2015. május 23., szombat

Lara Adrian: A vámpír ölelése



Midnight Breed 2.

Bő két éve olvastam az első részét ennek a sorozatnak. Nem tudom megmondani, miért, de nem vitt rá eddig a lélek, hogy kézbe vegyem. Amellett, hogy találtam jó pár párhuzamot a másik vámpíros, erotikus sorozattal, és voltak benne jó dolgok, illetve jól van megírva, egyszerűen mégis annyira távol állt tőlem, hogy most csak inspirálódni szerettem volna. S ha nem nyomok félre az e-bookon, akkor nem ezt olvasom.


Fülszöveg:
Legyőzhetetlen vágy, túlvilági érzékiség; az első érintés halálos.
Tess Culver megment egy idegent a biztos haláltól, és kettőjük furcsa kapcsolata szenvedélyes szerelemmé alakul. A férfi, aki Dantének nevezi magát, szörnyű látomásokból ismeri a jövőt, és tudja, hogy a vámpírháború sok áldozatot követel, de szerelmével talán a halált is legyőzhetik, ha Tess is osztozik a vámpírsorsban…
Lara Adrian bestseller-sorozatának főhősei félig ember, félig démoni lények, akik több ezer éve velünk élnek. A múltban a Rend őrei biztosították a békét, de a múlt köddé vált, ez már a jövő… Véres háború dúl. A vámpírok ellepték az utcákat, kedvükre lakmároznak, senki sincs biztonságban. A vámpír csókja folytatása még több borzongást, még több szenvedélyt, még több fordulatot tartogat a műfaj rajongóinak.


Eredetileg: Kiss of Crimson(2009)
Kiadó: Ulpius-ház
Oldalszám: 430
Műfaj: paranormál-romantikus

Kedvenc idézete(i)m:
1)
- Mindannyian menekülünk valami elől, Tess.
(…) – Még te is?
- Igen. Még én is. (…) Akarod tudni az igazat? Egész életemben csak menekültem. – sokkal régebben, mint gondolnád.

2)
Nem hiszem, hogy ki lehet játszani a sorsunkat, nem számít, milyen messze vagy milyen gyorsan futunk.

3)
(…) Ő is úgy érezte, ha mindig mozgásban marad, rohan, lehet – de csak lehet -, hogy képes életben maradni.

4)
Olyan régóta félek és menekülök, hogy azt sem tudom, képes leszek-e megállni.

Vélemény:
Ne kérdezzétek miért, olvastam, és végig úgy éreztem, hogy Dante bizony szőke, nem sötét hajú. S akárhányszor elmerültem a képzelgésben, szőkén jött elő. Ezen kívül viszont, nem kötöttem bele semmibe. Jobb karakternek tartottam, és tartom most is, min Lucan-t. Humoros, élelmes, szenvedélyes. Tess pedig, jó főhősnő a maga nemében, és nagyon jó helyen voltak a hisztijei, a kételyei, nem túlzó. Abszolút reális, hogy így reagál.
Harvardról elneveztem az új plüss kutyámat. Ben meg hát… vámpírrá változtattam volna, és jól lekötöztem volna egy árnyéktalan helyre, hogy nézze meg életének utolsó napfelkeltéjét.

Sajnos azonban, a másolat érzése megvolt bennem. Kevésbé, mint az első könyvnél, viszont volt vitathatatlanul. Tudom, tudom, nem lehet újat alkotni, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy lehet olyat, amiről nem helyből egy író három másik könyve jut eszembe. Bár, ha ezt nézzük, akkor azt a három Ward könyvet jól összemosta.

Van benne akció, évődés, szerelem, sok-sok-sok erotika.


Így képzelem el őket.
(De nekem Dante még mindig szőke)

Az elején nem kötött le nagyon, reggelente olvastam, hogy teljen az idő… meg a kávé. Ha olvastam, akkor fejezetenként haladtam, a vége viszont magával ragadott. Az eseménydús lett, és egy ültő helyemben elolvastam. A hibái ellenére nem rossz.

Ajánlom: Bárkinek, aki szereti a hasonló jellegű könyveket. Nagyon mellélőni vele nem fog.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése