2014. január 31., péntek

Ecce Ego - Az utolsó


Megmondom őszintén, meguntam az Ecce Egot. A képek foglalják a helyet, és elkezdett nyomasztani, hogy minden pénteken jönni kell, lehetőleg akkor más ne legyen, mert a hosszú vagy sok posztot senki sem szereti. Rájöttem, ahogy rendezgettem a képeket – hetesével még nyolc ilyen poszt lett volna -, hogy az egyik szeletét azt már tudjátok, mert valamikor, valahol elmondtam már, a másik felét pedig, az utóbbi 100 kérdéses TAG-sorozat vitte el.

Mivel a képek gyűjtögetésével megszenvedtem, gondoltam, felhasználom őket.

Hullajtsunk egy könnycseppet a posztokért.
Aláfestő zene innen.

2014. január 28., kedd

27 éves lettem én :)


A születésnapom olyan majdnem, mint az 51-es körzet. Mindenki tudja, hogy van, csak azt nem, hogy mikor. Eddig mindenki bőven körbelőtte január 20 és 31 között, csak a 27-et hagyták ki. Úgy látszik, nem vagyok 27-es típus, pedig akkor születtem. Vagy az zavar meg mindenkit, hogy mindig hétvégén tartottuk, és ez a nap az estek döntő többségében hétköznapra esett.
               
Most pedig, észrevétlenül kocogtam bele a huszonhétbe. Naptárban és korban egyaránt.
Szombaton is volt egy kis happening, mert Mr. A akkor volt szabadnapos, és hétfőn is, hogy azért legyen valami „A Napon” is.

2014. január 26., vasárnap

Mr. A újabb pukkantásai


Némelyik most kicsit undorítóra sikeredett, nagyon sok szól végtermékről, megtekintését erős idegzetűeknek ajánlom. :)

John Scalzi: Zoë története


Na, végeztem a második könyvvel is, amit Mr. A tőlem kapott karácsonyi ajándékba. Hm. Nem rossz, mert hazudnék, ha annak bélyegezném, mégis van bennem egy űr – űrben is játszódik… így tágulhat az univerzum -, ha összehasonlítom a korábbi kötetekkel.
Ez hasonlít legjobban az első részre, hangulatában, szarkazmusában, szövegvilágában számomra A vének háborúját idézi, mégis egy sci-fi regénybe oltott tinikönyvet tartottam a kezemben. Az pedig, hogy ez tulajdonképpen az előző részből kimaradt jeleneteket tartalmazza, kicsit unalmasabbá tette a sztorit. Azokat a részeket, amiket ismertem, azokat. Az újak viszont, simán elviszik a történetet a hátukon.

100 kérdés: 91 - 100


Oh, itt a vége, és jóval rövidebb is lett, mint az elmúlt etapok. Mondjuk, nem is lettek azok az igazán „fejtsd ki” kérdések.
Terveim szerint az EE-ken kívül nem lesz már „ismerjetek meg” jellegű posztok. Azt hiszem, kidurrogtattam minden ilyen patronomat egy időre.
Meg még két posztot felteszek most ezen kívül, legyen mit olvasni. A következő két nap tömött lesz, de jövök, amit tudok. :)

2014. január 25., szombat

100 kérdés: 81 - 90


Ho-ho-hóóóóó… már látom a végét. El sem hiszem.
Tegnap Mr. A egy érdekes kérdéssel jött haza. Előkerült a gyerekkori jó barátja, akit nem láttunk két éve. Egyszerűen, felszívódott, a családja totál furán viselkedett velünk, nem tudtuk mire vélni. Most pedig, az eltűnt személy barátnőjének bátyja bement Mr. A munkahelyére. Kiderült, hogy most szakítottak a lánnyal, meg még egy halom ködös dolog, és megkapta a srác új számát. Most pedig, fél felhívni, mert bár az agya tudja, hogy nem kaphatja vissza a fiatalkori éveiket, a szíve szeretné, ha olyan lenne, mint régen, de fél, hogy a vonal másik végén egy teljesen más ember lesz… vagy Mr. A, a kérdésre adott választól bebrenkózik, és ott törik meg az egész.

Gondoltam, adok némi bepillantást a mostani gondolatokba is.

