2017. augusztus 25., péntek

Szigligeti vár



Odafelé tartva pont mondtam apunak, hogy a legélénkebb emlékem Szigligetről, pedig előszeretettel mentünk kikapcsolni oda gyerekkoromban az, amikor az unokatesóm anyukája vigyázott rám, és átmentünk busszal oda fürdeni. És, ennyi. Akkora snitt van a fejemben erről, hogy az félelmetes. Tavaly voltunk süllőfesztiválon itt, akkor már szemeztem a rommal, valamiért mégsem indultunk neki.

Most, amikor vasárnap elindultunk, esett az eső. Vittem váltás túracipőt, mert nálunk sosem lehet tudni, mikor kezdünk neki az erdei bóklászásnak. Napközben már sütögetett a napocska, ám, amikor elkezdtünk a várhoz felkapaszkodni, éreztem, hogy a hosszú fekete nadrág, és a hosszú ujjú felső erőteljes hiba volt.
Félúton megálltam lihegni, mert ha őszinte akarok lenni, három hónapja egy fűszálat se tettem keresztbe, viszont égetőbb gond volt a sötét, meleg ruha verőfényes napsütésben.


Végül persze, felhúztam magam, csak az egómon esett némi csorba. Aztán az ajtónálló kislány rám szólt, hogy jegyeket szeretne. Mondom, minek? Hogy ő a jegyszedő. Ja, oké. Nem volt túl kétajtós szekrénynek való, úgyhogy simán turistának néztem.
Apropó, turisták. Várjátékok, és szabad vasárnap… temérdek ember volt, nem tudtam úgy képeket lőni, hogy ne lettek volna ezren benne.

Ez a kis kőrakás, továbbiakban várrom egy hegy kúpján emelkedik, személy szerint én azt tartom a legnagyobb tragédiájának, hogy a lőportárba becsapott egy villám, és az addig stabil építmény lassú pusztulásnak indult. Jó helyen van, mert inkább hagynám ellenségként a pékbe, minthogy felkapaszkodjak a meredeken, csakhogy okkupáljam, erre jön egy égi áldás, és robban az egész.
A kettős torony között épített palotaszárny és a kőfalak a legrégebbi részeim, melyek a pannonhalmi bencésekhez köthetők. Több tulajdonosváltáson esett át, mire Martonfalvay Imre kezébe került, aki átépíttette és kibővíttette a várat. Harcászati jelentősége voltaképpen igen csekélyke volt.
A köveket a környék lakossága a saját építkezéseihez elhordta – amiért letörném a kezüket, de mindegy.
Egyébként az külön tetszik, hogy minden egységhez tartozik egy megnevezés, és egy rövid leírás, szóval mindig pontosan tudod, merre jársz a várban.

Jöjjenek a képek.







Ilyen, amikor apu már azt hitte, kimászkáltam magam.
Itt is elmondta töredelmesen, hogy próbáljak ne lezúgni.






Megpihenve.
Egy totálisan nem művészi kép.







Ha látjátok a csálé sziklatömböt, na az a mementója az ominózus villámcsapásnak.
A „konyha” részen is látni lehet a tragédia hatását, de ott már a helyreállításét is.
A formátlan kövek között, vöröses téglák bújtak meg, amire rákérdeztem, hogy ez is a vár része, vagy később csinálták oda?! Szőőőőőőőke!!!





Mondtam apukámnak, úgy szemtelenkedjen, hogy hókon nyomom egy péklapáttal.



Ezt a veknit mindenki megfogdozta, ám kőkeménynek bizonyult.





Ágyúk. <3



Gyilokjáró.

 Még több kicsi ágyú.


Ahová a király is gyalog jár.

Kép messziről, ahová a játékok színpadának egy része is belelóg.

El akartunk menni az illemhelyre, de olyan sor volt, hogy még most is ott állnánk. Lehetett íjjal lőni, kipróbálni ezt-azt, körbenézni, miközben az animátorok öltöznek. Mi inkább mentünk, és rájöttem, inkább fújtatok felfelé, mint egy gőzgép, mint a csúszástól félve remegjek lefelé. Ugyanis, mindenki szaró galambként menetelt lefelé, annyira lekopott és sima a talaj arrafelé.

S újfent kitaláltuk, nem tanulva a székesfehérvári esetből, hogy enni szeretnénk. Méghozzá, lángost. Szerencsénkre a szigligeti strandra ingyen be lehetett aznap menni, így lett finom fokhagymás, sajtos-tejfölös lángosom is.


Át akartunk még menni Zánkára hadiparkot látogatni, de az elmaradt. Több szempontból se fért most bele. Majd legközelebb. Így mi is, ha velem tartottatok, ti is elérkeztetek egy remek nap végére.
Ezt a várat is nézzétek meg, ha tudjátok, megéri.

4 megjegyzés:

  1. Annyira imádom ezeket az utazós-kirándulós posztjaidat (már csak azért is, mert én is nagy utazó vagyok, de ezt már úgy is tudod! :D) Még, még, még több ilyet! ^^
    Csodás ez a vár, most meginspiráltál engem, hogy jövőre ide utazzunk a Kedvesemmel. Gyönyörű képek készültek, nekem is az a művészien pózolós tetszik a legjobban, de mind nagyon tetszik! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszenek neked, én is szeretem a tieidet. Ti is mindig szép helyeken jártok. Teszem ki őket úgy, ahogy megyünk, nemsokára beindul a kirándulós időszak, tudod, amikor már nem szakad rólunk a víz, de még nem is mocsaras az erdő, és újra nekiindulunk az országnak. :)
      Mindenképpen menjetek el, megéri. A vár is csodás, illetve a környezete is. :)

      Törlés
  2. Júliusban voltunk Badacsonyban és akkor elmentünk megnézni a Szigligeti várat is. Szigligetet nagyon szeretem. Van ott egy szuper vendéglő, a Bakos, az szerintem kihagyhatatlan. :)
    Egyébként is nagy kastély meg vár rajongó vagyok. Tavaly ősszel voltunk a Martonvásári kastélyt meg a móri kastélyt megnézni.
    Idén a körmendit nézzük meg. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. No, akkor legközelebb megejtjük a kis családdal a Bakost. :)

      Amit írtál kastélyokat mi is meg szeretnénk nézni. Előbb-utóbb szerintem útba is ejtjük őket. :)

      Törlés