2014. március 25., kedd

Horoszkópjaim



Most pár napra el szeretnék tűnni a balfenéken. Ez titeket szerintem, nem hoz lázba, viszont, ha valaki írna, és nem válaszolok, akkor az azért lesz, mert nem akarok itt ülni a gép előtt. Totál fölöslegesen.

Pancsival beszéltük a horoszkópjainkat valamelyik nap, és gondoltam, ha már körbejártam újra a lelőhelyeket, ide is bepöttyintem őket. Látni fogjátok, hogy majdnem mind arról szól, hogy szabadságszerető vagyok, és anyáskodó. Egyedül a szociális jellem résszel nem értek egyet.

UPDATE: maja, stílus

John Fowles: A francia hadnagy szeretője


Amikor elkezdtem írni a bejegyzést, az ajánló alapján tuti, hogy nem vettem volna le a polcról ezt a könyvet, viszont az SzJG-ben Reni olyan nagy kedvvel olvasta, hogy kapva kaptam az alkalmon, gondoltam, ha már A lepkegyűjtő kedvenc lett, akkor talán ez is az lesz.

Meg most nem jönnek a szavak, és inkább csak olvasok, viszont a fantasy most nem érdekel. Lányos és ifjúsági regényeken évődöm, sorozatokat és filmeket nézek. nem írtam. Már majdnem egy hete egy sort sem. Az asztalfióknak, és momentán ezt is nyűgnek érzem, mert egy katyvasznak tűnik az egész.
A végén azon kapom magam, hogy a Sátán fekete vitorláit várom én is a mólón.

2014. március 24., hétfő

A Fekete Vénusz: Josephine Baker


Aki ismer, az tudja, hogy eléggé szabadszellemű ember vagyok, nem bírom a korlátokat és a kötöttségeket sem. Mégis bátorságban és szabadságvágyban messze elmaradok a mai nap sztárjától. Josephine Bakerre azért nézek fel, mert ő a mélyszegénységből küzdötte fel magát oda, ahová végül eljutott. Megvolt a hite és a bátorsága hozzá. Egyszerű mulatókban kezdte, de kitartásának hála, világsztárrá nőtte ki magát.
Viszont életében a legszebb, ami a báját adja igazán, hogy amikor elért mindent, akkor visszaadta azt az embereknek.

„Egész életemben táncolni fogok. A táncra, csakis a táncra születtem. A karjaimmal és a lábaimmal mesélem, ki vagyok. Szabad ember.”

2014. március 20., csütörtök

Virágnyelv # 1


Ez egy viccből indult kis gondolatmagocska. Amolyan, ezt mondjuk / írjuk róla, viszont ez van mögötte sorozat lesz.
Így elsőre szépítészet, aztán majd folytatása következik.

2014. március 17., hétfő

Hemümön át a világ: A női nem hatalma



Semmi olyan nem lesz, hogy fogjunk össze, mi lányok, hogy birokra keljünk a sok csúnya, és gonosz elnyomó férfiak ellen, és különben is, girlpower van. Az már a Spice Girls óta van, ezt tudjuk, és ha alkalmunk nyílik rá, akkor alkalmazzuk is.
Csoportosan, vagy egymagunkban, az már mindegy. Az is mindegy, hogy mivel szemben gyakoroljuk a hatalmunkat, a cél ugyanaz: felülkerekedni a másik személyen.

Ebben a részben hangzik el, hogy a hatalom annak a kezében van, akinek van befolyása, viszont, mi is a befolyás pontosan?
Na, ezen kattogtam most egy kicsit.

2014. március 15., szombat

A világ ízei: Távol-Kelet


Ez alkalommal a távoli keletre utaztunk el a lányokkal. Én Kínát választottam, mert abban egyezkedtem Mr. A-val, hogy ameddig nem kell újabb hínárt ennie, vagy nyers halat rizzsel, vagy bogarakat, addig azt csinálok, amit szeretnék. Ő tésztapárti, ezért maradtunk a szokásos, bármelyik kínai gyorsbüfében megvásárolható étkeknél.

Ide megyünk:

Kicsit túlteljesítettem magam, mert kedveztem neki, és a sós, karakterek kedvelőinek, az inkább lágyabb nyelvűeknek, van egy salátám is – végre használhattam a mungóbabomat -, és persze édesség.

2014. március 13., csütörtök

Idegőrlő shopping dolgok


Valahol sajnálom, hogy kimaradt a tél, mert nem kaptam ihletést a téli idegőrlővel kapcsolatban. Sőt, ez a vásárlós dolog is azért születik, mert totál csendben ülünk – mindjárt megvadulok ettől -, Mr. A tanul, én meg írok, de már fáj mindenem. Még a nyakam is bemerevedett. A másik, hogy ma felkaptam a vizet.


Méghozzá azon, hogy sokat vásároltunk, mert majdnem mindenből kifogytunk itthon. A cuccokat belepakoltam egy nagy zöld szatyorba, amit a teszkóban lehet megvenni. Az embereknek pedig, nem volt eléggé evidens, hogy egy cseszett nagy bumszli lóg az oldalamon, még én kerülgessem őket, hacsak nem, ők jöttek neki a szatyromnak. Hallottam a műanyag tojástartót is, és ott voltam, hogyha egy is eltörik, azt szétkenem valaki fején.

