2016. június 19., vasárnap

Filmturmix



Inkább nem gondolok bele, mikor írtam filmes bejegyzést utoljára. Most, hogy itthon voltam, nem toltam szét az agyam filmekkel, és az utóbbi időben valahogy időm, kedvem sem volt hozzájuk. Hozzáteszem, olvasni sem olvastam, teljesen elhagytam magam.
Igyekszem ezen változtatni.

Az utóbbi idők filmes élményeiből szemezgetve, az első adag.


Romper Stomper (1992)
R: Geoffrey Wright
Sz: Russel Crowe, Daniel Pollock, Jacqueline McKenzie
Egy ausztrál skinhead csoport a vietnámi bevándorlókon tölti ki haragját, mert úgy vélik, elveszik az ő területüket. Egy rajtaütést követően a vietnámiak vissza is ütnek.
A legszemélyesebb véleményemet megtartanám magamnak. A film maga jó, ez Crowe egyik olyan szerepe, amivel szemben nem táplálok ellenséges érzelmeket. A Davey szerepét játszó színész nyugodjon békében. Végig van egy érdekes hangulata a filmnek, én a végét máshogy gondoltam volna el, mint ami lett. A női főszereplő végtelenül idegesített. Picit felszínes az egész, mind a történet, mind a karakterek, minden csak úgy van, de nem jön sehonnan, nem tart semerre. Fogalmam sincs, mennyire hiteles ez az alkotás, mindenesetre, a színészek zseniálisak, már csak ezért érdemes megnézni.


A hangok (The Voices, 2014)
R: Marjane Satrapi
Sz: Ryan Reynolds, Gemma Arterton, Anna Kendrick
Jerry egy átlagos, szerethető srác, megannyi mentális zavarral. Rendezett otthonában folyamatosan befolyásolják háziállatai egészen addig, míg sorozatgyilkossá nem válik.
Imádtam ezt a filmet, Reynolds olyan arcát mutatja benne, ami ugyanaz, mégis teljesen más. Van egy pontja a filmnek, illetve kettő, ami után fordul a véleményed róla. A sztorija nem rémisztő, könnyen érthető, és jókat lehet rajta nevetni. A macskát imádtam leginkább, és a hűtő lakóit. A maga hülyeségeivel együtt vagy azok ellenére, én jó pár dolgon elgondolkodtam. Nem rossz ez a film, de ezt is tudni kell a helyén kezelni.


Warcraft: A kezdetek (Warcraft, 2016)
R: Duncan Jones
Sz: Travis Fimmel, Paula Patton, Ben Foster
Ork harcosok menekülnek haldokló hazájukból, így egy mágikus kapun keresztül eljutnak Azeroth birodalmába. Megkezdődik az emberek és orkok közti háború.
Kövezzetek meg, tudom, mi az a WoW, de sosem játszottam vele, nem érdekelnek az ilyenek, ezért, mint fantasy-t néztem a filmet, nincs összehasonlítási alapom. Engem lekötött, élveztem, hamar elment a két órácskája. A zenéje nagyon tetszett. Azt nem tudom, egy teljesen laikus mit fog vele kezdeni, mert biztos vagyok benne, hogy neki egy kis idő eltelik, mire megérti, ki kivel van. Kíváncsian várom a folytatást, remélem lesz.


Beépített tudat (Criminal, 2016)
R: Ariel Vromen
Sz: Kevin Costner, Gary Oldman, Tommy Lee Jones
Egy CIA ügynököt bevetés közben meggyilkolnak, ám halála előtt fontos információk jutottak birtokába, így a memóriáját áttöltik egy bűnöző elméjébe.
Elaludtam rajta. Alapvetően egy erős közepes lenne ez a film. Costner nem a kedvencem, de ez a szerepe jól állt neki amúgy. Testhezálló, hogy úgy mondjam. Ryan Reynolds is játszik ebben a moziban, és ezért teljesen összekötöttem a tavalyi Önkívülettel. Amúgy nem rossz film, szombat délelőtti időtöltésnek jó volt. Nincs üresjárata, nem nyakatekert, kis akció-krimi. A hasonló filmek között (lásd Liam Neeson) teljesen helye van.


Igaz történet (True Story, 2015)
R: Rupert Goold
Sz: Jonah Hill, James Franco, Felicity Jones
Michael Finkel a TNYT újságírója, akit parkoló pályára tesz lapja egy hiba miatt, amikor telefonhívást kap: egy férfi kivégezte a feleségét és három gyermekét, s nem mellesleg az ő nevét használta.
Szórakoztató kis film, egy dolgot sajnáltam csak, hogy nem mély. Az újságíró karakterét, történetét nem bontották ki jobban. A gyilkosét sem. Jó, megmagyarázzák, de nem bontják ki, és ez már nem ugyanaz. A végén tetszett, hogy a két szereplő az életben milyen kapcsolatban van, és hogy alakult az életük. Vártam valami Legbelsőbb félelem szintű pálfordulást a sztoriban, és talán jobban is meg lehetett volna írni a forgatókönyvet. Sok olyan dolog van benne, amit nyújtanak, és nem vezet sehova. Ettől függetlenül nézhető.


