2014. február 21., péntek

Hemümön át a világ: Fiatalok és lelkesek


Adós vagyok ezzel a bejegyzéssel már… hú, december óta, úgyhogy nuku változtatás nélkül bekopizom.

Tudom, hogy a Yoko-párok kapcsán már némileg kiveséztük a témát, de gondoltam, megosztok némi tapasztalatot is. Hú, ez tényleg úgy hangzik, mintha éltes lennék, vagy ősöreg. De nem. Életem seggfejei között volt pár próbálkozás, kezdeményezés aka randi nálam fiatalabbakkal, és ezért fogadtam meg, hogy nem lesz olyan párom, aki papíron nem nőtt fel (meg lélekben sem).


Könnyű a fiatalabbakat megfejteni. Nem bonyolultak, mert nincsen tapasztalatuk, ezért valahogy nem tudják palástolni azt, ami a fejükben van. Két típussal találkoztam. Az egyik szexet akart, minél többet, minél gyorsabban, mert „olyan nagyon ciki szűznek lenni”, vagy „ciki nem dugni péntek este”, és persze, filmekből felvette, mit kell mondani egy lánynak, hogy széttegye a lábát.
Pech, filmeken edződtem, nem jött be. Szóval, ő volt a tipikusan méhecske típus.
A másik az meg a reménytelen romantikus, aki még lányszöktetést szeretne, meg együtt nézni a naplementét a vízparton, vagy a hegy kiszögellésén, aki egy hét után már gyűrűt húz az ujjamra. Ebből sem kértem, mert túl rövid idő alatt túl nagy adagot kaptam belőle.

A többi tölteléknek:
- nem volt mindegy, hogy hívja őket egy nő (fonetikusan ezt monda: nem rihárd, hanem ricsárd)
- kisebbségi komplexusa volt – az egyik hisztizett, hogy őt azért nem szeretik, mert túl sok az anyajegye
- étkezési zavara volt – durvábban, mint egy nőnek
- menőjenő akart lenni – mindenkit ismerek, és fennhangon mondom, hogy iszok-szívok
- menedzsertípus – aki zakó-farmer kombót hordott, és állandóan a kütyüivel babrált
- izomagy – akit a legmeghittebb kapcsolata a fehérjeshake-hez fűzte
- a szépfiú – akit körülrajongtak a lányok, de szóba állni nem tudott volna egyikkel sem, s mivel nem beszélt, ő volt a megközelíthetetlen (szerintem, a kapa a szájában, na az akadályozta)
- a papíron és lélekben is kiskorú, aki nemhogy liliom nem volt, de még egy halvány bimbó sem

Persze, tök jó azt mondani, hogy velem egykorú, vagy fiatalabb a pasim, és bírja egész éjjel, meg szeret. De valóban így van? Mit látnak bennünk?
Pénztárcát, jó csajt, mutogatnivaló bigét, a Júliájukat.
Ami szerintem ideig-óráig működik csak. Rászoksz, mert azt adja, amit hallani akarsz, amit egy veled egykorú, vagy idősebb nem feltétlenül fog mondani. Megkapod a lángolást.

Engem az riasztott vissza, hogy én komoly kapcsolatra vágyom, nem nyálra, nem szombat esi ágytornára, nem a legjobb barátra. Ők pedig, minderre. Mert egy fiatal szerintem idővel le fog lépni, de minimum félre fog menni. Függetlenül attól, hogy fogok tudni róla, vagy sem. – Jó, én úgy vagyok bekódolva, hogy nem tudnám elképzelni az életemet egy pasi mellett, akivel találkozok húsz évesen, ő mondjuk 16, és boldogan élünk, míg meg nem halunk.
Valamelyik fél vagy enged, vagy már éltes, és nem érdekli. Vagy sérült, és nem érdekli, mert van végre, aki vele van. Vagy az egész csak egy valóságban játszódó álom.

Az éretlenség kortól független. Ha valaki nem komoly, hanem laza, akkor kiszámíthatatlan. Én szeretem azt, hogy tudom, mire számíthatok, hogy nem kell azon görcsölnöm, mikor talál egy másikat, mert eljár bulizni, nem akarok görcsösen a korosztályához hasonlóvá válni.

Mert tetszik, vagy sem, de ha valaki fiatalabb nálunk, az mindig az marad. X évvel le lesz maradva, s amit mi már megéltünk, az csak ezután fog vele megtörténni.