2014. január 24., péntek

100 kérdés: 71 - 80


Ma emiatt a sorozat miatt kimarad az Ecce Ego, bár szerintem, ti ezt annyira nem bánjátok. Gondolkodtam valami bevezetőn, de semmi nem jut eszembe.

Aláfestő zene innen.

2014. január 23., csütörtök

100 kérdés: 61 - 70


Amikor ezekre válaszolgatok, a Szerelem tálalva című műsort hallgatom és félig nézem. Igazából jópofa, de mennyi az esély arra, hogy össze is jönnek? Eddig hat vagy hét adásból egynek volt az a vége, hogy egy hónappal a műsor után járnak, vagy legalább újabb randit beszéltek meg. Ha nem lenne Mr. A, akkor tuti beneveznék egy ilyenre. A magánéletben persze, nem tévéműsor keretein belül.
Tegnap azért mondtam, hogy randizzunk egyet valamelyik nap. Úgyhogy, elméletileg kapok egy romantikus ebédet szombaton, amit a két bacsa-bacsa kezecskéjével fog elkészíteni nekem Mr. A.
Izgatottan várom.

Aláfestő zene innen.

2014. január 22., szerda

100 kérdés: 51 - 60


Hm… totál random kérdések. Most olyan jól esik ezeket töltögetni. Szabadidőmben jórészt mást írok, mert nem történik velem semmi érdemleges. Bevallom, némelyik kérdés megizzaszt. Nem is a válasz, hanem az, hogy az orrotokra kössem, vagy sem. A végén pedig, mindig úgy döntök, hogy kötöm. Lesz, ami lesz.

2014. január 21., kedd

Film maraton


Amikor elkezdtem a blogot, akkor hétről-hétre írtam arról, hogy miket láttam, de mivel irdatlan mennyiségű filmet nézek, tarthatatlanná vált. Ezért van a hóösszesítőben annyi, amennyi, és az továbbra is marad, viszont vannak filmek, amiket szerintem mindenkinek látnia kell, és azokat összegyűjtöm, aztán, ha összejön 5-6-7 db, akkor ilyen poszt formájában napvilágot fog látni.

Megérnének egy hosszabb bejegyzést is (vannak, akik szerint egy blogot), ráadásul egyenként, de amúgy is sokat írok, szerintem ti sem tudnátok mindet végigolvasni. Persze, ha valami égetően jó filmet látok, az jön egymagában is majd.
Szóval, íme az első hat.

Szerintem ez nektek is jobb lesz, mind mondjuk ugyanennyi ilyen jellegű posztot végignyálazni.

100 kérdés: 41 - 50


Viszonylag hosszú lett. Bocs. Valamikor ma felteszem a filmeket is... lehet, hogy most?!

2014. január 20., hétfő

100 kérdés: 31 - 40


Most semmi érdemleges nem történik. Tegnap barátnőztem, utókarácsonyoztunk, este filmet néztünk, és hat olyan film is összegyűlt, amiből nagy ajánlót lehetne írni, és arra gondoltam, vissza fog térni a blogra a film maraton, amikor is, összegyűjtök majd 5-6 filmet, és egy kis miniajánlót írok róluk.
Túl sok lenne egyesével.

Ja, de volt esemény, csak hogy röhögjetek, vagy lássátok a fényt. Múlt héten a sok olvasás miatt, begyulladt a szemem. Erre, éppen hogy kimegyek belőle, elkezd mozogni a bölcsességfogam. Tegnap este itt pityeregtem bucira dagadt fejjel, hogy nem hiszem el, hogy a balszerencse üldöz, és meg is talál, és addig ölel, ameddig csak akar.
Költői kérdésként tettem fel, hogy mi jöhet még ezek után? Kimegy a vállam? Mire Mr. A megszólalt, hogy a fájdalom lefelé halad a testben, szóval lehet, hogy idővel végtermékként távozik, de addig lesz kis szív, máj problémám... a megnyugtatás nem az erőssége. :D

2014. január 18., szombat

Emberi szemét


Mérges vagyok. Sokáig tartott nekidurálni magam annak, hogy levigyem a szelektívet. Felöltöztem, és pár jó nagy pakkal nekiindultam.

