2016. december 11., vasárnap

Filmturmix



Nagyon nem vagyok elememben. Mondjuk, ez a hét érzelmileg nekem hullámzó volt. Egy ismerősöm nagyon megbántott, valami el is kapott, úgyhogy a legmeghittebb kapcsolatom a klotyóval volt, viszont jó dolgok is történtek, amik azért javítottak a hangulatomon. Filmek szempontjából most a régieket választottam, az abszolút mélypont az volt, amikor zenés-táncos mozikat lestem folyamat.
Most is a Vasember I-II. megy.

Igazából, szerintem most ebben megint nem lesz semmi markáns.


Motel 2. (Hostel: Part II, 2007)
Rendező és forgatókönyv: Eli Roth
Szereplők: Lauren German, Heather Matarazzo, Bijou Phillips
Három amerikai főiskolás külföldön tanul, s egy alkalommal egy szlovákiai motelben szállnak meg. Másnap fogyatkozásnak indulnak az érdekes vadász társaságnak köszönhetően.
Mint minden folytatás, ez is enyhébb eresztés lett, mint az előző, talán a dolog perverz érzelmi része kidolgozottabb, de ugyanúgy trancsíroznak benne. Engem a három lány kevésbé hatott meg, mint az előző rész három fiúja, és ami az első etapban tetszett – unatkozó, kiégett gazdag emberek orvososat játszanak -, itt már nem volt meg. Viszont, a vége, amikor az utolsó életben levő főiskolás megpróbál kitörni a kínzókamrából, na, az a rész tetszett. Tulajdonképpen, a film utolsó öt perce. Ettől függetlenül elment a játékidő, nem untatott, de akkor is az első rész pepitájának érzem.

Motel 3. (Hostel:: Part III, 2011)
Rendező: Scott Spiegel
Forgatókönyv: Michael D. Weiss, Eli Roth
Szereplők: Kip Pardue, brian Hallisay, John Henyley
Négy férfi Las Vegasban az Elit Vadász Klub prédájává esik, ahol a gyilkolás már nemcsak a gazdagok időtöltése, hanem igazi kínzás show.
Örülök, hogy itt abbahagyták, annyira vesztett számomra az élvezeti értékéből, hogy gyakorlatilag csak hallgattam, de nem néztem. Már nem tetszik, hogy nem szlovákiai motel, sem az, hogy a tortúrát mindenki egy üvegfal mögött nézi, mert bár ennek is megvan az értelme, mégis elvesztette a filmsorozat a lényegét. Még a komolyan vett, kemény jelenetekre sem kaptam fel a fejem, és nem az a bajom, hogy egy kaptafára készülnek ezek a filmek, meg klisés, egyszerűen ez bűn rossz volt. Sem a sztori, sem a karakterek, sem semmi nem az igazi… ha őszinte akarok lenni, egy darab jelenet nincs a szemem előtt.

Üdvözöl a Monster High (Monster High: Welcome to Monster High, 2016)
Készítők: Stephen Donnelly, Olly Reid, Jun Falkenstein, Shane Amsterdam, Dana Starfield
Hangok: Debi Derryberry, Cassandra Morris, Salli Saffioti
Frankie és Drakulaura úgy dönt, megalapítanak egy iskolát, kimondottan nem emberi diákoknak.
Nagyon szeretem ezt a mesét, de ezt a részét nem. Amúgy is az első pár rajzolt epizódot imádtam, mióta számítógépes – jól láthatóan – a dolog, azóta nem tetszik, nagyon mű, és ezzel a résszel még az is a bajom volt, hogy egy új kezdete a szériának. Nem, én ettől elhatárolódom, csomó kedvenc karakteremet kihagyták. Önmagában szórakoztató, meg aranyos, mégsem az én világom (már).

Satanic (2016)
Rendező: Jeffrey G. Hunt
Forgatókönyv: Anthony Jaswinski
Szereplők: Sarah Hyland, Steven Krueger, Justin Chon
Négy fiatal egy sátánista szertartásról megment egy lányt, aki kaput nyit nekik a túlvilágra. Igen ám, de ha kinyílik egy ajtó, azon nemcsak bemenni lehet, valami ki is jön onnan.
Sokszor beletekertem, meg ugrattam, és ezt se néztem kimondottan, csak fél szemmel. Az utolsó húsz percet, ha figyelsz, ki tudod számolni, ha nagyon jól figyelsz, akkor már az elején. Minden klisét hoz, amit egy ilyen filmnek hoznia kell, különösebben nem ijesztő, viszont engem nagyon érdekel, a végén kinek a keze jelenik meg, mert azt nem tudtam megfejteni (sejtem). Vannak benne érdekes jelenetek, amin kamilláztam, még a sátánistákkal sincs bajom benne, sőt, a valós történetek megemlítését is jó pontokkal jutalmaztam, de ez is csak egy jön a nyikorgó szellem film – középszerű.

Életem NAGY szerelme (Un homme a la hauteur, 2016)
Rendező: Laurent Tirard
Forgatókönyv: Marcos Carnevale, Laurent Tirard, Grégoire Vigneron
Szereplők: Jean Dujardin, Virginie Efira, Cédric Kahn
A szerelmet megakadályozhatják külsőségek és külső tényezők, mások megítélése. Ezzel a problémával találkozik szembe Diane is, aki azzal érzi jól magát, aki csak a derekáig ér fel.
Nagyon édes, aranyos romantikus vígjáték, amin túlnyomó részt sokat nevettem, persze eljött a tetőpont, amit egészen picit megkönnyeztem. A maga francia módján egyébként tanulságos film, van mondanivalója, miszerint mennyire a külsőségek rabjai vagyunk, mennyire adunk mások véleményére, és ami egy kicsit is eltér az átlagostól, az „rossz”. Film az alázatról, önértékelésről, a megfelelni akarásról, de nem feltétlenül csak a szerelem frontján. Ajánlom MINDENKINEK.