Na, de lássuk a penzumot.

2014. március 10., hétfő

Mi van, ha mást kívánok?


Még karácsony előtt nagyban nyomtuk a gyakorlatokat Lindával. Én kiköptem a tüdőmet, ő meg vörösre izzadt fejjel ordított: „és egy, kettő, hár’, négy, húzd magasabbra a lábad!”. Aztán az orrom feladta. Ömleni kezdett belőle a vér, úgyhogy muszáj volt letelepednem az egyik haspadra, hogy pihenjek.

Linda még mindig erőszakosan fújtatva állt mellettem.
- Mi bajod van? –erőltettem egy zsepit az orromba.
- Semmi.
- Hazudsz, látom rajtad. Meg úgy tornázunk, hogy… én nem vagyok arra berendezkedve, hogy kihányjam a belem azért, mert te éppen menstruálsz.
- Nem. Csak… - elgondolkodott, és leült mellém. Az arca nagy sokára enyhült meg csak. – Olyan furcsa érzésem van. Olyan, nem is tudom, milyen. Imádom, szeretem Robit, de ez a távkapcsolat megőrjít.  – végig a tenyereit dörzsölgeti, és ezt a műveletet nézi. – Rettentően egyedül érzem magam, és… tegnap történt valami.

2014. március 8., szombat

Ismerjük meg egymást!



Klau kipécézett, és már másoknál is nézegettem ezt a kis blog challenge-t. Tetszett, mondjuk én imádom más szenvedését nézni az „ossz meg magadról x tényt” kérdéskörben, holott én magam is már fojtódom tőle. De kitaláltam, hogyha elfogyok, akkor jön majd Mr. A. ^^

A játék feladatai:
- Linkelt be azt az embert a blogodba, aki kipécézett.
- Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.
- Pécézz ki hét embert, nevezd meg, és linkeld be Őket a blogodba.
- Egy hozzászólásban értesítsd Őket a blogjukon, hogy ki lettek pécézve.

Nőnap


- Ti hogy ünneplitek a nőnapot? – kérdeztem a barátnőmtől, mire az addig vidám fejét grimaszba vágta. Vártam volna valami olyat, hogy virággal és csokival jön haza. Vacsorázni megyünk, vagy vacsorát főz. Romantikusan sétálunk. Randizunk. Moziba megyünk. Kapok valami apróságot. Filmet nézünk összebújva a takaró alatt. Ehelyett egy igen lelombozó választ adott. – Azt mondta, hogy a nőnap egy kommunista ünnep, és nem hajlandó egy állam által elfogadott dolgot megünnepelni. Mert, tulajdonképpen, mi is ez? Egy napig áldjuk a nőt, mert képes egy úgymond csodára, meg kiszolgál. Tálcán hordozzon egy napig, hogy utána ismét száműzzön a malom és a konyha kettősébe?

2014. március 7., péntek

George R. R. Martin: Kóbor lovag


Kellett valami olyan kis szösszenet, ami kicsit lehűti a korábban begerjesztett agytekervényeimet. Jelentem, ez nem jött össze!

Eredetileg Martintól mást szerettem volna olvasni (Lázálom), mégis inkább egy agykönnyítőre szavaztam, mégpedig erre. Kellemes, 160 oldal, ami lássuk be, egy este alatt simán megvan. Nem tudtam letenni, pedig többször is mondtam Mr. A-nak, hogy ez bizony pasi fantasy.
Nekem mániám, hogy vannak, amik lányoknak íródnak, van, ami pasiknak, és vannak az uniszexek. Ez most pasis volt, de élveztem.

2014. március 6., csütörtök

Gardrób mustra


E-mailen kaptam értesítést, hogy meghívtak egy kis Gardrób mustára. Egyszer Szofi, és egyszer Mária. Ezúton köszi, hogy gondoltatok rám. :)
Ennek az eseménynek a lényege, hogy hét kérdés adott, ezekre kell válaszolni, ruháinkat megmutogatni. Nekem nagyon tetszett másoknál.

Peches vagyok, mert kábé két hete szelektáltam a ruháim között, így az igazán régi, széthordott vagy nem szeretett darabok már nem fognak szerepelni, és jövő héten megyek majd vásárolni – mert muszáj -, úgyhogy most a hozott anyagból fogok dolgozni.
Plusz, vártam is, hogy legyen fény, meg legyen valami jó gép is itthon.

Bevallom, ettől függetlenül is okoztak fejtörést a kérdések.
Aláfestő zene innen.

2014. március 4., kedd

Szerelem tálalva… hát, vagy mégse


Reggelente vannak berögzült szokásaink. Jelesül, nekem kell a zaj, hogy felébredjek, és üveges szemmel bámulom a tévét. Nem sokat fogok fel belőle, de a Szerelem tálalva című műsorra azért már kinyílik a csipám. Mr. A ilyenkor már javában készül, reggelizik, kakaózik.
Általában mellettem költi el szerény reggelijét.

Ma sikeresen kifogtunk egy olyan nőt, akitől mentsen meg valami.

Cassandra Clare: Elveszett lelkek városa


Nem, nem vagyok időmilliomos, pusztán este annyira bepörögtem, hogy gyorsan elolvastam az ötödik részt. Ismerve a magyar könyvkiadás hosszúságát, még jó ideig várhatok a hatodik részre, ami remélem, hogy tényleg az utolsó lesz ebből a sorozatból. De addig még ott van a többi kötet, akár az írónőtől, akár mástól.

Egyáltalán nem unom, de egyre inkább kitűnik, mi az, amit már olvastam máshol, és szeretném, ha nem vesztené el a hatását.

Az igazság az, hogy beleszerelmesedtem ebbe a világba. Régen éreztem már azt egy fantasy-tól, hogy kiszakít a mindennapokból, hogy akarom olvasni, minden reggel úgy kelek fel, hogy remélem, van még legalább 20 oldal belőle. Érdekes, rettentően aprólékosan van felépítve, és borulok Cassandra lábai elé. Engem megvett ezzel kilóra.

2014. március 3., hétfő

86. Oscar - ruhák


Végre, végre, végre, megvannak a nyertesek. Bevallom, hogy inkább a ruhákon csorgatom a nyálamat, mintsem azt várom, hogy kik lesznek a díjazottak, mert ennyi év után, ha figyel az ember lánya, akkor borítékolható, ki kap szobrocskát. Nagy meglepetések idén sem voltak.
Aláfestő zene innen.

Díjazottak:
Legjobb film: 12 év rabszolgaság
Legjobb főszereplők: Matthew McConaughey és Cate Blanchett
Legjobb mellékszereplők: Jared Leto és Lupita Nyong’o
Legjobb animáció: Jégvarázs
Legjobb rendező: Alfonso Cuarón - Gravitáció
Legjobb eredeti forgatókönyv: Spike Jonze – A nő
Legjobb adaptált forgatókönyv: John Ridley – 12 év rabszolgaság
Legjobb zene: Steven Price - Gravitáció
Legjobb betétdal: Let it Go - Jégvarázs
Legjobb operatőr: Emmanuel Lubezki – Gravitáció
Legjobb külföldi film: A nagy szépség / Olaszország

Körülbelül ez az az adathalmaz, amit meg tud jegyezni az agyam. A nagy Gatsby csak a jelmezért kapott, a legjobb smink és maszk díját a Mielőtt meghaltam happolta el a többiek elől. Látványra pedig, ismételten a Gravitáció nyert.
Nem értek mindennel egyet. Nekem szívfájdalmam az, hogy szerintem a DiCaprio remek színésszé forrta ki magát, és mégsem kap semmit. Idén legalább olyan emberek és filmek vitték el az arany szobrocskát, akik megérdemelték. Sokszor éreztem azt eddig az évek során, hogy ami díjat kap, az ramaty alkotás. Most ez annyira nincs meg. Az „annyira” azt jelenti jelen esetben, hogy nem láttam mindet.

És most a ruhák. Taps!
Persze, itt-ott némi kommenttel. Nem vagyok nagyon divatmániás, sem szakértő, úgyhogy ne számítsatok valami nagy savazásra, vagy hajlongásra.

Facebook detektív


Beszélgetésfoszlány egy ismerősünkről, akinek a mániája már-már túlnőtt rajta.

2014. március 1., szombat

A mai nap mérlegének pozitív oldala


Firkásztól kaptam díjat, amit ezúton még egyszer köszönök neki. Most kicsit szabályszegő leszek, mert nem fogom tovább adni, nincs energiám és elég időm ahhoz, hogy ezen gondolkozzam, de aki magáénak érzi, felőlem vigye. Vegye úgy, hogy kapta, szívesen adom.


Oh, ez a 11 dolog magadról már amolyan blogger challenge lesz lassan, de jó kihívás számomra. Lenne még mit megosztani magamról, csak kezdek kifogyni a publikus dolgokból.

Cassandra Clare: Bukott angyalok városa


Tegnap leültem olvasni, ameddig Mr. A tanult. Meg is ettem egy ültő helyemben, három óra alatt.

Hááát, kevésbé best, mint seller. Mielőtt elolvastam volna, azért kíváncsi voltam, mit szólnak hozzá mások, és eléggé lehúzó kritikák születtek róla. Szerintem, nem volt annyira rossz, mint amilyennek ezek alapján találtam, persze kétségkívül voltak részek, ahol fogtam a fejem, vagy torz grimaszba húzódott az arcom összes izma.
Tisztában vagyok azzal is, hogy nagyon kevés olyan könyvsorozat van, sőt, szerintem egy sincs, aminek minden tagja maradéktalanul tetszik mindenkinek, kellenek hullámvölgyek is.
Eddig számomra ez a mélypont, de még egyszer mondom, nem volt rossz. Pusztán, a harmadik rész megütött egy szintet, amit piszok nehéz lesz utolérni.

Hello March!



„Csak szédelgek és a fejem kába
A szemeim égnek elalszom állva”
Junkies