100 kérdés: 21 - 30


Menet közben megtaláltam az eredeti kérdéssort, és örök hálám, amiért az 59. ki lett cserélve, mert az annyira nem lányos, vagyis nem illik rá válaszolni, úgyhogy örök hálám érte. A többihez viszont, nem nyúltam hozzá.
Amúgy az 59. kérdés a „szereted az orális szexet” lenne, de őszintén elgondolkodtam rajta, hogy ki kíváncsi erre, és ki válaszol rá (őszintén). Na, mindegy.

Akartam aláfestő zenét is adni a kérdéssorhoz, aztán rájöttem, hogy amire most rátekeredtem, azt nem szereti mindenki. Szóval, nyomjatok be valamit háttérzajnak, öleljétek meg a kávét, és kezdjünk neki a következő etapnak.

2014. január 17., péntek

Ecce Ego XXII.


Mekkora egoistának tűnhetek, hogy a legtöbb cikk most arról szól, hogy „milyen vagyok én”. Azért remélem, hogy nem unjátok, de most arról, ami van, csak ködösen szeretnék írni, mert egyrészt nem hiszem, hogy a blogra tartozik, hogy mi történik (bár lehet sejteni), és nem szeretném a hangulatot sem lehúzni. Írni sem tudok róla, mert csak közvetetten érint, mégis olyan, mintha újraélném nagyapám történetét.

Mr. A-t sajnálom nagyon, mert neki a legnehezebb, és látom, hogy rosszul alszik, rosszul eszik, folyton ideges és ezen az egészen jár az esze. Én meg azzal vagyok elfoglalva – már, amikor nem a saját dolgommal -, hogy neki próbálok segíteni.
Amúgy apukája már kezdi visszanyerni régi önmagát. Tegnap a kórházban már viccelődött, hogy költséghatékony ember lett, mert ezentúl elég neki egy darab cipőt venni.

2014. január 14., kedd

100 kérdés - 11 - 20


Megmondom őszintén, ezt már csak másolom és beillesztem, mert előre dolgoztam. Annyira, de annyira szét vagyunk esve. Fáradtak vagyunk. Mr. A tegnap halál sápadtan jött haza a kórházból.

Azért lófráltunk kicsit délután, és Mr. A-nak eljött az első találkozása a sushival. Nem szereti sem a rizst, sem a halat, szóval sejtettük, hogy lesznek problémák, de azt nem, hogy az arcának összes izma megrándul egy maki falattól. Ki akarta próbálni, megtette, de végül az ő adagját is befaltam.

2014. január 13., hétfő

71. Golden Globe - ruhák


Itthon vagyok, és tövig rágott körmökkel várom Mr. A apukájának műtétjének eredményét. Ő sem ment ma dolgozni, most jött haza. – Még írni sem tudok róla. Mindegy.

Evezzünk vidámabb vizekre.
Gondoltam, hódolok a ruhák iránti szenvedélyemnek, és megnéztem, mit viseltek idén a 71. Golden Globe-on.

Szóval, bocsánat, hogy nem a szokásos túl sok szöveges bejegyzéssel jövök, meg igazából semmi megmosolyogtatóval.
Nézegessünk együtt ruhákat!

John Scalzi: Az utolsó gyarmat


Sci-fi könyv, szerintem sokan nem lesztek benne érintettek, pedig nagyon jó sorozatról beszélünk, és szerencse, de hamar jönnek ki a folytatások. Külföldön már a hatodik résznél járunk, én nemsokára a negyediknek kezdek neki. Utána meg megint ülhetek a tűkön, hogy jöjjön már, jöjjön már.

Mr. A karácsonyi ajándéka lett, az utolsót hoztam el abból a boltból, ahol megvettem, és miután végeztem az előző könyvvel, gyorsan rávetettem magam. Nem bántam meg, sőt, hosszú-hosszú idő óta ez az első olyan sci-fi könyv, amiben maradéktalanul el tudok merülni.

Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége


Ezt a könyvet a családomtól kaptam még az első szakdolgozatomhoz alapként, de valamiért csak most éreztem rá késztetést. Nem bántam meg. Kellemes olvasmány volt, és a mostani témámhoz is fogok belőle használni gondolatokat.

