2015. március 21., szombat

Szotyi



Hm. Az időm nagy részében, nem gondolok szépeket a körülöttem levő emberekről. Nem szeretem őket, még elviselni sem szeretném őket, viszont együtt élni velük muszáj.

2015. március 14., szombat

Idegőrlő pasis dolgok



Nem általánosságban véve írok róluk, csak valamelyik nap begőzölt a fejem azon, hogy egy kiürült zsepis zacskót találtam a szekrényben, mert AEmber nem volt hajlandó elvinni a kukáig.
Persze, ezek nélkül Mr. A nem lenne az, aki, sőt, néha, amikor füstölög a fülem, eszembe jut a Bridget Jones azon része, amikor Markról beszél, hogy tulajdonképpen, a veréshez és kényszerítéshez mérten a gatyaszéthagyás smafu.

2015. március 11., szerda

E-book vs. könyv



Sok vitát láttam már, hogy ki és miért áll ki a papíralapú könyvek mellett, és ki kardoskodik az e-bookokért. Az utóbbit a számítástechnika fejlődésének tudom be, és bár sok szempontból praktikusnak tartom, mégis inkább a könyveket preferálom.

2015. március 9., hétfő

Kérdések és válaszok




Sok időm most nincs a blogokra, azért vannak hosszabb lélegzetvételű szünetek.
Viszont, ma van egy leheletnyi órácskám arra, hogy Black Fairy és Zsófi kérésének eleget téve, válaszoljak a kérdéseire. Náluk is írtam, hogy itt majd egy bejegyzés formájában kitöltöm. :)

2015. március 2., hétfő

Liebster Award



Megörültem, amikor megláttam Rózsaszín Királylánynál, hogy érdemesnek tartott a díjra. Ezúton is köszönöm neked, és megy vissza is!


A szabályok maradtak, csak éppen a 10-es számot követik.
Írj 10 dolgot magadról!
Válaszolj 10 kérdésre!
Tegyél fel 10 kérdést!
Küldd tovább 10 embernek!

Ha nem is tíznek, de küldöm tovább, illetve, kicsit megszenvedtem a „mit kérdezzek” dologgal, de annyi baj legyen. Magamról írni… de mit?

2015. március 1., vasárnap

A világ ízei: mediterrán konyha



Kicsit megcsúsztunk. Én éppen ünnepelem AEmbert, és a munka és a vendégek miatt valahogy teljesen kiment tegnap a fejemből, hogy akár beidőzítsem ezt a bejegyzést. Ma viszont, már nem marad el.

Ebből készítek a legtöbbször, mert Mr. A simán elélne élete végéig bolognai spagettin, én meg gyakorlatilag bármin, ami finom. Nem tudtam dönteni a konyhák között, ezért kicsit kevertem a dolgokat, viszont a páromat kérdeztem meg, hogy mit szeretne enni. Ezért lett egy görög, egy török és egy olasz.

Nem egy napon ettük őket, és azért is egyszerűekhez nyúltam, mert most pont nem volt időm arra, hogy főzéssel pepecseljek, viszont nem hagytam volna ki ezt a fordulót.

Lássuk!