2015. március 21., szombat

Szotyi



Hm. Az időm nagy részében, nem gondolok szépeket a körülöttem levő emberekről. Nem szeretem őket, még elviselni sem szeretném őket, viszont együtt élni velük muszáj.


Még akkor is, amikor a tömött buszon az jár az agyamban, hogyha megkapom az egy év rémuralmamat a világ felett, akkor az emberkék 90%-a igencsak pórul járna, amikor egyéb gázokkal ismerkedne össze különböző helyeken. A maradék 10% egy részét megtartanám gyapotszedésre, a másikat meg meddővé tenném. Éljen a klónozás!


A tegnapi napom csúcspontján pont ugyanezek a gondolatok jártak a fejemben. Történt ugyanis, hogy ültem a buszon. Tiszta ruhában mentem dolgozni, frissen mosott hajjal. Tényleg kis nett voltam. Volt hely a buszon, leültem.
Két megállóval később felszállt egy magát kilencedikesnek kikiáltó horda, és belemerevedtem az ülésbe. Nem bírom a tömeget, meg az embereket főleg 0-18 éves korig. A trágárságot meg valahogy töményen nem tudom elviselni.
Hallottam, hogy ne! De szenyó vagy! Meg fognak egyszer verni.
A hátam mögött ülő IQ-harcos pedig, mindenkinek mutogatta a napi jótéteményét.

Meg sem mozdultam, mert sejtettem, hogy mi történt/ történik.

Megérkeztünk KöKire, leszálltam. Láttam, hogy figyelnek, némelyik mosolyogva, más lesve, nehogy szembe kelljen kerülni velem. Már akkor tudtam, hogy nem fogom megadni nekik azt az örömet, hogy ott borulok ki.

Népligetnél jött a hideg zuhany. Felálltam a metrón, és hullott ki a hajamból a szotyihéj. Amikor leszálltam, ujjaimmal végigszántottam a hajamon, és még több héj jött ki belőle. Amikor beültem a főnököm kocsijába, és levettem a kabátomat, akkor is találtam egy-két szemet.

A főni meg is kérdezte, hogy miért mosolygok ezen. Mondom, legalább nem rágó.

Szóval, biztos, hogy jó móka ez így. Ha nem sietek dolgozni, talán leállok szólózni. De annyira nagyon szeretném, ha a következő alkalommal a busz valahogy nem tudna megállni a megállóban. Véletlenül felugratna a járdára, és letarolná őket csapatostul, mint a kuglibábukat.
Sajnálom, hogy ezekből a képződményekből lesznek a jövő felnőttjei, mert aki barom gyerekként, az felnőttként sem lesz jobb. Sajnos. A szüleiket pedig, a buszos jelenet után kimiskárolnám, hogy még véletlenül se próbálkozzanak újra.
Kár, hogy nem lehet tenni ezekkel semmit sem. Egyrészt azért nem lehet, mert nem lesz foganatja bennük. Másrészt azért nem, mert ugyanannyit kapnék érte, mint egy normális emberért.

Igen. Utálom az embereket.


Egy óriási B-hét van a hátam mögött, aminek ez volt a top momentuma.
Remélem, hogy a hétvége másmilyen lesz.
Illetve, a dolgok állása szerint, lassan visszatérek a megszokott kerékvágásba.

14 megjegyzés:

  1. Le a kalappal, hogy erre így reagáltál. Szerintem én vagy olyan ideges lettem volna, hogy leállok velük (ilyenkor jövök rá, hogy kéne valami önvédelmi sportot űzni, hogy esélyem is legyen:D) vagy elkap a sírógörcs.
    Én ezt komolyan mondom, hogy nem is értem. Remélhetőleg megtapossa majd őket az élet annyira, hogy kicsit normálisabbak legyenek (legalábbis próbálok ebben hinni).

    Egy ilyen hét után meg pihenj sokat! Szép hétvégét! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, pihentem. :)

      Nem tudom, minek kellene történnie, hogy megváltozzanak, szerintem nem fognak, de a remény hal meg utoljára.

