2015. december 11., péntek

Csányi Vilmos, Makovecz Benjamin: A kentaur kultúra


Nők a nagyvilágból bejegyzést terveztem, de meggondoltam magam. Elfogult vagyok Csányi Vilmossal kapcsolatban. Még Az emberi természet című könyvével ismerkedtem meg vele az egyik exem jóvoltából. Örökké hálás leszek neki ezért.

Aztán jó szokásomhoz híven kutakodtam. Novellákat olvastam tőle, interjúkat. Tudok azonosulni a gondolatvilágával, élénken érdeklődöm a humánetológia iránt (ezzel készítettem ki a főiskolán minden csoporttársamat és tanáromat).

Most a Libriben két ízben kinevettek. Az egyik az volt, hogy 2+1 akció volt, és választottam két könyvet (az egyik szintén Csányi), a nő mondta, hogy válasszak még egyet, az ingyen lesz. Gondolkodás nélkül nyúltam rá erre a könyvre. A másik egy másik vásárló volt, hogy miért ezt a könyvet választottam, miért nem egy romantikusat. Bah.
 
Fülszöveg
Manapság a tudományos világban nagy érdeklődéssel gyűjtik az adatokat az emberrel rokon vagy valamiképpen hozzá hasonló fajokról. Az emberi evolúció  során legalább tizenhat rokon faj létezését feltételezik, ezek egy része genetikai anyagával is hozzájárult a modern ember kialakulásához, például a neandervölgyi ember robusztus, ellenálló természete is segítette az emberi faj végső formájának megjelenését. Azt gondoljuk, hogy egy hasonló,de az embernél sokkal intelligensebb faj megismerése is kiegészítheti ezeket a kutatásokat.

Mit szólna a kedves olvasó, ha egy nap a tükörbe pillantana, és egy kentaur nézne vissza rá? Nos, éppen ez történt tudós szerzőnkkel, aki nem vesztette el a lélekjelenlétét, és az etológia legmodernebb eszközeinek felhasználásával gyors megfigyeléseket végzett. Itt olvasható az eredmény.

Amikor a kentaur a tükör előtti embert nézte, neki is mindenféle eszébe jutott, az embernek persze szintúgy, és ebből is sok furcsa, kacagni, nyihorászni, vihorászni, olykor vigyorogni való dolog kerekedett ki, amely nevetséges dolgok mögött igen komoly filozófiai és tudományos gondolatok húzódnak meg. De hát csak az igazán komoly dolgok mulatságosak, és lehet, hogy az a bizonyos tükör, amelybe szerzőnk is belenézett, nem is volt egyenes.

Eredetileg: Csányi Vilmos – A kentaur kultúra
Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. (2014/második, átdolgozott kiadás)
Oldalszám: 100
Műfaj: szépirodalom, szórakoztató irodalom

Kedvenc idézete(i)m:
1)
(…) ha valamiről nem tudsz beszélni, akkor gondolkozzál róla, és amikor eszedbe jutottak a szükséges szavak, mondd el.

2)
Kezdetben volt ÚRkenta (…). Egyszer egy lócitrom alakú, formás gömböt ürített, ami nagyon megtetszett neki. Nyomogatta, gyúrta egy kicsit, majd körbedobta a Nap körül. Amikor a gömb már többször körbejárta a Napot, és a felszíne kiszáradt, ÚRkenta köpött rá néhányat, hogy tengerek is keletkezzenek rajta (…)

3)
(…) hisznek-e a kantaurok istenben, vallásban? (…) páros napokon egy istenben hisznek, páratlan napokon, ha azok nem prímszámok, több istenben, és a prímszámoknak megfelelő napon ateisták. Sajnos nem tisztázódott a napok számlálásának módja (…)

Gondolatok
Nem tudom, ki hogy van vele, gondolkodtok-e azon, hogy egy-egy misztikus lény felépítése hogy nézhet ki, milyen kultúrája, természetrajza van. Valaki elámul a farkasembereken, más a ruhák levételét követeli. Én megkérdeztem, hogy lehet egy emberből hatszor akkora farkas, mint amekkora ember valójában. Most ezt azért hoztam fel, mert ez a könyv a kentaurok kapcsán pontos külső és belső felépítést tesz elénk. Keveri az igazi tudományt egyfajta humorral, amitől ez a száz oldal hamar elrepül.

Egy-két ponton nem bírtam magamban tartani a röhögést, és a főnököm út közben furcsán nézett rám, máskor bólogattam. A lábjegyzetek „tudományosan” támasztják alá a szöveget.

Pont azért, mert kentaurokról szól, mesés, de felnőtteknek szól inkább, sem mint gyerekeknek. Ezt viszont olyan komolysággal igyekszik tálalni, hogy már-már elhiszed, hogy lehet, hogy van még valahol egy Mr. Brunner (Percy Jackson) vagy Firenze (Harry Potter).

Valamilyen oknál fogva, az érdekelt rettentően, hogy a belső szerveket hogyan képzeli el Vilmos. Mert legzavaróbb az, hogy egy-két dologból kettőnek kellene lenni az alapján, amit tudunk az emberekről, a lovakról, és a kettő vonzatában a kentaur kinézetéből. Erre most nem adok választ, akit érdekel, az lesse meg a könyvet!

Izgalmas teoretikus olvasmány ez egy nem létező faj anatómiájáról, viselkedéséről, élettanáról.
Makovecz Benjamin grafikáinak segítségével nem is bíznak sok mindent a fantáziánkra, sőt. Megszínesítik, és alátámasztják a szöveget. Zseniális, egyszerűen briliáns.

Tetszett a lófügegondozással kapcsolatos összes leírás és párhuzam, a vallások, a kentaurok életciklusának leírása, a csikók gondozása, az idősek halála, vagy, hogy miért félnek a fűnánfurdancstól, vagy miért tartanak a pingvinektől. A tudomány, a nyelv vagy hangképzés és a kentaur kultúra, művészet apró részletei is szórakoztatóak.

Néha persze magamra ismertem, vagy ismerőseimre, családtagjaimra. Volt „aha!” élményem, vagy csak rácsodálkoztam egy-két leírásra.
A pokol leírása szívemnek azért kedves, mert nem a halál a legrosszabb. Hanem, amikor rabosítanak, és szolgaként kell élni, amikor a természetes jellegünket elvesztjük.

A szerzőről
Írta: Csányi Vilmos
1935-ben született magyar biológus, etológus, egyetemi tanár. Széchenyi-díjas, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Tudományos és szépirodalmi munkássága is jelentős.

Rajzolta: Makovecz Benjamin
1957-ben született grafikusművész, tanár, könyvek és folyóiratok tipográfiai tervezője. Műfordító.

Ajánlom
Bárkinek. Aki nem tudja, mit adjon ajándékba a közelgő ünnepre.
Akiket érdekelnek a kentaurok, az ember-állatok, vagy csak szeretne játszva tanulni.
Csányi Vilmostól bátran vegyetek a kezetekbe bármilyen olvasmányt. Megéri!

Képek: Boris Vallejo képei. Sok képén szerepelnek félig ló, félig emberi lények. :)

2 megjegyzés:

  1. Valahogy a kentaurok nem izgatnak, meg semmilyen varázslatos lények, de maga az ember igen, szóval a szerzőt megjegyeztem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amikor Az emberi természetet kölcsön kaptam, utána persze nézegettem neten, mit lehet tőle még elérni. Egy-két novelláját igen, biztosan.
      Bármilyen művét bátran ajánlom. :)

      Törlés