2015. február 8., vasárnap

Briliáns elmék


Már régebben is szerettem volna írni erről a sorozatról, mégis valahogy elsikkadt bennem a közlés vágya, úgyhogy, mivel a vasárnapi filmes bejegyzésre való még nem gyűlt össze, gondoltam, pofázok kicsit az új kedvenc sorozatomról.
Nagyon sok szériába belekezdtünk az utóbbi időben, sőt, egy-kettőt még folytattunk volna is szívesen, ám ahogy ennek közbejött a második évada, egyből elfelejtettem, mit szerettünk volna nézni, és két nap alatt kényszert éreztem arra, hogy túltegyem magam a második évadon.
 
Általános információk:
Cím: Suits
amerikai filmsorozat, átlag 45 perc, 2011-
Készítők: Aaron Korsh
 
Szereplők:
Gabriel Macht – Harvey Specter
Patrick J. Adams – Mike Ross
Gina Torres – Jessica Pearson
Rick Hoffman – Louis Litt
Meghan Markle – Rachel Zane
Sarah Rafferty – Donna Paulsen
 

Történet:
Harvey Specter New York legdörzsöltebb ügyvédeinek egyike, aki a Pearson Hardman irodánál dolgozik. Egy véletlen folytán találkozik össze egy Mike Ross nevű fiúval, aki nem mindennapi elmével van megáldva. Harvey kiemeli addigi kétes életéből úgy, hogy maga mellé veszi dolgozni, ám minden nappal egyre inkább szorul a hurok a nyakuk körül, hiszen jogtalanul praktizál az ügyvéd árnyékában.
A hazugságok árnyékában pedig, újabb és újabb eseteket oldanak meg.
 
Vélemény / Megjegyzés:
Az első olyan sorozat, amit szinkronosan ajánlok mindenkinek, főleg az első évadát, mert nem tudom, ki hogy van vele, de az ügyvédi nyelvjárás magyarul sem egy könnyű dolog, hát még angolul. Mivel pörögnek benne az események, van arc- és testjáték is, emelkedjünk túl a „szar a szinkron úgyis” gondolaton. Valamint, tényleg gyorsan beszélnek benne, követhetetlen szerintem a felirat. Olvasni és nézni nem lehet egyszerre, szóval, akinek nincs beton biztos tudása, az válassza most ezt a verziót.
 

Az első évad tényleg briliáns volt, ahogy bemutatták a szereplőket, ahogy összetalálkoztak, kialakultak a kapcsolatok, és ahogy a szálakat is keverték. S ahogy az lenni szokott, kell még több néző, a második évad már kevésbé lett „jogászos”, sokkal inkább a háttérszálakról szólt az egész. Nem baj, mert így viszont megtörték a Harvey Specter mindig győz effektust, nem éreztem azt, hogy ők a fasza gyerekek, és mindenki más mehet a levesbe. Kicsit meg lettek szorongatva.
… igaz, a végére sok lett a szorongatásból…
A sorozatok általában az első pár rész után zuhanórepülésbe kezdenek, itt viszont nem, sőt, egyszerűen a „muszáj nézni” kategóriát erősíti.
 

Számomra a legszerethetőbb figura Louis karaktere. Az a színész van a legjobban eltalálva, és a játéka fantasztikus. A többiek is jók, de ő bőven lejátszik mindenkit a képernyőről, és állítom, hogy az utolsó egy-két részt már csak miatta néztem – elkezdtem leutánozni néhány mozdulatát, mint ahogy teszem ezt általában a kedvenceimmel.
Annyira imádom a hörcsög fejét, az a tipikus patkány, de annyira szerethető mégis. Tényleg, mint egy kis rágcsáló… ha lenne hörcsögöm, Louis-nak hívnám.
 

Frappáns szövegek és élvezetes párbeszédek vannak benne, hamar elrepül miattuk egy rész.
 

Amikor barátnőm mondta, hogy függő lett, legyintettem, hogy majd belenézek. Nem bírtam otthagyni. Utólag már méláztam azon, hogy Gabriel Macht miatt miért nem böktem ki ezt már korábban is.
Remek karakterek, remek történetek részenként és egészben, nagyszerű színészek… várom a következő évadot.
 

Egyedül, ami nem tetszett az a második évad utolsó része. Valahogy furcsán nyitott maradt az egész, de nem abban az értelemben, amikor az ember izgul a következő fordulóért, hanem olyan volt is, meg nem is, és még adta volna magát egy bónusz rész a rajongók kedvéért.
 

Mindenkinek ajánlom, aki még nem ismeri, tegyen vele egy próbát. Aki szereti a jogászos történeteket, vagy a nem hétköznapi okfejtős sorozatokat.
Jó szórakozást hozzá!

10 megjegyzés:

  1. Louis tényleg hörcsög, de nagyon!
    Nekem is folytatnom kéne tovább, de nem tudom, hol hagytam abba! :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amikor ajánlottad, az első évadnál tartottál, de hogy tovább nézted-e, arra nem emlékszem. :S
      Mi az utolsó emléked róla?

      Törlés
    2. Na ez az, hogy még emlékem sincs róla! :D
      Online majd bele tekertek pár részbe és akkor hátha kiderül! :)

      Törlés
    3. Lehet, hogy érdemes lenne elkezdeni elölről. :D

      Törlés
  2. Sorozato kközül én még a gyilkos elméket szerettem,meg a gyilkos számokat. (:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Gyilkos elméket imádom, a számokat már annyira nem, de nem tudom megmagyarázni neked, miért nem. Eleinte szerettem, aztán valahogy alább hagyott a lelkesedésem. :)

      Törlés
    2. Ismerős (: Én is inkább az elméket nézem,mert az tökre izgalmas,meg szimpatikusak a színészek (: De azt megjegyzem,hogy nem vagyok fanatikus egy sorozat felé se- szóval én ilyen össze vissza nézem őket :D

      Törlés
    3. Én csak egy-két sorozatnak vagyok függője, a többit akkor nézem, ha éppen elkapom. Inkább a filmek érdekelnek, mint a sorozatok. :)

      Törlés
    4. Ebben egyetértünk! (: Én is inkább filmes vagyok. Sorozatból kevés érdekel végig- meg van olyan is amit annyira elhúztak,hogy tiszta szar lett. A Bűbájos boszorkákat pl. szeretném újra nézni,de a vége pl. nem érdekel túlzottan,mert ott már olyan szereplők is vannak akik fingom nincs hogy jönnek a képbe,meg minden egy adott ember körül forog és unalmas a téma már... De az elejét szerettem (:
      Meg most az Elveszett Ereklyéket nézem ^^ Azt imádtam nézni,csak hát megszüntették, újra előröl kezdték.. ugyanazokat ismételték - mintha ez valami törvény lett volna :D

      Törlés
    5. A Bűbájosokkal ugyanez volt a problémám, az utolsó két évadot egyetlen egyszer néztem meg, a többit meg néha elkaptam, ha ment. Nekem a vége felé levő gárda annyira nem jött be. Valahogy nekem nem működtek együtt.
      Az ereklyéssel úgy jártam, hogy adták, aztán nem néztem, mert nem volt rá időm, és mindig ugyanazok a részek ismétlődtek. De az is jó volt. :D

      Törlés