2014. április 9., szerda

Idegőrlő könyvolvasós dolgok


Az elmúlt napokban ismételten túllőttem az áhított célon, ami azt jelenti, hogy jóval többet olvasok, mint amennyit terveztem. Mondjuk, mindig így járok, mert hiába szabom meg, hogy naponta egy fejezet, vagy ötven oldal, tuti lesz valami okom arra, hogy tovább akarjam olvasni.
Utána meg sírok, mert fáj a szemem, és a répa sem segít.

De ez az írók hibája. Ha nem írnának jó könyveket, nekem sem lennének problémáim.


Ezért arra gondoltam, hogy most összegereblyézek nektek egy halom idegőrlő dolgot arról, ami történni szokott olvasás közben.


Amikor hó végén jön ki az új könyv, ami téged nagyon érdekel.
                Vagy tizedike előtt.
                               Tizedikén reggel már a falat kaparod a fizetésért.

Amikor azt látod a könyv mellett, hogy „megjelenik: augusztus 11-én”.
                Novemberben még nincs a boltokban.
                               Következő év elején… sem.


Amikor elköltöd a kereted könyvekre, és a boltból kifelé menet találsz még egy remeket.
                Amikor inkább nem eszel két napig, de megveszed.

Amikor otthon belelapozol a könyvbe, hogy megszagold az illatát.
                Valaki a könyv közelében dohányzott, ezért tömény füstöt inhalálsz.
                               Lapozásnál az ujjad nikotinízű lesz.

Amikor elkezdesz egy könyvet, de egy bekezdés után félre kell tenned, mert történik valami.
                Amikor ez háromszor megtörténik.
                               Amikor megunod, és elteszed jobb időkre, és addig az egy árva bekezdést ízlelgeted.

Amikor olvasnál, de a párod pont akkor akar valami nagyon fontosat mondani.
                Amikor becsukod a könyvet, pont vége a témának.
                               Amikor újra kinyitod, és talál egy másik témát.

Amikor olvasnál, de lemerül az e-bookolvasó.

Amikor a kádban olvasnál, már megengedted a vizet, bekeverted, és rájössz, hogy amit olvasnál, az e-bookban van csak meg.
                Nem viheted be magaddal.

Amikor beteszel egy zenét, mert „úgysem tudsz az angol szövegre figyelni, mert annyira nem tudsz angolul.
                Amikor azon kapod magad, hogy dúdolsz.
                               Amikor a dúdolás túlhalad: suttogod a szöveget.

Amikor továbbképzeled a szöveget.
                Ábrándozol, viszont az oldalak nem fogynak.

Amikor éjjel álmatlanul forgolódsz, mert nem tudod, hogy folytatódik a történet.
                Amikor reggel tudatosul benned, hogy a folytatás a bolt polcán van, nem a szobádban.

Amikor annyira belemerülsz a könyvbe, hogy elfelejtesz leszállni a buszról.
                Várakozás közben, a megállóban előkapod a könyved.
                               Hat busz megy el melletted ezért.

Amikor a járművön ülve olvasol, és megáll melletted valaki.
                Amikor ennek a valakinek a szatyra / táskája belelóg a képbe.
                               Ezért te felkenődsz az ablakra.

Amikor a buszon jut eszedbe, hogy nem borítottad újságpapírba a könyvedet.
                Ezért, amikor előveszed, akkor mindenki ciccegni kezd.

Amikor a főhősbe belezúgsz.
                Amikor rájössz, hogy ő nem igazi.

Amikor a főhősnőt megtépnéd.
                Helyette a saját hajadat téped, hogy miért, miért, MIÉRT kezdtél neki?!

Amikor bolhaf***nyi betűvel nyomtatják a könyvet, ezért a szemed kifolyik tíz oldal után.
                Amikor tovább olvasod (mert érdekel), és veszel mellé egy üveg Visine-t.
                               Amikor az ezer oldalas könyv végére, a szemcseppes üveg is kiürül.

Amikor ezt olvasod: „Amikor meztelen testük egymáshoz ért, Bella megint felnyögött, és az ajkába harapott. Zsadist ezúttal lehajolt, és lenyalta róla a friss vért. Amikor megérezte a nyelvén, az íze áramütésként hatott rá. Beleborzongott, de meg is ijesztette. (…) A lány folyton szétnyitotta, majd összecsukta a lábát, Zsadistnak erővel kellett szétterpesztenie, és combjával ránehezednie.”*
                Amikor megkívánsz egy pasit.
                                Amikor rájössz, hogy egyedül vagy otthon.

Amikor valaki elmondja egy könyv végét kérésre.
                Amikor kérés nélkül mondja el.

Amikor elhatározod, hogy x oldalt / fejezetet / x órát olvasol egy nap.
                Amikor ennek a végén csak még egy oldalt / öt percet iktatsz be.
                               Amikor hat óra múlva becsukod a könyvet, mert kiolvastad.

Amikor olvasnád még, de vége a könyvnek. :(


Ti milyen idegőrlő dolgokkal találkoztatok?


 * J. R. Ward: Megsebzett szerető

10 megjegyzés:

  1. Nagyon jól össze szedted!
    Én azon szoktam kiakadni, amikor nem teszem bele a könyvjelzőt és halvány lila fogalmam sincs hol tartottam, csak kb-ra! :/ Előfordul, hogy egy egy részt így kétszer is elolvasok és az utolsó mondatnál jövök rá, hogy oké, itt már jártam! Hanyagság :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ú, tényleg! Nekem is hányszor van, hogy kiesik vagy elfelejtem beletenni, és amikor újra kinyitom, minimum tíz sor kell ahhoz, hogy rájöjjek, hogy azt már olvastam. :/ :D

      Törlés
  2. Én a gyógyteám közben szoktam olvasni, elalvás előtt...hát általában a fél órás tea szürcsölgetésből másfél órás hopp ez kihűlt, na még egy oldalt...dolog lesz :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én reggeli közben játszom el ugyanezt. :D

      Törlés
  3. És amikor annyira izgalmas a történet, hogy agresszíven lapozol és elszakítod a lapot (de csak 1-2 centis szakadás lesz rajta, ámbár ki vagy akadva). :D
    Illetve a könyvtári könyveknél szokott előfordulni, hogy már - jobb esetben - ceruzával össze van firkálva, be vannak jelölgetve a lényeges részek, netán a lap aljára van jegyzetelve. Ez néha nem is jött rosszul, mi szabályosan vadásztuk az ilyen köteteket. :D
    (Küldtem emailt, most át kellett, hogy menjen. Megvan? :D [Nem sürgetésből, csak tesztelem az új, tiszta levelezőrendszeremet.])

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Átjött, csak időm nem volt. :(

      Még nem szakítottam el könyvet. De találtam időközben még egyet. Amikor a könyvtári könyv első tíz oldalát valaki kitépte. Na, az is csodás.
      Nekem a nagyim könyvei vannak telejegyzetelve. Egészen érdekes dolgokat írt hozzá. :)

      Törlés
  4. Nagyon jól összeszedted! :D
    Amúgy én azt vettem észre, hogy ha rendes könyvet olvasok, akkor tuti hogy valaki elakar kezdeni beszélgetni. De ha a telefonon akkor persze senkinek sincs hozzá kedve.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk ez az érdekel - nem érdekel. Ha érdekel, akkor biztos van egy nagy elmélet. Ha nem érdekel, akkor még a fű növését is hallom. :D

      Törlés