet gondoltam, tartsunk egy online társkeresős hetet itt a blogon. Igyekszem értelemszerűen szétválasztani az etapokat, remélem, sikerülni fog.

Elsőre lássuk a miérteket.


Amikor én bárkinek elmondtam, hogy vettem egy nagy levegőt, és felregisztráltam, akkor csak néztek rám fintorogva, hogy minek, és hogy nekem arra nincs szükségem. De. Sajnos, szükségem van rá, mert kezdem magam úgy érezni, mintha valami manó lennék, vagy bányarém. A face-to-face kommunikáció nem működik.
Ugyanis történt az, hogy elmentem egy ismerősömmel egy koncertre, és a teltház ellenére két egész darab férfiúval jutottam el odáig, hogy szemeztünk hat méterről. Nem jöttek közelebb.
Az ismerősöm mondta, hogy ő akkor megy oda a lányokhoz, ha kap egy jelet, hogy szabad az út. Nos, hiába adod meg. Vagy matt részeg. Vagy álló pélóval közelít eleve. Vagy nem mer közelebb jönni.

Andi, a manikűrösöm mondta, hogy miért nem megyek el ide-oda iddogálni. Mondtam neki, hogy a szórakozóhelyeken nem fogom megtalálni életem párját, illetőleg ott sem az a divat, hogy hosszútávra tervező emberek jelennek meg, nekem meg a kalandokkal már tele van a padlás.

Így, mielőtt felvettem volna az erényövemet és a reverendámat, gondoltam, felregisztrálok ugyanarra az oldalra, ahol évekkel ezelőtt is fent voltam. Semmi nem változott a felhozatalt leszámítva. Kicsit olyan érzésem van, mintha csak és kizárólag a defektesek maradtak volna ott, mert rengetegszer jut eszembe, egy-kettőnek mikor gurult el a piros bogyója, vagy mi játszódik le benne, amikor ír nekem.
Ez egy furcsa útvesztő, ami kellő cinizmus és irónia nélkül kezelhetetlen.


Miután az ember túlesik az alkati besorolás pánikján, és kiizzadja magából a bemutatkozó szöveget, várhatja, mi történik. Kicsit olyan ez a párkeresési mizéria, mint egy idegen galaxis értelmes lényeit felkutatni:
Jó, csodás. Kilőttük magunkat az űrbe. Rendben. Melyik bolygó alkalmas az életre? Találunk rajta életet egyáltalán, vagy csak amőbázunk? Oké. Az az élet értelmes-e egyáltalán? Agresszív? Befogadó? Hozzánk illő, vagy teljesen más szabályok vonatkoznak rá? Telepedjünk le, vagy vissza kettő, padlógáz fénysebességgel?

Első nekifutásra barátnőm három nap után üzente meg, hogy feladja, engem sikerült egy hét után a törölköző bedobására kényszeríteni, pedig mindketten adtunk egy hónapot az oldalnak. A sok ocsú között sajnos elvész a búza, egy kezemen meg tudom számolni a normális lehetőségeket.
Nagyüzemben megy a sunnyogás, a zsákbamacska, és senki sem őszinte. Tudom, a nagy számok törvénye alapján van, aki tényleg magát adja, de addig annyi selejten gázol át az ember lánya, hogy már rá se hederít egy idő után. Ezért ne kárhoztassuk egymást.
Az egyik srác mondta, hogy tíz potenciális delikvensből a tízedik a nekem megfelelő, de az előtte levő kilenc úgy lefáraszt, hogy inkább a hatodiknál hagyod. Valahol igaza van.

Barátnőm kitartóbb volt, mint én, és az ő engedélyével, zanzásítva fogjátok olvasni a tapasztalatainkat.
Hozzáteszem, a nők sem angyalok, de mivel mi nem nőkre mentünk, így erről a részéről nem tudunk beszámolni.
Férfiak oldaláról azt tapasztaltam, ők nem kapnak válaszokat, de még kezdeményező leveleket sem. Szinte egyáltalán nem kokettálnak velük a hölgyek. Vagy azon vannak kiakadva, hogy kiírják, ők komoly kapcsolatot keresnek, de csak befigyel a spagetti pántos tangás fenékkép.

Eleinte visszasírtam azokat a tereket, ahol lehetett ismerkedni, viszont rá kellett jönnöm, nem azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tér erre, hanem az ember felejtett el ismerkedni. A kereslet és a kínálat egyáltalán nincs valamiért összhangban.