Sosem bírtam az én korosztályomat. Régen mindenki a szüzessége elvesztéséért imádkozott, vagy a nagy szerelemért. Most mindenki a gyerekért. Idegesítő. Ezért kerestem idősebbet magamnál, aki ezzel már nem foglalkozik.
Aztán rájöttem, hogy nem a kor a lényeg. Ez is agyban dől el.

Fix pontra vágyunk. Ahogy a lányoknál is, úgy a pasiknál is van olyan, akik papíron harminc feletti, lélekben alig múlt 16. Nem tudja, mit akar, nem csinál semmit, valahonnan jön a pénz, és nem érdekli, hogy éli az életét.
Ott dől el, hogy milyen személyisége van. Volt ismerősöm, aki már harminc évesen kapuzárási pánikolt, és halál komolyan minden este más lánnyal ment haza harminckét évesen! De van olyan is, aki a nagy szerelmet keresi, nem adja oda magát akárkinek, és van olyan is, aki egy nálánál fiatalabbal van boldog kapcsolatban.
Csak ez utóbbiak ritkák.

Na, nem tudom tovább facsarni a témát.

Mit gondoltok erről?

Ps: képek kereséséhez beírtam a gúgliba, hogy „fiatal fiúk”, és egy halom homiképet töltött be. Elkezdett az agyam rendesen poénokat gyártani, de én ezt valahol furcsállom. Gondoltam, megemlítem.

12 megjegyzés:

  1. Én nem tudnék egy nálam fiatalabb férfival együtt lenni. Életem párját is úgy tudtam csak elképzelni, hogy idősebb nálam, és a 3 év korkülönbséget találtam a legideálisabbnak. Tökéletesen működött és működik is a mai napig.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem eléggé koravén természetem van szerintem, főleg ezért vonzódom az idősebb férfiakhoz. Más az, hogy tud tetszeni egy fiatalabb is, de hogy valaki mellett elköteleződjek, ahhoz kell az, hogy felnőtt legyen.

      Törlés
  2. Én még abban a korban vagyok, ahol szerintem igen is számít a kor...lefele...Mindig idősebb pasikkal lógtam inkább, valószínűleg ezért is alakult bennem ki ez, hogy így normálisabb kapcsolatra van esélyem, és így 20 alatt nem is érdemes nálunk egy-két évvel fiatalabbal kezdeni, mert éretlenek...jó mondjuk 30 és 40 felett már az az egy-két év semmi...De pl, hogy azért tartsanak, mert nekem már kiadják a piát/cigit meg ilyesmik, az már durva...

    Egyébként jártam már úgy - ez volt kb másfél hónapja, hogy két hét alatt 3 16 éves srác vallott szerelmet (ebben csak az a gáz, hogy az egyik nagyon jó barátom volt előtte, utána megsértődött és azóta szóba se áll velem). Igazából elhiszem nekik, hogy szeretnének (a maguk módján), de azért az a szeretet, amit ők tudnak adni nem olyasmi, amire nekem szükségem lenne...Mikor egyik nagyon jó barátomnak elmondtam (ő 6 évvel idősebb nálam) közölte, hogy valami van bennem, ami megfogja a pasikat, ő is csak azért nem szeret belém, mert úgy érzi barátként többet adhatunk a másiknak...Igazából én ezt éreztem annál a srácnál is, aki meg azóta nem beszél velem...és szerintem ITT van a különbség...Az, aki idősebb nálunk nem olyan önző és elsőre megérti, ha másképp alakulnak a dolgok, nem leáll hisztizni, hanem elfogadja, és megpróbálja úgy a legtöbbet kihozni a dologból...valamint tiszteletben tartja az ember döntését hiszti nélkül...

    Mondjuk emellett hiszek abban, hogy a kor csak egy szám, de ez nekem akkor is csak úgy működik, ha nálam idősebb az ember...felfele pl a 14 év se zavar, ott más okok miatt nem volt a dolognak folytatása...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja és apai komplexus meg minden nélkül én Joey Jordisonért, Till Lindemannért és Wattie Buchanért rajongtam kamaszkoromban is...(meg Vígóért)

      Ők azért nem épp mai gyerekek...xD

      Törlés
    2. Az első bekezdéssel egyet értek, hogy az meredek eléggé, amikor erre használ valaki egy másik embert.
      Ha igazán a barátod volt, akkor idővel visszatalál hozzád, és ismét beszélni fogtok. Azt tapasztaltam én is, hogy vannak nők, akiknek olyan a kisugárzása, hogy akkor vonzzák a pasikat, ha nem akarják, vagy nem ez a céljuk. Aki idősebb, annak van tapasztalata (jobb esetben) és keresztül ment már azon, amin mi.
      Azért írtam, hogy papír vagy lélekben nem nő fel valaki. Nem mindegy.
      A rajongásodat pedig, abszolút megértem. :)

