2015. december 31., csütörtök

Boldog új évet!



Minden kedves olvasómnak minden jóban bővelkedő, boldog új évet kívánok!



Remélem, jövőre is velem lesztek!

Szeretem az Olvasóimat!

(nyugi, a kalap nem az enyém, csak felpróbáltam)

Pusszantás,
D.

2015. december 30., szerda

2015 egy kis üvegben



Tavaly januárban nekikezdtem egy kis dolognak. Jelesül, egy kicsi üvegbe elkezdtem gyűjteni az év számomra kiemelkedően jó eseményeit. Azt hiszem, elvileg naponta kellett volna, de arra sem időm, sem energiám nem volt, így csak azok kerültek bele, amiket én remeknek tituláltam, megmelengették a kis lelkemet. Most, hogy az utolsó napon is került bele valami, gondoltam, havi bontásban megmutatom, milyen volt az évem boldog része.


Persze a végére nem a lelkesedés, hanem a boldogság fogyott el, amit az elmúlt három napban visszatornáztam.

2015. december 27., vasárnap

John Scalzi: Árnyékszövetség


„Vének háborúja 6.”

Ez is karácsonyi ajándék lett, de még a csomagolás előtt muszáj volt elolvasni. Szeretem az írót, ezt az univerzumot, egyenesen függő vagyok. Ritkán van olyan, hogy olvasni akarom az író könyvét, mert megveszek, amiért majd csak valamikor lehet majd.
Mivel sűrű volt minden napom, célul azt tűztem ki, hogy minden nap legalább 5o oldalt elolvasok belőle. Nos, hat napig kellett volna kitartania. Négy után fejeztem be. Imádtam.

2015. december 23., szerda

A sziget



Nagyon sok mondanivalóm nem maradt így a karácsony előtt.
Ezzel az alábbi kis szösszenettel szeretnék minden kedves Olvasómnak békés, boldog, szeretetben gazdag karácsonyt kívánni!

2015. december 21., hétfő

Ünnepváró TAG



Negiluy blogján találtam ezt a kérdéssort. Elkezdtem kitölteni, aztán kitöröltem, mert nem akartam Grincs lenni. Aztán valahogy most mégis ott tartok, hogy kitöltöm, hátha kedvet kap valaki hozzá, vagy csak a +1 kérdés miatt mosolyt tudok valaki arcára csenni.

2015. december 20., vasárnap

Star Wars 7



Tudom, hogy valakinek a könyökén jön már ki a Star Wars őrület. Ahogy ismerem magam, én még jó hosszú ideig rá leszek kattanva. Az első hármast is imádtam, meg nem tudom mondani, mennyiszer láttam őket. Aztán a második első hármas nem nyerte el a tetszésemet. Ezzel a filmmel vegyes érzelmeim voltak, már csak azért is, mert a Disney-nek nem minden sül el úgy, ahogy gondolják.
Féltem, hogy Chewbaccából Plútó lesz.

Elméletileg családdal néztük volna meg, de onnan besztornózott mindenki, így egyedül kerekedtem fel, és az utolsó utáni pillanatban még kaptam jegyet. Úgyhogy, nem hiába vettem fel az új SW-s pólómat, meg a Halálcsillagos medálomat.

Ahogy megláttam a kék feliratot (Egyszer, réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…), már libabőrössé váltam.

2015. december 19., szombat

Még keresem



Nem, még mindig nem szállt meg a karácsony szelleme, pedig majdnem kerek két napja szabin vagyok. Mondjuk, évek óta van ez már így, és ilyen tájban mindig leírom. Nem is fehér karácsonyra vágyom, csak a sok kajára, a szeretteimre, és a süti illatára a lakásban, amikor már nagyban készülünk.