9 – A szám hatalma (The Nines, 2007)
R: John August
Sz: Ryan Reynolds, Melissa McCarthy, Elle Fanning
Egy házi őrizetre kárhoztatott tévésztár, aki csak a sajtósával és a szomszédjával tartja a kapcsolatot. Egy Reality Show kulisszatitkai. Egy videójáték-designer és családja az erdő közepén robban le. Három teljesen különböző történet. Mi a közös? A szereplők és a kilences szám.
Na, ez az a film, amit nem fogsz érteni, és ha nem figyelsz a részletekre, fogalmad nem lesz semmiről. Három különböző sztorit csak az apróságok kötik össze, és teljesen bele lehet zavarodni, unni is akár. Megéri az utolsó történetig kibírni. Az alaphelyzet érdekes, a kis történetek még inkább. A forgatókönyv szerintem zseniális, akárcsak a hangulat. Picit talán szirupos, de elgondolkodtató. És ne feledjétek. Nyolcasok a koalák. XD


Komfortos mennyország (The Lovely Bones, 2009)
R: Peter Jackson
Sz: Saoirse Ronan, Mark Wahlberg, Rachel Weisz
Susie Salmont meggyilkolják. Az anyja képtelen feldolgozni halálát, apja küzd az érzelmeivel, egy dolog hajtja csak, hogy elkapja lányának gyilkosát. A lány a túlvilágról követi végig szülei kálváriáját, testvérének növekedését, és a tettes titkos életét.
A vége tetszett, mert valami hasonló dolgot képzelek el a Zodiákussal kapcsolatban, viszont az nem, hogy persze bele kellett erőltetni a film címét, mintha nem lenne evidens, és ha ez a „komfortos”, akkor mi a nem az?! Viszont, ha mögé nézek, akkor szép emléket állít az így elment gyerekeknek. A szereplők jók voltak, Stanley Tucci még mindig a szívem csücske. Minden mindennel összefügg, a hatása alá kerülsz. Igazság szerint, ez a film pusztán nem való mindenkinek.


Mialatt megírtam a bejegyzést, rájöttem, rengeteg Ryan Reynolds filmet néztem meg. A következő adagban is lesz. Nem volt tudatos. Címek alapján választottam, arról meg nem tehetek, hogy a legtöbben benne volt. :)

4 megjegyzés:

  1. A nagy dobást megnéztem azóta, nem volt rossz :) Aztán a Nagyfater elszabadul c. filmet meg a Brian életét, hát nem sokat filmeztem mostanában.
    Nem szeretem Russel Crowe-t, nem tudom, miért, és Ryan Reynolds sem a kedvencem, bár próbálom leküzdeni ezt az érzést, nézek tőle filmeket, ezt a kettőt is meg fogom nézni.
    Hát nem tudom, már megint milyen filmet talált ki James Franco, de fel is írom magamnak. Most a Harcban élve c. filmet nézem, de annyira feszült vagyok mindig tőle, hogy abbahagyom már sokadszor. De hát Statham is kedvenc, szóval duplán muszáj lesz megnézni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem szeretem Russel Crowe-t, nem szimpatikus, legyen bármilyen filmje, játsszon bármilyen szerepet, ám ebben jó volt.
      Reynolds-nak van egy-kettő jó alakítása, de félő, beleragadt a bamba arc karakterbe.
      Amit te írtál filmet, azt megnézem mindenképpen... nem ugrik be, hogy láttam volna.

      Törlés
  2. A 9 nekem csalódás volt...nagyon nagy csalódás.:/
    Vagyis az alapelképzelés nagyon tetszett, a történet is tetszett VOLNA, de a megvalósítás nagyon nem. Nekem végig az volt az érzésem, hogy ez a film valami nagyon nagyot akar alkotni, és nagyon mély és erős próbál lenni, és nagyon erőlködik, de nem megy neki...olyannyira nem, hogy én még unatkoztam is közben, és csak azért néztem végig, hogy megnézzem, meg tudja-e mutatni, amit meg akar mutatni...A végét látva: nem. Egyetlen pozitívum a végében, hogy egyáltalán nem számítottam rá, de ha tudom, hogy ez a vége, biztos nem pazarlok ennyi időt rá - az volt a kegyelemdöfés a film közben folyamatosan elpusztított reményeimnek, amiket hozzá fűztem. Viszont a végén azon gondolkodtam, hogy lehet nem is az a történet volt a lényeg, amire én figyeltem (a három történet kibontakozása/egymásba fűződése), hanem a "szerelmi" vonal. (Nem hiszem, hogy ez a helyes kifejezés rá, de ha valaki nem látta, és meg akarja nézni, és idejön, nem akarom előre lelőni a filmet.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A megvalósítás hagy némi kívánnivalót maga után, az tény. Viszont, nem tudom, hogy működött volna-e, ha komolyabban veszi magát a film. Mély akar lenni, valahol szerintem az is, csak a hangulata eltolja olyan irányba, ami talán nincs egálban a megvalósítással.

      Törlés