2014. július 11., péntek

Liebster blog


Kaptam egy kis díjat ismét. Nem Oscar, Pulitzer, Hugo vagy irodalmi Nobel, de díj, és elismerés felém, hogy van, aki szereti, amit csinálok. Nem látszik, tudom, de nagy becsben tartom őket.


Amelyik nap kaptam, pont jól jött ki, mert valahogy vannak témáim, de az Isten sem vesz rá, hogy lepötyögjem őket, inkább olvastam, elment az idő, rám esteledett, majd virradt, szóval elmaradt aznapra.

Mindig jól megdolgoztat az „írj magadról” kezdetű etap.
A díjat Aliztól kaptam, és a menet a szokásos.


11 dolog magamról:
1)
Azon jár egy ideje az agyam, hogy szeretnék más színű tincseket a hajamba, mint az eredeti fosbarna, csak még nem döntöttem el, hogy a tincsek a régi piros vörös árnyalatból legyenek, vagy karamell árnyalatúak? Utóbbira hajlok nagyon, az előbbi meg nagyon érdekel, hogy állna.

2)
Végre láttam a Mielőtt meghaltam című filmet. Jared Leto díját értem érte, mert nagyon nagyot alakít benne. De nem értem, hogy a főszereplő miért kapott? Nem értem, hogy McConaughey miért lett jobb DiCapriónál azért, mert lefogyott, meg valós személy volt? Sejtem, de nem írom le, mert szavaim pergyanúsak lennének.

3)
Sokat jár az eszem valakin (hímnemű), akin nem szabadna, hogy járjon.

4)
Mr. A akarta nézni most a VB-t, és már előre rosszul voltam, hogy néznem kell, mert annyira nem vagyok oda a fociért. Erre, az utóbbi pár meccset már én könyörögtem ki, hogy nézhessem… és hajrá németek!!!

5)
Sosem értettem, és szerintem sosem fogom megérteni, hogy egy seggemnyi kis verseny is hogy lehet korrumpálható. Valahogy hihetetlen, hogyha van egy feltétel, aminek meg kell felelni, az olyan ember bejut, akinek köze nincs a témához, még bele sem lehet magyarázni, aki meg ténylegesen tud teljesíteni, nem kerül be.

6)
Rászoktam a Született detektívek című sorozatra.

7)
A hideg ráz, amikor be kell mennem egy plázába. Úgy érzem, hogy a belépés pillanatában helyből tíz pontot zuhan az IQ-m.

8)
Nagyon szeretem a Zs-filmeket. Annyira rosszak, hogy már jók. Szinte naponta halászom az Asylum-filmeket. A maguk nemében remekművek, és sokszor jobbak is, mint a nagyfilmek, vagy a folytatások.

9)
Mindig attól félek, hogy nem figyelek úgy a barátaimra – vagy az abban a kategóriában elkönyvelt emberekre -, mint ahogy megérdemelnék. Mindig van benne egy kényszeres félsz, hogy mit mondok, hogy mondom, és tényleg körültekintő voltam-e.
(áh, érzelmileg k.o. remete lettem, aki már alkohol nélkül is túlfilozofál mindent)

10)
Két barlangba szeretnénk elmenni az idén, de van bennem egy kevésbé egészséges félelem annak kapcsán, hogy beszorulok, vagy rám omlik, és többször is rá akarok kérdezni, hogy milyen, mert csak addig vagyok hajlandó bemenni egy barlangba, ameddig állva a fejemet el nem éri a plafon. Onnan tovább nem, és kúszni sem vagyok hajlandó.

11)
Lebarnultam idén. Persze, a lábam még mindig világít (szerintem ha napközben megszívná magán napfénnyel, éjjel foszforeszkálna), de mindenki azt mondja, hogy a barna bőr jobban áll.

A 10) pontnál ültem vagy két órán keresztül, mert elfogytak az elmondani kívánt dolgaim, és Mr. A se nagyon volt a segítségemre. :/

Aliz kérdéseire adott válaszaim:

1) Melyik van / volt a kedvenc tantárgyad és miért? Szimpatizáltál az azt tartó tanárral?
A főiskolán a Hírírás, hírelemzés nevű tárgy volt a kedvencem, és egy olyan tanár tartotta, aki nagyon komolyan alázta meg kulturáltan az összes ember saját magán kívül. Azóta is idézgetünk tőle Mr. A-val. A pasas nagyon intelligensen tudott vért szívni, és nagyon szeretnék egyszer leülni vele filozofálni. Főiskolán amúgy több kedvenc tanárom volt még, de ő volt a top.

2) Csöndes szemlélődő vagy a társaság közepe voltál a suliban?
Sosem szerettem középpont lenni, mert van valami visszás abban, hogyha valakire nagyon sokan figyelnek. Aki nem exhibi – márpedig én nem vagyok – az nem tudja ezt kezelni, és fordítva is elsülhet ez. Szóval, sarokban gubbasztós, figyelős típus vagyok a mai napig.