Végső cél: az ismeretlen (Approaching the Unknown, 2016)
Rendező és forgatókönyv: Mark Elijah Rosenberg
Szereplők: Mark Strong, Luke Wilson, Sanaa Lathan
Egy amerikai asztronauta a Marsra utazik, hogy később kolonizálni lehessen azt a bolygót. Az ő megpróbáltatásait kísérhetjük figyelemmel ebben a filmben.
Igazából nem is jó, nem is rossz, picit vontatott, de ez nem feltétlenül Mark Strong hibája. Felfedezhető benne némi A mentőexpedíció című filmből ismert dilemma, annak lehet egyfajta mása. Alacsonyabb költségvetésű, jól bemutatja, milyen egyedül repülni az űrben, és megküzdeni a hajó adta viszontagságokkal. A bajom az, hogy ez a film nem bepörgött, ez a film menet közben leállt. A vége viszont, tetszett, a zárójelenet menti az egészet számomra. Nem hagyományos sci-fi, horror vagy akció, leginkább dráma. Mondanivalója pedig, a kitartás, de még ez is jó szívvel. Szóval, inkább a Gravitáció, vagy a Mentőexpedíció, egyszer azért ezt is meg lehet nézni, hogy fogalmunk legyen róla. Sajnáltam az ürgét.

Visszafordíthatatlan (Irréversible, 2002)
Rendező és forgatókönyv: Gaspar Noé
Szereplők: Monica Bellucci, Vincent Cassel, Albert Dupontel
Két férfi járja a városi éjszakákat, egy erőszakos stricit keresnek, aki megerőszakolta és eszméletlenre verte a barátnőjüket. A véres bosszúállás képkockáit látjuk, melyek választ adnak a miértekre.
Olyan szinten lesokkolt ez a film, hogy csak lestem utána. Két nagyon kemény jelenet van benne, de amikor összekötöd az egyiket a film utolsó két kockájával, akkor beleborzongsz. Sokszor szédültem a kamerakezeléstől, mégis azt mondom, zseniális alkotás. Főleg az tetszik, hogy a jelenetek visszafelé sorrendben vannak, így építkezik az egész, és neked kell összerakni a képet. Rettentően durva film, erős gyomrúaknak, és idegzetűeknek ajánlom csak. Sokkoló.

4 megjegyzés:

  1. Jobbulást! Kimondottan szar hetem volt, legszívesebben bezárkóznék egy hétre. Bourne-t néztük, szerintem pont olyan volt, mint az első 3, bár szeretem Matt Damont. Tegnap meg a Star Treket. Vicces volt, akciókkal tarkított, de nem fogott meg, valószínű azért, mert nem ezzel együtt nőttem fel, nekem ez csak egy film volt, nem rossz, de nem is őrült jó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!!!
      A ST nekem kicsit távoli, én úgymond a másik csapatba tartozom. :) Megnézem a filmeket, de nem lettem függőjük, amúgy jók. Legalábbis, nekem nincs bajom velük.
      A Bourne-filmek meg még távolibbak, szerintem egyszer láttam mindet. :/

      Törlés
  2. Na...szegényem, jobbulást!!! :)
    Örülök, hogy azért történtek pozitívabb dolgok is az elmúlt héten. :)

    A Motelt én is szerettem, viszont a második rész az nekem már szenvedés volt, a harmadikat meg éppen ezért meg se néztem...Kicsit meglep, hogy te még szavaztál annyi bizalmat a harmadiknak is, hogy - ha csak füllel is - de végig nyúzd...Én azt hiszem a REC filmeknél éreztem még hasonlóan "csalódottnak" magam...ott is a harmadik részben nagyjából semmi nem maradt az alapkoncepcióból, és igazából az elsőt is csak azért néztem meg, mert amúgy nem igazán érdekelt ez a fertőzős/bezárós sztori...
    Talán a leghálásabban boncolható ZS kategóriás kliségyűjtemény - amit sztem egy csomó másik film rendezője beperelhetett volna lopásért is - az Antisocial...Az a film egyszerűen iszonyatos, és mégis látom benne az igyekezetet...Vagyis...egy jó dolgot nem tudnék kiemelni belőle, még a vicces oldalak által emlegetett horror klisék is benne vannak, viszont annyira érzem rajta, hogy "nagyon akar mondani valamit" - amit egyébként szó szerint a képünkbe tol a film, szóval esélyünk se lenne nem észrevenni, én úgy két perc után megértettem az egész filmet, és tudtam már, hogy mi lesz az egész...Ha megírtam a beadandóimat, amik a hétre kellenek szerintem írok róla bejegyzést - nem most láttam mondjuk, de valahol vannak jegyzeteim.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!
      Kíváncsi voltam, hova lehet ezt még fokozni, szerintem nem kellett volna, vagy nem így kellett volna, fogalmazzunk így. Tudod, élt bennem, hogy hátha jó lesz, vagy legalábbis elmegy kategória... ugyanígy jártam az Emberi százlábúval.
      A Rec első részét láttam, lehet, megnézem a többit merő önkínzásból, az elsőt meg csak a felelevenítés miatt.
      Az Antisocial kapcsán egyet értünk. :)

      Törlés