      Törlés
  2. Oh máj god -.-" Hogy az ég szakadna azokra a nyomorék kis gerinctelen bunkó parasztokra. Karóba húzatnám őket.
    Alapból utálom a kölyköket,de az ilyen neveletlen,ki ha én nem stílusúakat még inkább. Egytől egyig irtanám ha lehetne.
    Tényleg nagyon jól csináltad,hogy így reagáltál; én szerintem az első kiakadásom után rájuk szórtam volna a sok szotyit. Vagy hát kitudja.
    De a másik vicc,hogy mindenki más meg csak néz és hagyja ezt,ahelyett hogy bepofáztak volna azoknak a kis gennyeknek. Taknyán tenyereltem volna őket. Jó tudom,hogy bevarrhatnak érte -ezért nem is agyalok inkább rajta. Főleg mert mostanság nekem is csodás kedvem van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Siettem dolgozni, nem volt időm kiakadni, pedig tudtam volna. Csak késésben voltam, és a munkám többet ér, mint az örömük. :)
      Az emberek megérik a pénzüket, tunkolni pedig mindenki szeret sajnos.

      Törlés
    2. Érthető mondjuk,csak így meg röhögnek a markukba -és nem bírom az igazságtalanságot.

      Törlés
    3. Én sem, de ezzel nem tudsz mit csinálni sajnos.

      Törlés
  3. Szia!
    Sajnos nálunk is akadnak ilyen bunkók, és az a baj, hogy már pofoztam is fel őket a trágárságukért meg a szemétségükért, de még most is olyanok, hogy szerintem egy kemény kézi munka befogatná a szájukkal együtt a parasztságukat. Figyelj, ha a helyedben lettem volna, biztos nem élték meg a holnapot, ami azt illeti. Másfelől azért néha vannak kivételek is, de az ilyeneket én szépen orrba nyomnám. Mi van veled, mai ifjúság? :(

    Ez attól még ne rontsa el a hétvégédet! Kellemes legyen, kívánom! Rózsaszín Királylány

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Miután kiírtam magamból, nem volt gond, plusz szombaton lefoglaltam magam, vasárnap meg jó társaságom volt.

      Mi van velük? A tenyésztés során kérem szépen, pár agysejt elfelejtett kifejlődni... de már a szülőknél is körözés alatt álltak. :D

      Törlés
  4. Minden tiszteletem a tiéd, hogy ezt ilyen méltósággal és higgadtsággal tudtad kezelni - nekem biztos nem ment volna. Eléggé fel tudom húzni magam, ha kínos helyzetbe hoznak és olyankor elönti a vér az agyamat, nem érdekel sem az illem, sem mások véleménye. Én valószínűleg alaposan beolvastam volna nekik, amivel később még több röhögcsélős témát adtam volna számukra. De azért komolyan hihetetlen, hogy a fiatalabbak ilyesmiket meg mernek engedni maguknak. Jó, én sem voltam maszületett bárány tizenévesen, de ilyesmit eszembe nem jutott volna csinálni, max. a saját hülyeségeinken röhögtünk. Sajnos manapság a gyerekek nem tanulják meg tisztelni a többi embert, nem tanulják meg az illemet és azt hiszik, következmény nélkül megtehetnek mindent. Csak az a baj, hogy egyszer valaki egy ilyenért, mint amit pl. veled tettek hatalmas tockost fog nekik lekeverni, akkor meg majd megy a pislogás meg a fennhéjázás - csak hogy mire föl, azt nem tudom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!

      Abban reménykedek, hogy valami tenyeres-talpas két ajtós szekrény fog nekik tockost adni.
      Nekünk is voltak hülyeségeink, sőt, egyszer láttam is olyat, hogy az agyamat eldobtam egy pillanatra, de ez nekünk például nem számított jó bulinak.

      Törlés
  5. Hogy is mondják sokan? "Birkatürelmed volt..."
    Nekem rágót potyogtattak a nyakamba még a Sport Arénába évekkel ezelőtt. Később vettem észre csak, így nem volt alkalmam köszöntet mondani érte!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A legtöbb emberrel szemben az van.
      Azoknak is le kellene törni a derekát. Nem nagyon, mert azt nem szabad, csak kicsit.

      Törlés
  6. Le a kalappal előtted, hogy ezt ilyen nyugodtan kezelted. Nem tudom én mit tettem volna, ötletem sincs.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mondom, ha nem sietek, akkor leállok szólózni szerintem. Vagy, ha rossz passzban talál meg az ilyen, akkor is elkerekítem a dolgok végét.

      Törlés