3) Van olyan pillanat az életedben, amire ha visszagondolsz, még most is nagyot nevetsz rajta, mert vicces volt, vagy megmelengeti a szíved?
Van hát, és nem is csak egy. Olyan emberhez is kötök ilyeneket, akikkel a mai napig jóban vagyok, de olyanokhoz is, akikkel csúnyán váltunk el. Igyekszem a jó emlékeket megtartani, mert így nincs bennem harag, és az emlék megszépít mindent.

4) Mi az a tulajdonság, ami nagyon sokat jelent neked egy másik emberben?
Az emberség. Azért nem az őszinteséget írom, mert valahol hiú ábránd. Az emberséget pedig, úgy értem, hogy kezeljen emberként, cserében én is úgy fogom, és szerintem akkor nagy baj nem lehet.

5) Körülbelül hány könyvet olvastál el eddig életedben?
Nem strigulázok, úgyhogy passz. Könnyebbet kettőt. Még megsaccolni sem szeretném, mert nem tudom. Nem számolom.
Nem a mennyiségre megyek.

6) Szereted a zenés filmeket, musicaleket?
Ameddig ebben nincs benne az új István, a király, a HSM és a Mamma Mia, addig nincs velük bajom. A Grease és a Hair kimondottan a kedvenceim. Ez egy olyan világ, ami ha jó, engem teljesen magába szippant, és éppen úgy tudok érte rajongani, mint mondjuk egy horrorért.

7) Vannak olyan emberek, akiket először kedveltél, majd nagyot csalódtál bennük?
Szerintem ilyen mindenkinek van, vagy lesz előbb-utóbb. Ez hozzátartozik az élethez. Van barát, iskolatárs, családtag, szerelem, sőt még bloggerekben is csalódtam már.

8) Mit tartasz viccesnek? (elvont kérdés, sokféleképpen lehet érteni)
Amiben megtalálom a humort, azon tudok nevetni, akár később is, akár addig, hogy nem tudom abbahagyni, és könnyezek, vagy csuklok, vagy könnyezve csuklok már a végén. Széles a skála.

9) Szoktál szervezett kirándulásokra járni? Szereted őket?
Nem, mert kényszernek érzem. Az, hogy én / mi eltervezzük, merre megyünk, mikor, az más. De úgy, hogy valaki megszervezi, én jelentkezek, és idomulok, úgy nem. Még a táboroktól is kiráz a hideg, kirándulni meg nem szeretek, csak azokkal, akiket ismerek, elviselek, netalán szeretek.

10) Ha jársz valahol, általában szuvenírrel térsz haza?
Igen. Ha ismerősöm jár valahol, akkor mindig kavicsot, homokot, levelet kérek, mert az nem kerül pénzbe. Ezt egy barátnőm csinálta, aztán én is rászoktam, úgyhogy lassan annyi kavicsom lesz, hogy házat fogok belőlük építeni, vagy legalábbis valami kontinentális iglut. A kirándulásainkon, ha találok, kavicsozok, kagylózok, vagy most, hogy fenyvesekben túráztunk, annyi tobozom van, hogy Dunát tudnék rekeszteni vele. Persze, bármivel elvagyok, de nem ez a fontos számomra.

11) Menyire vagy lusta?
Kedvfüggő, de általában semennyire. Vannak napok, amikor a pörgésem a tetőfokára hág, aztán utolér az érzelmi kisülés, és leeresztek, mint egy lufi. Na, akkor pandázok egy sort, azaz nem csinálok semmit, csak ülök és eszek. :D

A díjat nem adnám tovább. Először le akartam írni a miértet, aztán gondoltam, nem bántok inkább senkit, de aki szeretné, nyugodtan érezze magáénak, nem korlátozom le ilyen szempontból. Vegyétek, vigyétek, rakjátok.

Pusszantás,
D.

10 megjegyzés:

  1. Ha az a rész rólam szólt, akkor köszönöm, mert nagyon jól esett :)

    VálaszTörlés
  2. Én a karamell árnyalatra szavazok. Ja, ez nem egy szavazás volt? :D :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó! :D Nem szavazás volt, de a karamell vezet 6:0 arányban. :D

      Törlés
  3. Mr. A nem olvassa a blogot? (a 4. pont miatt kérdezem)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 3. pont inkább, gondolom.
      Tudtommal nem olvassa.

      Törlés
  4. Gratulálok^^
    Az 5. pontoddal teljesen egyetértek. Hmm én szeretnék barlangászni, de úgy rendesen kúszni mászni beszorulni módon. Maximum a táskám tele lesz szappannal, vagy ha az se segít, akkor bevetik a Micimackó módszert. Nem ehetek míg le nem fogyok, aztán kihúznak:D (Mikor Micimaci Nyuszi üregébe szorul).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :)
      Szóljál valahogy, kimentelek! Vagy inkább kimentetlek. A szappan nem árt, és a zárójeles rész sem kellett, megvan az a jelenet. Pont ez a félelmem, hogy így járok. :D:D:D

      Törlés
    2. Sajnos nem hiszem, hogy a barlangban lesz térerő és internet, de majd a kint ragadtakat megkérem, küldjenek füstjeleket:)

      Törlés