2018. április 13., péntek

Kis-Duna öböl


Vagy Kis-Duna liget.

Valamelyik nap nem volt kedvem a belvárosban aszalódni, mert ha már jó idő van, miért is ne fussunk el a város zajától? Egyébként, ahogy kiértünk és megjegyeztem ezt, a Duna túlpartján az építkezés zajai egyből felharsantak.

Egyik nap a szomszédommal sétáltam egy nagyot, és akkor Marika néni mondta, hogy majd egyszer átkalandozhatnánk a másik oldalra, a csepelire. Nos, én a felfedezőutat Andrissal abszolváltam. Gyalogosan tettünk egy kisebb karikát.


Mondtam neki, hogy 151-es busszal csorogjon le a Sósfürdő megállóig, és onnan átsétáltunk a hídon, a kutyasuli, sportpályák irányába. Azokat megkerülve, ha a betonon haladunk – a papírgyár mellett, amerre az út visz -, akkor egyszerűen belefutunk a Duna dűlőbe, amin haladva elérünk az öbölig.

Szeretem, hogy Pest nyüzsgésében van egy kis nyugi, egy kis csend, és ez a rész előlépett a Kopaszi-gát utáni második helyre a kedvencek listáján. Kevés az ember, a balodon a folyó, a jobbodon erdő. Szépen karbantartott, nem szemetes hely.




Sajnos, még viszonylag kopaszak a fák, úgyhogy ide is vissza fogok jönni, amikor már zöldellik.



Lefelé menet nem volt sok látnivaló, inkább csak a természet nyugalmáért lőttem egy-két képet, illetve, ahol lehetett, olyan közel mentem a Dunához, amilyen közel csak tudtam.






Még a strand előtt, fordultunk le, mert megláttam a tanösvényekre jellemző táblákat. Az öbölbe így jutottunk be, ami voltaképpen egy pici tónak felel meg. Alapvetően egy folyóágból jött létre. A mellékágat feltöltötték, és csak az öböl medrében van némi víz. Különböző madárfajok találhatók meg itt és teknősök. Utóbbiakat láttuk napozni.
Nádból, gyékényből, sásból és egyéb vízinövény-fajokból nincs hiány.


A hidacskát is felújították. Régebben a padlózata és a tartószerkezete beszakadt.



Sportoláshoz is kiváló lehetőség, de ha csak el akarunk bújni a világ elől, akkor sem utolsó. A Dunadűlő úton jöttünk visszafelé, egy szinttel feljebb.

Megpróbálok nektek egy hevenyészett térképet szerkeszteni, hátha meg szeretnétek ezt a helyet látogatni.



Megközelíthetőség: 151-es busszal (meg 148, 35 és 36) a Sósfürdő megállóig jöttök, átmentek a gyalogátkelőn, és a csepeli oldal felé veszitek az irányt. Az első lefelé tartó, szűk lépcsőnél le, és bár csábító a hajó hotel felé elindulni, jobbra tarts van. Kicsit gizes-gazos, de ha mindenképpen tiszták akarunk maradni, akkor a Papírgyár mellett haladjunk, míg meg nem látjuk a Csep-Gól FC pályáját. Mellette haladva egy kis zöld csapásba futunk, kitaposott ösvény, azon haladva megtaláljuk a Dunát, és mehetünk végig azon az úton, egészen az öbölig.

Lilával próbáltam jelölni, merre haladj gyalogosan.
A zöld nyílnál mentünk, közvetlenül a Duna mellett.
A pirosnál (eggyel feljebb) jöttünk visszafelé.


Nem magasra, de fára kapaszkodtam fel, mire Andris röhögött, hogy videózni kellett volna, ahogy felszerencsétlenkedtem magam.


Kép a hídon. Mikor tanulja már meg, hogy felülről egy hobbitot nem fotózunk!?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése