2014. április 6., vasárnap

Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek 1. – Az angyal


Nagyon nem volt kedvem a könyvhöz, előtte még két-három másikat olvastam el, és nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy az hajtott, hogy annyira magába szippantott, és nem az, hogy „le akartam tudni”. Nem volt meg a varázsa. Lehet, hogy az volt a baj, hogy a másik sorozat után hamar olvastam el. Az árnyvadászok világa olyan semleges lett. A második résszel most biztos fogok várni, mert félek, hogy végleg elmegy tőle a kedvem a harmadik előtt.


A szerzőről

Judith Rumelt néven született 1973. július 27-én. Álnéven adja ki könyveit, de a Cassandra Clare tette őt igazán ismertté, illetve az ezen álnév alatt kiadott A végzet ereklyéi sorozat.
Zsidó család sarja, rokonai között megtalálhatók tanárok, professzorok, írók és filmproducerek is. Gyerekkorában rengeteget utazott, nagyon sok időt töltött Svájcban, Angliában és Franciaországban.
Elsősorban ifjúsági fantasy-t ír, sőt, jelentek meg neki fan fiction írásai, korábbi ifjúsági fantasy könyvek kapcsán.
Jelenleg Massachusettsben él férjével, és három macskájával.
Több könyvsorozata is fut jelenleg.


Fülszöveg (forrás: moly.hu)
A mágia veszélyes – de a szerelem még veszélyesebb!

Amikor a tizenhat éves Tessa Gray megérkezik a viktoriánus Angliába, valami rettenetes vár rá a londoni Alvilágban, ahol vámpírok, boszorkánymesterek és más természetfeletti lények járják az utcákat a gázlámpák alatt. Tessának nincsenek barátai, és egyetlen pillanatra sem érezheti magát biztonságban, ezért menedéket kér az Árnyvadászoktól, akiknek egyetlen célja, hogy megszabadítsák a világot a démonoktól.
Ahogy egyre mélyebben merül el a világukba, a lány azt veszi észre, hogy egyszerre varázsolja el két legjobb barát, és nem sokára rá kell döbbennie, hogy a szerelem a legveszélyesebb varázslat mind közül.

Kedvenc idézete(i)m
1.
(…) Olyan ostoba mondénokat, akik azt hiszik, varázslatok révén vagyont és hírnevet szerezhetnek.
- Az ilyenek szokták aztán véres hullaként végezni valahol egy pentagramma közepén.

2.
Néha nehéz megismerni a világot a maga igaz valójában. Nehéz látni a valóságot – magyarázta Charlotte. – A legtöbb embernek sosem sikerül. Talán el sem viselnék.

3.
Az embernek mindig óvatosan kell bánnia a könyvekkel, meg azzal, ami bennük van. – bólintott Tessa. – A szavak képesek megváltoztatni bennünket.

4.
Lehet, hogy az arca csak egy húsból és bőrből álló maszk, aminek semmi köze valódi önmagához.

5.
- Hát nem reagál a közeledésemre – állapította meg vidáman, mint amilyennek érezte magát -, szóval csakis halott lehet.
- Vagy egy jó ízlésű, okos nő.

6.
Abban hiszek, hogy por és árnyak vagyunk. Mi más is lehetnénk?

7.
- Én szeretem a kacsákat (…) Emlékszel, amikor megpróbáltál rávenni, hogy etessek meg velük egy kacsa-pástétomot, mert szerettél volna kitenyészteni egy új kannibál kacsafajt?
- Be is falták. (…) A vérszomjas kis dögök. Sose bízzatok egy kacsában!

8.
- Tudod – mondta Gabriel -, egy időben azt hittem, barátok lehetünk, Will.
- Egy időben azt hittem, vadászgörény vagyok.

Vélemény
Olyan idegen volt az egész. Abszolút nem volt rossz, de valamiért nem tudtam magam annyira beleélni, mint a Végzet ereklyéi sorozatba. Kevés volt benne a humor, az akció is billegett valahol. Görcsösen bele akart illeszkedni a korba, amikor játszódott, viszont az tette idegenné a számomra a könyvet, hogy néha elfeledkezett erről, és kilépett a környezetéből szavakban. Mintha, itt és most játszódna.

Jessamine-t a Temzével ismertettem volna meg néha, és egy nagyon is rossz árnyéka Isabelle-nek. Minden karaktert silány másolatnak éreztem. Nem mozgatott meg bennem semmit Tessa és Will, vagy bárki más érzelmi világa, és pech de Jam betegsége sem.

A hangulata sötét, kicsit steampunkos, önmagukban a karakterek a helyükön vannak. Nem estem hanyatt tőle, és egyszerűen, nem tudok elszakadni attól, hogy sémát követ. Mi mást tenne, persze, viszont ragaszkodik a VE-sorozathoz, és hozott sokat korábbi krimi regényekből. A váltás a végén nagyon erre terel. Simán ki lehetett találni úgy a könyv felétől, ki és hogyan is próbálja aláásni az árnyvadászokat.
Szegény árnyvadászok. Olyanok, mint a BKV-ellenőrök. Őket mindenki utálja.

Maga a történet tetszett, a gondolatvilág, és persze Church.

Értékelés:
8/10
Nyilván, aki bolondulásig imádja az írónőt, azok térdre rogynak. Aki szereti a sötét hangulatú könyveket, csipetnyi humorral, és visszahúzódó fiúkkal, azoknak mindenképpen.


Olvastátok már?
Tetszett?


PS: szeretnék egy mechanikus angyal medált én is. Rákerestem, és annyira jól néznek ki, hogy bár nincs mihez felvenni, attól még nekem KELL!!!

4 megjegyzés:

  1. Hmmm elég szimpi ez a könyv, be is szerzem jövő héten :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hajrá! Kíváncsi leszek, mit szólsz hozzá!

      Törlés
  2. Még hátra van a Végzet ereklyéi befejezése, de úgy érzem, akkor kicsit majd várni fogok, míg elkezdem ezt a sorozatot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egymás után szerintem ne olvasd el, mert várod a VE lüktetését, de annyira nincs benne. Egy-két könyvet iktass be köztük!

      Törlés