Csak takarítgatok, sertepertélek a lakásban, és azon remegek, hogy mikor jön már haza a gyerekkori barátnőm, hogy együtt serénykedjünk idén a konyhában. Attól félek, hogy le fogjuk egymást ütni, mert én sütni szeretnék, ő viszont káposztázik… hm-hm…

2015. december 18., péntek

Makrancos és felejthetetlen: Katharine Hepburn



Hogy miért pont rá esett a választásom, nem tudom. Egyrészt azért tartom fontosnak beszélni róla, mert ő soha nem adta fel. Másrészt, a bloggal kapcsolatos egyik mottóm az, amit ő mondott, és mondtam már másoknak is, akik ihletüket, erejüket vesztették:
„Ha mindig azt csinálod, ami érdekel, akkor legalább egy ember elégedett lesz.”

Lázadó volt, öntörvényű, független és konok. Nem félt elmondani a véleményét, s ez becsülendő egy olyan helyen, ahol minden a képmutatásról szól, s egy olyan korban mert önmaga maradni, amikor a levegőt a glamouros csillogás hatotta át.

2015. december 14., hétfő

Chuck Palahniuk: Beautiful You



Karácsonyi ajándéknak szánom ezt a könyvet, viszont annyira elkötelezett híve vagyok az írónak, hogy muszáj volt kiolvasnom a könyvet, mielőtt becsomagolom. Bár, szerintem, ha ez megtörténik, akkor leszaggatom a régit, elolvasom, és újrakötöm. Úgyhogy a leginkább költséghatékony megoldást választottam. Inkább kézbe vettem csomagolás előtt.

2015. december 11., péntek

Csányi Vilmos, Makovecz Benjamin: A kentaur kultúra


Nők a nagyvilágból bejegyzést terveztem, de meggondoltam magam. Elfogult vagyok Csányi Vilmossal kapcsolatban. Még Az emberi természet című könyvével ismerkedtem meg vele az egyik exem jóvoltából. Örökké hálás leszek neki ezért.

Aztán jó szokásomhoz híven kutakodtam. Novellákat olvastam tőle, interjúkat. Tudok azonosulni a gondolatvilágával, élénken érdeklődöm a humánetológia iránt (ezzel készítettem ki a főiskolán minden csoporttársamat és tanáromat).

Most a Libriben két ízben kinevettek. Az egyik az volt, hogy 2+1 akció volt, és választottam két könyvet (az egyik szintén Csányi), a nő mondta, hogy válasszak még egyet, az ingyen lesz. Gondolkodás nélkül nyúltam rá erre a könyvre. A másik egy másik vásárló volt, hogy miért ezt a könyvet választottam, miért nem egy romantikusat. Bah.
 

2015. december 9., szerda

Rhonda Byrne: A Titok


Hülyeségnek tartom a jól gondolkodással foglalkozó könyveket, akárcsak az önsegítőket. Ezt elolvasva sincs ez másképp. A Titok, hívjuk bármi másnak, végigkíséri az ember életét. Valaki univerzumnak, más istennek hívja, megint más önmagának, sorsnak…stb. Nagy igazságot nem mond ki a könyv. Legalábbis, többet nem, mint amit amúgy is tudunk.

Egy valamire erősít rá, amiben viszont hiszek. A vonzás-törvényére. A bevonzás, a motiváció az, ami éltet minket.

2015. december 8., kedd

Filmturmix


Elkezdtem három hete egy ilyen bejegyzést, amit nem tudom, hova tettem, szóval, 3-4 film mínusszal indítunk, de ha meglesznek, majd hozom őket. Persze, azért ma sem maradunk filmek nélkül.

2015. december 7., hétfő

No One There


Valójában
semmit sem
birtokolsz,
csak őrzöl
egy darabig.
S ha képtelen vagy tovább adni azokat,
akkor azok birtokolnak téged.
Bármi legyen is a kincsed,
úgy tartsd markodban, mintha vizet tartanál,
mert ha megszorítod, eltűnik.
Ha kisajátítod, tönkreteszed.
Tartsd szabadon, és örökre
a tied marad.