2014. május 25., vasárnap

Gardróbpszichó TAG


Miért mondjuk valakire, hogy stílusos, amikor a kinézete vetekszik egy bohócéval? Miért adjuk magunknak jutalmul vagy lélekápolásnak a vásárlást? Miért veszünk újabb és újabb darabokat? Miért érezzük a hatvanadik ugyanolyan felsőnél, hogy kell?
S végső soron, ha kinyitjuk a szekrényt, a folyamatos szelektálás ellenére, miért van mindig fölös ruhánk?


Az egyik Nők Lapjában láttam pár kérdést, amit egy terapeuta tett fel, hátha rájövünk, miért vannak olyan cuccaink, amiket nem hordunk, de dédelgetjük őket.


Akkor ötlött fel bennem, hogy TAG-et csinálok belőle, amikor majdnem elsírtam magam a próbafülkében, jelszó, rajtam soha, semmi nem áll jól. Nem úgy, mint egy modellen, hanem leginkább sehogy sem. Elméletileg, mindenki az idealizált önmagát keresi a tükörben. Én annyira félek tőle, hogy képes vagyok pánikba esni.
A cikk tartalmazta azt is, hogy minden ruhadarab árulkodik a korunkról. A színek, a fazonok mind-mind elmondják rólunk, kik is vagyunk. Ebben a szellemben lássuk a kérdéseket.

1. Ki öltöztetett gyermekkorodban? Ő hogyan öltözködött?
Anyu, aki nem engedett beleszólást ebbe, még a nagymamámnak sem. Hogy lássátok miről akarok beszélni, az alábbi montázson összeválogattam pár képet róla.
Anyukám tulajdonképpen elegánsan öltözködött. Mindig nett volt, télen bundát, kucsmát, és majdnem térdig érő csizmákat hordott. Szolid színekben öltözködött. Szoknyás-blúzos típus volt. Nem mutatott magából sokat, a kedvenc ékszereit hordta folyton, semmi mást. Magas sarkakon tipegett. Német cégnél volt irodavezető, és a benti protokollt viselte a hétköznapokon is. Nagyon keveset sminkelt, szinte csak alapozott, és a szempilláival törődött, a haját pedig rövidre vágatta, és besütötte.
Egy-két darabot megtartottam a ruhatárából, és rongyosra hordtam őket.


2. Szükséges praktikumnak vagy kreatív folyamatnak tekinted az öltözködést?
Szükséges praktikum, és higgyétek el, jobb, hogy felöltözöm, már csak a szemetek világának is. Hihihi. Komolyra fordítva a szót, számomra egy kreatív öltözék a trend, a divat, hogy minden, mindennel passzoljon. Például, hogy melyik a legjobb zöld árnyalat a legjobb narancssárgához. Ezek a paradicsommadarak azok, akiket divatgurunak hívunk. Aztán nekik vagy sikerül, vagy nem, és némelyiken nem hiszem el, hogy jól érzi magát benne.
Mivel földre szállt angyal vagyok, és sokat szaladgálok, nem szeretek kiöltözni, nálam a kényelem mindig felülírja a divatot. Meg csak akkor vásárolok, amikor szükséges. A kuponokat nem használom ki tök fölöslegesen.

3. Kritizálták valaha a társaid vagy a szüleid az öltözködésedet?
Szinte mindig. Egy magazin trampli marketingese (család barátja) beszólt, hogyha bakancsban és feketében mászkálok, női magazinnál sosem lesz állásom, sőt, semmilyen munkám sem lesz. Hozzáteszem, szabadnapos voltam, akkor meg hadd öltözzek úgy, ahogy akarok.
Elegánsabb ruhát azért nem szeretek hordani, mert egyszer ahhoz volt kedvem, és mindenki elkezdett csúfolni, még általánosban.
A nyitott cipőket pedig, azért nem szeretem nagyon, mert a nagybátyám kicsúfolta a lábam nagy ujját.
Valahogy sosem tudtam mások számára jól felöltözni, és a lelakott punktól egészen az őskáoszig mindenhez hasonlítottak.

4. Melyik a kedvenc színed? Előfordul a ruhatáradban?
Ez egy okafogyott kérdés, mert szerintem evidens, hogyha szeretek egy színt, abból halmozom fel a legtöbb ruhámat. Kedvencem a fekete, és legalább a fele, ha nem jóval több, fekete. Lila is van, de feketéből van a legtöbb. Ennyit a színterápiáról.


