2016. szeptember 9., péntek

Nagytétényi Kastélymúzeum



Tegnap reggel kávé közben a Will & Will című könyvön merengtem, amikor pittyegni kezdett a viber. Nézem, Andris. A következő beszélgetés íródott le:

Andris: Mit csinálsz ma?
Én: Megyek pólóért, utána semmit. 12től ráérek.
Andris: Kitaláltam valamit. Tetszeni fog. Persze, nem nagy kunsztra kell gondolni. :) Kimennénk egy helyre… nem terep. Mikor találkozzunk?
Én: Juuuuuuj, meglepihely. Ööööööööö. (…) Kb dél/fél egy.
Andris: Hol? Mikor?
Én: 12 köki müller
Andris: Remek
Én: Mibe menjek?
Andris: NEM fa, fű
Én: Jó. :) Izgatott lettem.

Ez volt a mi reggeli, teljesen felnőttes írogatásunk. Felkaptam az ajándék pólót, aztán irány a KöKi. Reggeliztünk, aztán elindultunk. Volt egy kis kalamajka ismét a buszokkal, meg a menetrenddel, meg Andris tájékozódási képességével, végül csak elértünk Nagytéténybe a Kastélymúzeumhoz.


A dolog pikantériája annyi volt, hogy 2 vagy 3 éve mentünk nyaralni körülbelül ilyen tájban, és a vonatról kiböktem a kastélyt, és szerettem volna megnézni. Ő meg emlékezett rá, és fogalmam sincs, milyen indíttatásból, de most megnéztük.

Bővebb információt itt találtok róla: http://www.imm.hu/hu/contents/nagytetenyi

Annyira szép ez az épület, nem hivalkodóan sárga, gyönyörűen rendben van tartva, és élvezetes a különböző korokon végigmenni az épületben. Minden szoba egy stílus, amihez van rövidebb-hosszabb szöveges magyarázat a termekben, kis térképpel, két emeleten. A teremőrök segítenek a tájékozódásban, sőt, ha kérdésem volt – volt, hogy nem is volt – válaszolnak, vezetnek, merre kell menni az időrendiség betartása végett.

Jobbára bútorokat lehet nézni, csetreszeket, és festményeket. Nekem picit szívfájdalmam, hogy mondjuk korhű ruha nincs, vagy beállított jelenet. Ezt már valamelyik múzeumos bejegyzésemnél kitárgyaltam, hogy minden kiállításból hiányzik valami. Pont arról beszélgettünk a kertben mászkálva, hogy tetszik, vagy sem, ha igazán teljes és élvezetes kiállítást akar nézni az ember, minimum egy ikeás berendező kellene hozzá.

Illetve, volt egy órás magángyűjtemény, ahol sajnos nem lehet fotózni, de olyan darabok voltak kiállítva, hogy négy-öt lépés után jöttem rá, hogy tátva maradt a szám. 200 éves óra. Belegondoltatok abba, hogy a tulajdonosait leültetni egy asztalhoz, milyen lehet? Különböző korok különböző személyiségei. Élvezném.

Azt mondom nektek, hogy megéri megnézni, ha arra jártok, sőt, lehet egyenesen célállomás is. Főleg azoknak ajánlom, akik szeretik az iparművészetet.
Ahhoz képest, hogy mekkora tárlat, bő két órát bolyongtunk benne, tény, hogy voltak olyan aprólékos intarziák, hogy húsz percen keresztül görnyedve bámultuk.

Jöjjön néhány képecske.
Nézegetés közben ismételten rájöttem, hogy kiráz a hideg a barokktól, és nem lesz sosem a kedvencem a rokokó.

A Kastélymúzeum kívülről. Nagyon, teljesen bele vagyok szerelmesedve ebbe az épületbe.








És, most jöjjön némi belbecs. 96 kép készült, ez csak töredék.


Ez a láda lett az egyik kedvenc.


Szakrális fésűk, amin Andris ütközött meg leginkább, hogy minek a halottaknak fésű.











Ez A SZEKRÉNY lett számomra az abszolút kedvenc. Bármilyen otthonom is lenne, el tudnám benne képzelni. A formája, a színei mind-mind nagyon tetszenek.






Az ilyen aprólékosság miatt bámészkodtunk sokáig.







Andris szerint ez az igazi döglőhely.












Azt hiszem, gyöngyfűzésben van hova fejlődni…



Innen már csak kifelé vezet az út.

Összességében élveztem az egészet. Nem vagyok bútorfüggő, de némelyik csodálatos volt. Az aprólékosság, a kidolgozottság, a forma, a szín. Magába szippantott teljesen. Egy-kettőnek a fiókját is kihúztam volna, csak az érzés kedvéért, persze nem lehet hozzájuk nyúlni.

Egyszer menjetek el, nézzétek meg.
Szívesen lennék ennek a kastélynak a korhű szelleme. :)

8 megjegyzés:

  1. Van mit nézni, az tény :)
    Ezeknél a bútoroknál mindig az az érzésem, hogy lehetett ezeket minden nap használni vagy le volt minden terítve, nehogy porosodjék, leöntsék? Nagyon szépek, de napjainkban a praktikusság az elsődleges, ezt csak nézegetném, nem használnám, mert akkor meg vigyázni kellene rá, ami feszélyezne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak egy töredékét tettem fel a készült képeknek, és amiket kattintottam, az sem minden, mert csak azt fotóztam, ami nekem igazán tetszett.
      Nagyon jó állapotban vannak a tárgyak, ezen mi is elméláztunk, persze egy-kettőn lehetett látni a használatot.
      Fejben sokszor elköltöttük szerény ebédünket a kupákban, tányérokban, azokon a székeken, azokon az asztaloknál. :)

      Törlés
  2. Karácsonykor/decemberben szokott lenni olyan időszakos kiállítás, amikor iparművészek által feldíszített karácsonyfák vannak a termekben, 1 szobában akár 10 is egyszerre, nagyon különleges. :) Olyankor van picike karácsonyi vásár is... "Karácsony a kastélyban" - azt hiszem ez a neve.Ha ven kedvetek, nézzétek meg azt is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az információt, ha addig nem felejtem el, akkor egyszer mindenképpen megnézem magamnak. A szép fákat szeretem. :)

      Törlés
  3. Wow,nagyon szép hely és jók ezek a képek. De ha ilyen sokáig tartott bejárni,akkor gondolom volt is mit nézni *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, és ezek még a jobb képek. :)
      Szeretek pöszmögni a kiállításokon, és volt jó pár darab, aminél elidőztünk. :)

      Törlés
    2. Hát de ha ilyenre van eltervezve a nap,akkor lehet is szöszölni szerintem (: Mi is terveztünk már jó régen elmenni ilyenre,de végülis még nem jutottunk el odáig. Majd. :D

      Törlés
    3. Egyszer legalább menjetek el mindenképpen, megéri. :)

      Törlés