2015. szeptember 14., hétfő

Hemümön át a világ: A szentek bevonulása



Hú, visszaolvastam, amit még nyáron írtam ebben a piszkozatban. Még jó, hogy nem tettem ki, mert szép kis gyűlöletbeszéd kerekedett ki belőle. Elméláztam ugyanis a vallás és a párkapcsolatok témakörén. Összefoglalva valami olyasmi sült ki belőle, hogy mindenki hülye, és aki jól gondolkodik, az helikopter… de olyan meg nincs.


Aztán persze, rágtam magamban még egy kicsit a bejegyzést.


Rájöttem, hogy a kettő között olyan túl nagy különbség nincsen. Egyrészt, mert a vallást pont ugyanúgy kezelem, ahogy a vallásos emberek a Szentírást. Bármit bele tudok magyarázni az adott szövegbe. Szerintem valamilyen szempontból jó (volt), másrészt életellenes. Kapcsolatokra fordítva a témát, valahol jó, máshol egy oltári nagy hazugság.

Miért?

Mert pontosan olyan mind a kettő. Egyenlőségjelet lehet tenni a kettő közé. A szerelem és az Isten pont ugyanúgy megfoghatatlan valamik. Soha, senki sem látta, azt hiszi, hogy megtapasztalta, hisz benne, mert más mondta, mert ezer és egy ember állítja, hogy átélte.
Vannak, akik egy istenben hisznek, monogámok, kevés párkapcsolattal rendelkezők, ám mint a rendváltásnál, itt is a szabályozottabba mennek tovább.
Vannak, akik sok kis istenben hisznek attól függően, hogy most inni szeretnének (Dionüszosz), most a házasság szent kötelékében hisznek(Héra), vagy éppen renegátok, és mindennel szemben szeretnének menni (Loki). Ők a világokat is váltogatják.
S ahogy az van, egyik a másik páriát ritkítja.

Megint mások, nem hisznek semmiben és senkiben, ekképp meg sem állapodnak sosem.


Persze, erőszakkal nem lehet valakit valamire rávenni. Aki nem hisz, nem is fog sosem. Más elveket fog képviselni. Ugyanakkor itt is igaz az, hogy aki az „egy igaz”-ban hisz, az ki fogja rekeszteni, vagy megpróbálja megtéríteni azt, aki nem. A maga konzervativizmusával, kifinomultságával, merevségével, elveivel. Elhiszi, hogy ő csinálja jól, de ezt ki is mondta? Senki.

Nincs olyan, hogy jóban hiszel, vagy rosszban. Hiszel, és kész. Az, hogy párkapcsolati szinten, te monogám vagy, vagy sem, nem ok arra, hogy kinézd a másikat. Mindenkinek megvan a maga oka arra, hogy miért gondolkodik úgy, ahogy. Nem bűn, ha valaki abban éli a világát, hogy minden este más férfival van. Illetve, éppen annyira bűnös, mint azaz ember, aki minden nap ugyanahhoz az emberhez megy haza (mert néha az utóbbit a párkák eltitkolt kapcsolati fonala tartja össze). A lelki gyakorlat egy idő után kötelező kellék.
S pont ezért úgy gondolom, hogy egy tényleg hívő és egy tényleg nem hívő sosem lesz békében egymással.

Szóval, igen. Ugyanazok a szabályok érvényesek. Erre akkor jöttem rá, amikor Mr. A azt találta mondani, amivel kezdtem ezt a bejegyzést. A Könyv a legtökéletesebben megalkotott valami, ami sosem fog megszűnni (mint a párkapcsolatok szabályai két ember között): minden oldalról meg lehet magyarázni, mindig lesz benne igazság, és a legalapvetőbb emberi érzelmekkel és gondolatokkal van teletűzdelve.

A szerelem és az élvezet nem bűn. Egészen addig nem az, ameddig az ember el tud maga számolni a saját lelkiismeretével, és azt tudja mondani, „köszönöm, jól vagyok”.


Nem utolsó sorban Carrie-nek igaza van. A kapcsolat lett az új vallás. Mert vakon ragaszkodunk bármibe, amiről azt hisszük, a végén majd átsegít az életünkön, megtart jól, általa jobb emberré válunk. Még akkor is, amikor kirekeszt.

Hinni kell a kapcsolatokban, a másik emberben, másként nem megy, mert bedarál a fogyasztói társadalom. Viszont, nem elég csak hinni. Az valami vak buzgóság. Kell egy alapvető bizalom, és valamennyire ismerni is kell a másikat, hogy ne váljunk jelkereső kódfejtőkké, hiszen az Urat se látta még soha senki, mégis a legtöbb ember elfogadja, hogy van és kész.


* Szex és New York 1. évad, 12. rész (SATC – Oh Come All Ye Faithful)

4 megjegyzés:

  1. Gondolom azért van ez,mert maga a hit és a szerelem is egy érzés, egy a lélekben megfoganó érzés,érzelem. Talán ezért állnak közel egymáshoz ennyire.
    Én amúgy hiszek a saját kis dolgaimba, viszont eszembe nem jutna másokat leszólni vagy kinézni ilyenek miatt,hogy nem egyezik a nézőpontunk. Max nem értjük egymás miértjeit,de szerintem felesleges kinézni vagy leszólni másokat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mint hozzáállást hasonlítottam őket össze.
      Te ilyen típus vagy. De vannak olyanok, akiknél kizáró ok a "nem értjük egymás miértjeit".

      Törlés
  2. Azt a rohadt! Újra és újra kell olvasnom ezt a posztot....annyira....jó! Imádom ezt a párhuzamot!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, örülök! Ezekben mindig TE vagy a kritikusom! SATC-társam!!! :)

      Törlés