      Törlés
    3. Én is ebben reménykedem, hogy majd szépen csendben felnő annyira, hogy megértse miért tettem azt, amit...ha nem akkor, meg felesleges foglalkozni vele...:)

      Amúgy állítólag a nők nagy része inkább az idősebb pasik felé húz, mert azok később érnek általában, és az idősebb lehet odaért, ahol mi vagyunk már...

      Törlés
    4. Ennek a fordítottjáról majd később lesz egy poszt, csak nem tudom, mikor. Amúgy ezt a tendenciát már én is észrevettem.

      Törlés
  3. Én valamiért mindig is az idősebb fiúk/férfiak felé vonzódtam, a korosztályom legtöbbjét túl gyereknek tartom, a fiatalabbakról meg nem tudok jót mondani,s szóval inkább semmit.
    A képzésen ahol most tanulok én vagyok a legidősebb. A többiek jó 2 évvel fiatalabbak nálam, és ez piszkosul meglátszik. Ha nem tapasztalom meg a bőrömön, el sem hittem volna, hogy ez a 2 év mennyit számít. Persze ez szerintem idősebb korba már semmi, de így fiatalon igen is sok.
    Nem igazán tudom elképzelni magam egy fiatalabb pasi mellett. Legyen idősebb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem ez beállítódás kérdése, a felek egyenkénti érettségétől is függ. De amúgy veled is egyet értek. :)
      Van, az a kor, ahol már nem számít, meg ahol még nem számít, de a kettő között igen is fontos.

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. „Sosem bírtam az én korosztályomat. Régen mindenki a szüzessége elvesztéséért imádkozott, vagy a nagy szerelemért. Most mindenki a gyerekért. Idegesítő.”

    Komolyan, én pont ma gondolkoztam ezen, egyik ismerősöm kitett egy virágot, évfordulóra kapta, és a barátnőivel arról beszéltek ott nyilvánosan, hogy jobb lett volna, ha gyűrűt kapott volna, úgyhogy a gyerekért és a házasságért imádkoznak körülöttem. :D
    A fiatalabb pasi kérdésében az én véleményem az, hogy 10-ből talán 1, aki olyan, hogy tényleg lehet vele komoly kapcsolatot kezdeni. Bár bevallom őszintén mostanában ha buliba megyünk a csajokkal, mindig rám kattan valami helyesebb egyed, na nem szoktam elzavarni, mert tényleg jól elszórakoztat minket, azt mondja amit szeretnénk, és ennyit megérdemel az egóm :D
    Mivel kapcsolatot én alapból nem buliban keresek, meg én még abban az időben nőttem fel, hogy pár évvel idősebb pasival kezdj édes kislányom .... :D ezért nálam mindig is az idősebb pasik voltak a „célközönség” :D
    Meg ugye ott van a biológia, hogy a lányok előbb érnek....bár szerintem ez is csak egy ideig igaz, lehet, hogy 30-35 fölött már nem zavarna, ha egy 27 körüli pasi udvarolna
    Bár ezzel meg mindig úgy vagyok, hogy nem akarok ilyen téren felnevelni senkit… úgyhogy lehet hogy mégsem tetszene :D
    hát, azthiszem most hirtelen ennyi :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem vitatom, hogy van, amikor jó nevelni,v agy terelgetni valakit. Vannak nők, akik velük tartják magukat fiatalon, rászoknak, mint a drogra. Nincs is vele semmi baj, csak nem biztos, hogy az a jó, hogy a tutit keresik bennük, mert szerintem egy fiatalabb srác ritkán marad meg egy idősebb nő mellett. Mondjuk, én nem az 2-3 év különbségről beszélek, hanem többről.
      Én mosolygok azon, ahogy a nulla kapcsolatra valaki elkezd tervezni komolyan, meg azon is, amikor a csaj gyakorlatilag kizsarolja a srácból a gyűrűt. Utána meg csodálkozik, hogy egy évre rá elválnak.
      Nekem is jót tesz az egómnak, nem játszok velük húzd meg, ereszd meg játékot, de kicsit legyeztethetem magam. Fenntartom rá a jogot. :)

      Törlés