2014. szeptember 27., szombat

CsCsK: A könyvhöz legjobban passzoló borítók


Picit késtünk a második ilyen bejegyzéssel, amivel nincs is semmi baj, tekintve, hogy e kihíváskérdés kapcsán még mindig teljes a káosz a fejemben. Sok kérdés felmerült bennem ezzel kapcsolatban, úgyhogy most azt fogom kibontani, hogy az általam olvasott könyvek közül, melyiknek van helyén a borítója.


Borítók kapcsán nem vagyok kényes, mert nem érdekel túlzottan. Elsősorban író, másodsorban fülszöveg alapján szoktam válogatni, esetleg még a műfajt nézem meg. A borítókkal úgy vagyok, mint a filmek plakátjaival, és trailereivel.
Nem mindig azt adják, ami a könyvben van benne. Sőt, találkoztam már olyannal, aminek köze nem volt a tartalomhoz:


Joanne Harris: Egész évben karácsony
Egy darab karácsonyi dolog nincs benne.
Na jó, egy azért van, de például ahhoz sokkal jobban megy a külföldi borítója,
mert a borítón minden fejezetből van egy kis részlet.

Ezek mellett pedig, rettentően sok semmitmondó borító van. Például, most olvastam valamikor Philip K. Dick könyvét, A halál útvesztőjét.
A régi (bal o.) sem volt egy jó tervezés, de az újnál félek, hogy epilepsziás rohamot kapok, ha sokat bámulom.


Ugyanez vonatkozik az erotikus urban fantasy könyvekre, vagy a paranormális romantikusokra. Ott egy félmeztelen pasi, és éppen nagyon szexi. Köszi, és?

Hogy külföldön vagy itthon jobb-e egy borító, azt leginkább a Bridget Jones-nál éreztem. Az első résznél. Rendkívül ötlettelennek tartom, amikor a filmből kiveszünk egy karaktert, és rátesszük, mert máshogy az „olvasó” ember nem tudja, melyik könyvet tartja a kezében.


Ebben az esetben, sajnos, a filmes plakát a legjobb, illetve a portugál (utolsó kép). Mindig van benne valami, amit nem tudok értelmezni, miért van ott.

Szóval, akkor most jöjjön, hogy én melyik három könyv borítóját tartom a legjobbnak, mert hogy csak kettő van, és ez is véres szülés volt amúgy, mert tényleg nem szoktam rácsodálkozni a borítókra.

1) Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek
Remek a baba, remek helyen van a kés, mert hogy a főszereplőnk feje onnantól lefelé hogy is mondjam? Hiányos. Akárcsak az élete, és annak a világnak a miértje is, amit Palahniuk ebben az esetben pellengérre állított. Az a rózsaszín világ, amiben sok nő él, egy apró mozdulattal, egy balesettel derékba törhető, és kell hozzá egy hosszú és fájdalmas tanulási folyamat, ami után újra tudod magad építeni.
A borító semmi másra, csak erre utal, viszont zseniális ez a fajta minimalizmus.
A kiadó a szerző könyveit így adja ki. A másik nagy kedvencem még a Fulladás, és örülök, hogy egy villára szúrt hús lett a borítón, nem valami vadult elme gésagolyója.


2) John Scalzi: Vének háborúja
Bőven elég. Kifejezi a könyvben levő ellentéteket. Benne van a világűr, mint egyetemes sci-fi jelkép, az öreg és a fiatal férfi pedig, utal arra is, hogy miről is szól, hiszen John Perry-t visszafiatalítják, ugyanis ebben a könyvben az ember már szétszóródva él gyarmatokon az űrben, és hogy győzni tudjanak az ellenséges fajokkal szemben, az embereket hetvenöt évesen besorozzák katonának, ahol új testet kapnak.


3) Leiner Laura: A Szent Johanna gimi
Tetszik, vagy sem, nekem tetszett, hogy a naplónak a régi keményfedeles füzetekre emlékeztető eleje van, és úgymond rá van dobálva egy-egy momentum, aminek köze lesz a történethez. Ez csak ezért tetszik, meg az önmagában levő kaotikussága is tinikorom káosz uralta asztalára emlékeztet.


Ennyit sikerült összekapirgálni. Ez most nagyon nem az én kihívásom volt. Na, majd legközelebb.

Viki bejegyzése itt:
                                               Kemi

4 megjegyzés:

  1. Hmm, Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek című könyvére most úgy felhívtad a figyelmem. Repül a listámra.
    Ohh tényleg az SZJG. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valahol írtam itt erről a könyvről, ha bővebben érdekel. :)
      Érdemes elolvasni.
      Az első kettő hamar megvolt, a SzJG-n törtem a fejem. :D

      Törlés
  2. Ez jó bejegyzés lett. Elgondolkodtam,mert én sokszor a borítóról ítélem meg a könyvet.... Bár mióta moly.hu-zok azóta olvasok véleményeket is.
    De amiket összehasonlítottál..nos valóban gáz és némelyik borító semmit mondó. De az a baj hogy a kis tartalom a könyvek hátulján is néha ilyenek. Már volt rá példa. :S
    Viszont remélem epilepsziás rohamot nem kapsz (:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt a borítót, ha sokáig nézed, mozog. Én látom, hogy vibrál. Szerencsére a régi van meg, úgyhogy bajom nem lesz. :)

      Próbálok keresés közben inkább fülszöveget, és mások véleményét elolvasni. Olyanoknál nem figyelek ezekre, amelyik írótól tudom, hogy mire számíthatok.
      Bármit rádolgozhatok egy borítóra, és itt is beleválasztottam már nem egyszer. Ezért sem adok nekik túl sokat.

      Törlés