2014. február 20., csütörtök

A vérgrófnő: Báthory Erzsébet


Tényleg hanyagolom a sorozat-posztjaimat. Úgyhogy, ma kettővel is megörvendeztetlek titeket. Az egyik egy csajos (Nők a nagyvilágból) lesz, a másik inkább a SATC vélemény-sorozat lesz. Naná, mióta ezt kiötöltem, azóta sikerült még egy témát felszedni, de finomítom a szóhasználatot. :)

A Báthoryak közül nem tudtam, hogy Annával kezdjem, vagy Erzsébettel, ezért gondoltam, hogy inkább kezdjük azzal, akit többen ismernek.


Báthory Erzsébet 1560-ban született a Báthory család ecsedi ágában. A személyéhez fűződő legendák miatt olyan vámpírnő képe bontakozott ki az idők folyamán, aki aberrált, tömeggyilkos, kannibál és leszbikus. Továbbá a hölgy vérben fürdött, hogy bőrének fiatalságát megőrizze, ehhez pedig, fiatal lányok – általában szolgálók – vérét folyatta ki.
A XVIII. századi művek felruházták a szadizmus és a pornográfia képével, így lett mára szereplője számos horror- és pornófilmnek. Azonban az Erzsébetnek tulajdonított rémtettek többsége a mai napig kérdéses, és kevéssé bizonyított.

Erzsébet rokonházasságból született, hisz apja Báthory György (ecsedi), anyja Báthory Anna (somlyai). Erzsébet még csak két esztendős volt, amikor odaígérték Nádasdy Tamás nádor, Ferenc nevű fiához. Az 1572-ben bekövetkezett eljegyzést három évvel később az esküvőjük követte. Nádasdy Ferenc (1555-1604) tizenöt éves háborút vívott a törökkel szemben, így az egyik legjelentősebb hadvezérek közé tartozott. Tetteiért a kortársai az „erős Fekete Bégnek” nevezték el.
A családi birtokok igazgatása ezért egyre inkább Erzsébetre maradtak. Ezt többnyire a sárvári kastélyból látta el, de szívesen tartózkodott a csejtei várban is.
A Nádasdy-Báthory házasságból öt gyerek született, de apjuk halálát csak négyen érték meg: Anna, Orsolya, Kata és Pál. Erzsébet magányossá és befelé fordulóvá vált amiatt, hogy a férje nemigen tartózkodik otthon. A korabeli iratokban még nem lehet hallani semmilyen személyiségzavarról, ami előfordult volna a harmincévnyi házasság során. Amikor Ferenc meghalt, a nyakába szakadt a birtokok igazgatása, a gyerekek nevelése, a katonák ellátása a török ellenes harcokban, de mindebben csak a szomszédja, Báthory Ferenc volt segítségére.

1604-1610 között meglehetősen csendes életet élt. Előbb Anna lánya ment férjhez, gróf Zrínyi Miklóshoz, majd Kata lányát vette el Homonnay Drugeth György. Pár fia Pozsonyban élt nevelőjével, Megyeri Imrével. Állítólag ez idő alatt, 1609-ben Bende László nemes megszöktette az akkor 49 éves Erzsébetet, jelszó, feleségül veszi. Ha mindez igaz, akkor a fiatal nemesnek csupán a vagyonszerzés volt a célja. Ezt a házasságot azonban a család megakadályozta. Hamar meg akartak szabadulni tőle, ám az iratokból nem derül ki, hogy az özvegy nyakába lehetne varrni azt, amivel 1610-ben megvádolták.

Amikor Erzsébet özveggyé vált, kevés emberrel tartotta a kapcsolatot, kertülte a rangjával járó eseményeket. Bezárkózott csejtei várába, így megfelelő táptalaj lett a titokzatos özvegyről szóló mendemondáknak. Az első történetek arról szóltak, hogy a várban szolgálók egyre-másra tűnnek el. Bár ők jó házból származtak, semmi nem említi őket név szerint (pech).


Thurzó György (nádor, 1567-1616) azzal támadt Erzsébetre, hogy több szolgáló esett áldozatául, megkínozta, megcsonkította és megölte őket. A rajtaütésben Erzsébet mindkét veje részt vett. Thurzó nádor állítólag nem csak halott, megcsonkított szolgálókat talált a vár alagsorában, hanem kínzókamrát is. 1611-ben saját hatáskörében folytatta le a peres eljárást Báthory ellen. Megmaradt négy szolgálóját kínvallatással bírták rá a tanúskodásra. Erzsébet hiába követelt egy rangjához méltó, törvényes eljárást, a megvádoltat azonban egyszer sem hallgatták ki. Thurzó ítéletlevélben hirdette ki az asszony bűnösségét.

A nádor ítélete az volt, hogy a bűnrészeseket, akik a kínvallatás során mondták el azt, amit tudtak, vagy nem tudtak az özvegyről, azonban kivégeztette. Magát Erzsébetet pedig, a csejtei várásnak egyik ablaktalan helyiségében örökös befalazásra ítélte. Bár II. Mátyás többször követelte a per újratárgyalását, Thurzó nem engedelmeskedett, mert a koronatanúkat már régen kivégezték. Az még kérdéses, hogy az állítások mennyire valóságosak, és kinek állt érdekében az, hogy az asszonyt félreállítsák az útból.
Erzsébet 1610-ban felosztotta vagyonát örökösei között. Valószínű, hogy elítélésének hátterében a pénzéhes család áll. Thurzó motivációja az lehetett, hogy meg akarta buktatni Báthory Gábort a magyar trón megszerzésében. Gyilkos összeesküvéseket is szervezett Gábor ellen, amiben Homonnay Drugeth györgy is benne volt.
Az Erzsébet elítélésére felhozott vádak, mint a szadizmus, elég volt ahhoz, hogy jókora folt essen a Báthory családon, valamint a családtagok előbb hozzájutottak az örökséghez, mint hogy Erzsébet ismételten férjhez ment volna.

Bárhory Erzsébetet négy évig tartották befalazva. A kegyetlen bánásmód miatt egészsége megromlott. A vádakat ez idő alatt sem volt hajlandó beismerni. 1614-ben végrendelkezett, főleg Homonnay Drugeth György javára, majd váratlanul elhunyt.

Erzsébet alakja az emberi gonoszság, kegyetlenkedés figurájává nőtte ki magát. A legtöbb, személyével összeköthető történetben, a gerinc a vérben való fürdés volt. Ezzel az volt a célja, hogy a fiatalságát megőrizze annak ellenére, hogy fiatalon sem volt szép, vagy vonzó. A történészek a rémtetteit a szexuális aberrációra vezetik vissza – a kínhalál Erzsébet számára maga volt az orgazmus.
A néphiedelem a vérben fürdést a kannibalizmus egyik ágának nevezte, és ókori szokásokra, mondákra vezették vissza. Mivel kiveszett a köztudatból a jelentősége, inkább bűnnek fogták fel, mint bármi másnak.

Én személy szerint, sajnálom ezt a nőt. Egy nehéz sorsú emberről beszélünk, akinek valószínűleg volt valami stichje a családja vérfertőző szokásai miatt, de azért az, hogy elveszted a gyerekeidet, aztán a férjedet, és jön egy halom pénzéhes rokon… én is megőrültem volna.

Becenevei: A vérgrófnő, A csejtei szörny

Források/ajánlom:
Oscar Welden: Báthory Erzsébet magánélete
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak
meg még egy halom könyv, amit anno olvastam

2 megjegyzés:

  1. Alapos, átgondolt írás, köszönöm!:)
    Én mindig is úgy gondoltam erre a nőre, hogy szépen (de nem csendben) beleőrült a dolgokba és ezért terjedtek róla mindenféle pletykák - bár némi alapigazságnak kell lennie, hogy beinduljon az ember fantáziája. Sajnálom, hogy így vált ismert személyiséggé.
    Vlad Tepessel hozzák egy szintre, de ő azért durvább arc volt.:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztos, hogy valamennyire beleőrült az életébe (levélben hosszabban anekdotáztam róla), de a legendára szerintem sokkal nagyobb súllyal esett latba az, amilyen vádakkal illették a vagyona megszerzése érdekében.
      A Tepesek sem voltak piskóták, igen.

      Törlés