Ezen túllendülve, a következő felosztásra gondoltam:
1) Bevezető (ezt olvastad el most)
2) Adatlapok
3) Levelek
4) Minden más
5) Konklúziók

Ebből fog állni most ez az egy hét. Szerdán a könyvről egy ajánló, és még tervezek valamit, de mivel nem tudom, hogy fog összejönni, az inkább maradjon titok.

12 megjegyzés:

  1. Várom a végkimenetelt. Sok élményem van nekem is, kellemetlen rengeteg, elrettentő példa is akad bőven, de kevéske pozitív tapasztalat is. Az egyik tény rólam ami ide köthető, hogy az első szerelmemet leszámítva, az összes többi "partnerem" az interneten ismertem meg. :D
    A jelenlegi párom is internet, pontosabban Facebook. A legnagyobb különbség közte és az előzőek között, hogy őt nem direkt kerestem meg sőt, akkor épp nem akartam se társat, se szerelmet, se senkit. :D Aztán egy közös ismerős több személyes csevegést indított 10-15 emberrel. Ott feltűntem neki, később elismerte, hogy azért kezdett érdeklődni irántam, mert kitűntem ebből a tömegből. Később világos lett számára, hogy alapból nem vagyok átlagos. :D Aztán róla is, hogy ő se az, hiába tűnik annak küllemre. Eleinte csak ellentétes dolgokat ismertünk meg és már feladtam, hogy lesz bármi közös, erre kiderült, akad nem is kevés.
    Eleinte veszekedtünk. Aztán szerelmesek lettünk. Eleinte "csak találkozzunk semmi más", aztán legközelebb két hétre összeköltöztünk. A mostani párkapcsolatom akkor jött létre, amikor nem akartam. Oly módon amire a véletlen és a sors szavak sem elegendőek, mert rettentően kevésen múlt. Annyi, hogy ez is az internetnek köszönhető.

    Szerintem ne add fel! Elhiszem, hogy vágysz egy szerető társra, de erőltetni sosem szabad, főleg nem ebben a gonosz világban ahol igen, sokan maszkot hordanak és gyakran sötétebb ember lakozik az álarc mögött, mint amit valaha láttál. Szóval inkább, csak óvatosan! De remélem, egyszer rád talál az igazi. ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem adtam fel, és nem siettetek semmit. Lassan három éve vagyok egyedül, gondoltam, megpróbálom, miért ne? Hidd el, kivárom, míg megtalál. :D

      Mindig minden akkor talál ránk, amikor nem görcsölünk rá, ez amolyan törvényszerűség.
      De szép ez a történet. Vannak persze pozitív példák is, és örülök, hogy neked ez így sült el.

      Törlés
  2. "Nagyüzemben megy a sunnyogás, a zsákbamacska, és senki sem őszinte."
    Ez sajnos nem csak online van így, és talán irl rosszabb, mint amikor online fel vagy készülve ezekre.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt aláírom, minthogy élőben durvább emberekkel találkozni, mint ilyen formában.

      Törlés
  3. Ez nagyon érdekes lesz, főleg, ha eljut a találkozásig is a dolog. Egyik ismerősöm keres most társat neten, de furamód nem akarnak vele találkozni, csak írogatni. Ennek mi értelme? Biztos az is befolyásolja a dolgokat, hogy milyen életkorban keres az ember. Én több, mint 10 éve kerestem, akkor nagyon sokan írtak, Ctrl C-Ctrl V-vel megírtam, hogy nem írok, mert találtam valakit. Kb. 30 embernek. Nagyon hamar ismerkedtem, fotóval. Már másnap rámírtak és kapcsolat is lett belőle, nem találkoztam a következő jelölttel. Csomó emberrel meg nem is találkoztam, aki pl. nem küldött fotót vagy homályosak voltak a szándékai.
    Nem csak a manók :) meg bányarémek :) keresnek neten, én pl. untam a kötelező köröket, de életben, ha valakinek azt mondod, hogy kapcsolatot akarsz, nem azt, hogy majd alakul valami vagy sem, az elmenekül. Én nem akartam, hogy elvagyunk, aztán öt év múlva derül ki, hogy nem akar a másik gyereket vagy tanyán akar élni én meg tök máshogy képzelem el a dolgokat. Itt az elején lehet tisztázni, aztán lapát vagy sem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy, hogy barátnőm is fent van, szoktunk azon mosolyogni, amikor valaki másolás-beillesztéssel él.
      Amúgy tény, hogy rengeteget beszélget két ember, és nehezen lesz belőle találkozó. Szerény tapasztalatom alapján ez régebben máshogy volt azért. Most, akikkel beszélgetek, elvannak velem, jókat írogatunk egymásnak, és körülbelül ennyiben kimerül a dolog. Volt, aki még a kérésemre sem volt hajlandó megemelni a telefont. Bár, a találkozók közelében sem vagyok.