5. Sokszor vásárolsz stílusában nagyon hasonló ruhadarabokat?
Általában igen, mert bár nincs kialakult stílusom, mégis ugyanazt a szabást keresem. Nehezen újítok, mert nem hiszem el, hogy jól állhat. Főleg a felsőkre igaz ez. Követem az „ápol és eltakar” elvet.

6. Hasonlóan öltözködsz, mint a többi nő a környezetedben?
Sírnék, ha így lenne, tekintve, hogy a körülöttem levő emberek hetven százaléka nyugdíjas. A többiekkel meg sok hasonlóságot nem fedeztem fel.

7. Olyan a ruhatárad, amelyet valóban megengedhetsz magadnak?
Végül is, olyan, mert amire telik, azt veszem meg. Úgy gondolom, hülyeség lenne spórolni márkás táskára, meg címkés felsőkre, ha nem passzol hozzám, ezért nem is töröm magam azon, hogy többnek akarjak látszani annál, mint amim van.

8. Milyen lenne az ideális gardróbod? Miért nem ezt látod, ha a szekrényedbe pillantasz? Mi a legnagyobb akadálya?
Egy akkora szekrényt szeretnék, amekkorát Mr. Big csináltat Carrie-nek. Na jó, nem.
Kicsivel több ruhám lenne, mint ami most van, de mivel nincs kialakult stílusom, nem tudnám megnevezni, miket tennék bele. Tuti, hogy nagyon sokfajta ruha megtalálható lenne benne egy fűzőtől egészen egy platform cipőig.
Az akadálya pedig, a pénztárcám nagysága. De rajta vagyok az ügyön. S ha egyszer a végére érek, jöhet az álomgardrób.


9. Kerülöd a tükröket, vagy lopva mindig belepillantasz?
Kerülöm a tükröket, és lopva mindig belepillantok. Szívem szerint, leszerelném és összetörném a világ összes tükröződő felületét, sőt, egy tükörmentes lakásban is vígan elélnék. Félő persze, hogy nagy bozont nőne ezért a szemöldököm helyén, vagy leborotválnám. Tükörfóbiás vagyok, mint Bloody Mary. Másrészt viszont, szerintem nincs olyan ember, aki csak egyszer ne pillantana oda, hogy jól áll-e a ruha, a smink, vagy a póz, amiben éppen lazának akarom mutatni magam.

10. Sokat rejtesz el, vagy sokat mutatsz magadból?
Egy kicsit ez, egy kicsit az.
Régen többet mutattam meg, mint mostanság. Utóbb az igazi csöcsvillantós felsőimet is kidobáltam – nem lesz blog sale, mert a barátnők elkapkodták. Amikor lefogytam, és benne voltam egy bizonyos társaságban, akkor rendesen kint volt a meztelen bőrfelület a textilből.
Sosem jártam nyakig beburkolva, ez is tény.
Most már inkább sejtelmesen adom elő, hagyok a fantáziának egy halom koncot. Ez a jut is, marad is dolog bejön nekem is.

No, ennyi volt a divatpszichológus díványán töltött időm.
Remélem tetszett, és lesz, aki majd egyszer kitölti, vagy hagyjatok kommentet, vagy füstjelet.

Pusszantás,
D.

14 megjegyzés:

  1. Hello from Spain: interesting thought. I love Carrie's closet. Keep in touch

    VálaszTörlés
  2. húú ez tökjó : ) szerintem én is ki fogom tölteni : )

    VálaszTörlés
  3. Egyelőre annyit fűznék hozzád, hogy édesanyád nagyon-nagyon stílusos volt! Nagyon!!!:)
    És a SATC képnek nagyon örültem

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyelőre? Köszönöm. :)
      Gondoltam, ha meglátod, nem hagyod szó nélkül! ;) :P

      Törlés
  4. A 6. és a 10. nagyon tetszett! :)
    Én egy mondattal le tudnám ezt a TAG-et, utálok vásárolni! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vásárolni szeretek, próbálni már kevésbé. :D
      De azért örülök, hogy tetszett. :D

      Törlés
  5. Nagyon jó kis TAG:)
    8. kérdésre a válaszom, az ideális gardrób olyan amit ha kinyitok, pénz hull ki belőle:D Egy akadálya van, még nem találták fel:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Először eszembe jutott a Heineken reklám is, hogy én örülnék egy ruhásnak, egy piásnak, és egy pénzesnek, hogy legyen mivel mindig újratölteni a másik kettőt. :)

      Törlés
  6. Nagyon tetszett, jókat nevettem 1-2 válaszon és magamban már ki is töltöttem, majd ha vége a vizsgáknak szerintem kitöltöm, ha nem bánod :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyugodtan vigyed, örülök neki, hogy tetszett! :)

      Törlés