2016. január 11., hétfő

10 day challenge - 1.



Mivel most megsűrűsödtek a dolgaim, ezzel a kihívással próbálok rendszert vinni a blog életébe. Mivel csak tíz nap, gondoltam, a következő két hét erről fog szólni, ami a hétfőtől péntekig tartó bejegyzéseket illeti. Aztán írni is fogom rendesen a dolgokat. Csak gondoltam, hogy időközben lesz majd újra twitter oldal, meg talán insta, de ezek még formálódnak. Egyelőre a naplómmal és barátnőmmel beszélem meg ezeket az ügyes-bajos dolgokat. Ha bármelyikből lesz valami, akkor azt jobbra az oldalsávban fogjátok megtalálni. :)

10 titok. Hm. Nem tudom, milyen olyan „titok” van, amit érdemes megosztani, hiszen egy titok azért titok, mert csak egy ember tudja. Meg nyilván, nem egy nyilvános blogon írnám le a legféltettebbeket.
Nem tudom, mennyire lesz érdekes, az alábbi és a továbbiak, azért remélem, élvezni fogjátok.

10.
Nem szeretem az emberi ostobaságot, de rögtön a második helyen ott lohol az az embertípus, aki folyton elfoglalt, és ezt többször ki is hangsúlyozza. Aki megnézi a naptárban, mikor ér rá a barátaira, ha beszél veled, akkor folyamatosan nem elég egy nap 24 órája. Úgy gondolom, hogy mindenkit betemethet a dolog időről időre, de nem folyamatosan, és az embernek csak arra nincs ideje, amire nem akar időt szakítani.

9.
Elszalasztottam egy lehetőséget puszta félelemből. Van egy sorozatom, aminek négy része kész, és három vagy négy rész készül. Egy olvasóm van, aki segít visszaolvasni, viszont baromira bekergült a vezérhangya az agyamban, hogy milyen lehet, hogy nem mertem beadni. Igaz, a véghajrában jutott eszembe a legtöbb jó dolog, beleírás, kivétel…stb. Viszont, a legnagyobb visszatartó erőm, hogy félek, CSAK egy másolatnak fogják tartani, nem fogják szeretni. Ez főleg azért, mert aki jártas ebben a műfajban nem hajlandó velem beszélni a kéziratról. :(

8.
Az utóbbi időben vásárlással kompenzálok. – Most parancsoltam magamnak megálljt, de eddig ész nélkül vettem meg azt, ami tetszett. Nem szórtam ész nélkül a pénzt, ám amire eddig húztam a számat, az most a leárazásoknak hála hazajött velem. Viszont, most jól érzem magam, megfogom a gyeplőt újra. Azt hiszem… bár bazgatja a fejem egy fekete nadrág…

7.
Decemberben minden nap rámentem egy online jósdás oldalra, hogy megnézzem, mi a napi kártyám, és egyebek.

6.
Szeretek újságokból recepteket gyűjtögetni. Annak ellenére, hogy tudom, online sokkal több elérhető, azért van egy receptes könyvem, amibe beleteszem a kedvenc receptes magazinomat, de ha találok jó receptet egy újságban – amit apu élettársa ad, hogy ne bolonduljak meg -, kivágom, és elteszem.

5.
Vannak fura dolgaim. Az egyik ilyen, hogy imádok filmekből idézgetni, ha a társalgás úgy adja, és nagy szívfájdalmam, hogy ebben kevés ember partner. Nem azért, mert nem szeretik, hanem mert az ebből fakadó értelmet, mókát nem mindenki ismeri, viszi tovább, érti meg.

4.
Van egy rozoga varrós dobozom, ami még az anyai nagymamámé volt. Már nem lehet becsukni, nem lehet hordozni. Formátlan, barna műanyag doboz gyakorlatilag, viszont tele van a tűivel, cérnáival, és nem vagyok hajlandó lemondani róla. Ilyen a gyerekkori takaróm, az első bugyim, anyukám macija, vagy a bakancsom. Ezeket, akár egy polip, viszem magammal mindenhova költözés esetén.

3.
Ha utazom valahova, és nem olvasok, hanem nézem a tájat, akkor történeteket találok ki. Ilyen szemmel is vizslatom a szántókat, vagy az elhagyatott épületeket. Feltöltöm őket magamban tartalommal.

2.
Néha megrémiszt, hogy egyedül milyen jól érzem magam.

1.
Szeretném, ha a családom összetartóbb lenne. Kicsit kívülállónak érzem magam minden fronton. Idén próbálok ezen javítani, de félek attól, hogy ezt is elbénázom.

Inkább érzelmi titkaim vannak, ahogy olvasom. Ezek voltak a publikusak, és még mindig nem tudom, mennyire titkok ezek. Inkább csak nem szoktam őket reklámozni.

4 megjegyzés:

  1. Nálam nagyon kevés film talál be igazán, a legtöbb csak szórakoztat, de amit többször megnézek, arra az emberek csak a fejüket fogják és elalszanak rajta. Nekem csak sokadszori nézés után jönnének az idézetek, kár, hogy nem írom fel őket. Szeretnéd, ha mondasz egy idézetet csak úgy beszélgetés közben, erre valaki rádnéz és közli, hogy ez ebből a filmből van? :)
    10. a 15 éve nyugdíjas anyósom a legelfoglaltabb ismerősöm
    8. hajjaj, már dugdosom a dolgokat
    7. szoktam kártyából jósolni, normális az ilyen? (De már nem merek, mert bejön. Jósnő is jósolt nekem, bejött.) Legutóbb vágtam a káposztát otthon, bevillant, hogy jön valaki. Kimondom hangosan. Erre csöngetnek. Felveszem a telefont. Erre megszólal. Nagyon sokszor mondom férjnek, hogy de, valaki jelentkezik és lőn. Mondom, de jönni fog valaki vagy telefonál és nagyon-nagyon ritka, hogy nem úgy van és 10 percen belül. ----> ráadásul 2. imádok egyedül lenni. Persze úgy, hogy tudom, este mindenki hazaér.
    1. jaja, sajnos nálunk is ez van.
    6. én füzetbe írom a (hülyebiztos) recepteket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A filmes egy olyan történet, hogy nem is, hogy megmondják, hogy miből van, csak ne bambán nézzenek rám, amikor valamit kibökök egy filmből. Nyilván, nem várom el egy embertől, hogy nézzen úgy filmeket, mint én. Például, nekem poén volt, amikor utóbb néztem a Nyolcadik utast, amit egy munkaerőközvetítő cég támogatott, hogy a fejemben összekötöttem úgy, hogy a Weyland-Yutani társaság promofilmjét látjuk. Vagy, múltkor a főnököm próbálkozott jedi elmetrükkel, én meg mondtam, hogy „rám ez nem hat jedi dzsuva”. Nem várom el, hogy tudják, ez Kevin Smith filmjéből jön, de ilyesmire gondolok.
      Normális, egy időben jósoltam magamnak kártyából, meg másnak is. Bejöttek. Nem szoktam, de most egyszer megnyugtatott, utána meg mindig rákattintottam, és majdhogynem függőségbe estem. Az ünnepek alatt viszont, nem volt időm, úgyhogy leszoktam róla.
      Apukámtól kaptam valamelyik karácsonyra egy „Legjobb receptjeim” mappát, és abban gyűjtögetek. Múltkor már szelektáltam, de több került vissza bele, mint a kukába. Füzetem nekem is van. :)

      Törlés
  2. 10-es, 5-ös, 2-es pont nálam is jelen van nagyon erősen.

    VálaszTörlés