      Azzal nincs semmi baj, hogy elmondod a szándékaidat. De amikor erőlteted ezt a témát, holott a másik már elmondta a véleményét, hiába írod le, menekülni fog. Én is ilyen vagyok. Nem azt mondom, hogy ahogy esik, úgy puffan, de nem tudok valamire garanciát vállalni, amit nem biztos, hogy be tudok tartani. Kiszűrni pedig, nehéz. Voltak zsonglőrök, szemfényvesztők szép számmal, olyan ügyes játékosok, hogy csak lestem.
      Ebben igazából az is érdekes, kinek mit jelent a „komoly kapcsolat”.

      Törlés
    2. 30 embernek, akit nem ismersz, csak nem írod le ugyanazt másolás nélkül :) Nálam a mél-telefon-személyes találka volt a sorrend, már azóta van messenger is, akkor még nem volt. Ja, de volt msn :)
      Garanciát nem lehet vállalni semmire, de pl. abban, hogy ki hol szeretne élni, akar-e gyereket, akar-e házasságot valaha, szerintem jó tisztázni az elején, vagy hogy barátkozunk-e vagy kapcsolat a cél. Volt, aki pl. nem tudta megmondani, mit akar, azt válaszolta, hogy csak barátkozunk. Hát mondom, jó, és onnantól leírtam. Szeretem a céltudatos embereket. Ha nem közösek a fő célok, akkor csak raboljuk egymás idejét.

      Törlés
    3. Félreértettük egymást, mert én azokra gondoltam, akik nekem írnak, de ugyanúgy bemásolja ugyanazt a levelet. Ilyen esetben persze, hogy nem másolom le egyenként. :)
      Én nagyon úgy tűnik, megmaradok a mailnél, régen eljutottunk a találkozásig is. Nem tudom, miért változott ennyit a dolog. Mindenesetre, érdekes.
      Azért mondtam, hogy nem tudok erre egyértelmű választ adni, mert sem műkörmöt, sem tetoválást nem akartam x éve, és nem tudom, de sok mindentől változhat a hozzáállásom. Persze, tisztázzuk az elején a dolgokat, csak erre tényleg nem tudok 100%-os választ adni most per pillanat. Igaz, sorsfordító emberem is eleddig kétszer volt csupán, akinél meggondoltam egyet s mást, de ott is sok víz lefolyt a Dunán.

      Törlés
    4. Majd a sorozatból biztos kiderül, hogyan is megy a levelezés, de kíváncsi leszek, hogy lehet mondjuk 10 embert fejben tartani és megkülönböztetni, amikor csak egy valamilyen fotóról ismered. Jó esetben nem 10 évvel ezelőtti és nem homályos a fotó.
      A tetoválás és a műköröm külső dolgok, azok azért annyira nem fontosak, hogy válóok legyen, mint pl. az, hogy lesz-e gyerek vagy soha nem lesz, mert nem akarunk vagy mondjuk templomi esküvő kell vagy sem. Ha már a külsőnél tartunk, azért csak nem hagysz el valakit, mert tetkója lesz vagy levágatja a haját, de ha nem közösen gondolkodtok a jövőről, az már elég nagy probléma.

      Törlés
    5. Nekem maximum három volt, akivel leveleztem, annyit tartottam a magam számára megengedhetőnek.
      Én magamról tudom, hogy nem hagyom el, de volt már olyan, aki nem akarta engedni, hogy vörös legyen a hajam, és amikor lett, akkor kiadta az utamat, bár szerintem ez már csak a végső indok volt, nem a kiváltó ok.
      Igen, ezek döntő kérdések, de továbbra is úgy gondolom, hogy az ember változhat idővel. Megértem a te indokaidat is, de ha az első levélben ezt közölnék velem, valószínű elmenekülnék.

      Törlés
    6. Szerintem aki meg akarja szabni, hogyan nézz ki, abból jobb, ha nincs kapcsolat. Ja, nem első levélváltásnál, hanem személyes találkánál derülnek ki inkább a dolgok, szerintem, ha nem húzódik el a mélezés.

      Törlés
    7. Én is ezen a véleményen vagyok. Nem az a baj, hogy ezek a kérdések előkerülnek, de volt már,aki ezzel kezdte.

      Törlés