Jó volt nem egy szirupos, cukormázas könyvet olvasni a szerelemről, nem tele versekkel, meg csodás történetekkel, mint amikben még bízunk gyerekként. Nem is arról szól, hogy nincs szerelem, mert van szerelem, és van remény, hogy lehet a jövőben is, pusztán megmutatja azt, hol hibázzuk el.

2014. január 12., vasárnap

Étkezz évszaknak megfelelően!


Azt találtam ki, hogy főleg olyan zöldségeket és gyümölcsöket fogok enni, amelyek akkor teremnek, amelyik évszakban vagyunk. Remek terv volt, csak elmentem boltba, és mit láttam? Mindenfélét.
Rájöttem, hogy tízből négy, maximum öt zöldségről és gyümölcsről tudom, hogy mikor van szezonja, de amúgy mindre rámutatnék a „mindig” felkiáltással.

Hallottam, hogy jót tesz a szervezetünknek, ha télen téli, nyáron nyári dolgokat fogyasztunk. Esténként én zöldséget eszek, napközben meg gyümölcsöt nassolok, ha olyanom van. De most a folyamatos alma-répa kombó mellett szeretnék váltani.

Ha valaki hasonlót fontolgat, akkor az ő bejegyzése lesz ez!

Szedres szendvicske


Szeretek új dolgokat kipróbálni, áll ez a receptekre is. Mivel Mr. A ezen a héten valahol a béka fene környékén tanyázott, plusz tegnap veszélyes áruk szállításából (vagy miből) vizsgázott, gondoltam, hogy meglepem valamivel, ami nem a szokványos süti.
Amolyan „gratulálok, hogy megfeleltél a vizsgán”, meg „veled vagyok” és némi búfelejtő jellegűt.

Kapva-kaptam az alkalmon, és amikor láttam ezt a főzős csatornán, eldöntöttem, megcsinálom. Már ott problémákba ütköztem, amikor a honlapon ezt olvastam:
„1 csomag leveles tésztát 2 mm vékonyra nyújtunk porcukor segítségével. Négyzet alakokat vágunk ki belőle és két tepsi kisütjük 200 fokon.” – Ez eddig értelmetlen, de nem para.
„A krémsajthoz kikeverjük (…)” – A műsorban szó nem volt krémsajtról.
„A pestohoz egy aprítógépbe teszünk 1 csokor bazsalikomot, 1 csomag fenyőmagot (…)” – Imádom a pestot, de nem egy édes süteménybe.


Imádom, amikor nem szeretnék, hogy lopják a receptet, de most mégis megcsináltam. Kicsit más lett, olyan könnyen nem hagytam magam, és kútfőből csak ennyire tellett.

2014. január 11., szombat

100 kérdés - 1-10


Most jöttem haza vásárlásból. Gyerekek, hogy mi van a boltokban. Legyenek sokan, nem zavar annyira, mint az emberi bunkóság és nemtörődömség. Úgyhogy gyorsan mondtam apukámnak, hogy nagyon gyorsan húzzunk el. Ez is lehetne egy idegőrlő téma… hm… mi jó terv.

De addig is, elkezdek én is egy 100 kérdésből álló kérdéssort, amit Megaeránál láttam, és megtetszett. Nagyon újat nem fogok vele elárulni magamról, szerintem jobbára tudjátok, de ha mégsem, akkor legalább lesz ok kommunikálni.

2014. január 10., péntek

Ecce Ego XXI.

Az egyetlen pozitívum az elmúlt napokban, hogy 15 db chili hajtott ki eddig. Úgy néz ki, hogy a hirtelen összeeszkábált melegház és a folyamatos meleg megtette áldásos hatását. Egyedül a csoki chili az, ami még renegát, de remélem, hogy őt is betörjük kitartással.

Azért nem vagyok mostanság annyira aktív kommentelő, vagy válaszoló, mert Mr. A apukája kórházba került, és most éppen a várakozás időszaka van, és mindenki azért szorít, hogy mi lesz jövő héten a döntés. Sikerül az értágítás, vagy véglegesen leállt a keringés a lábában, és sajnos, mivel ez utóbbi a valószínűbb, egyelőre mindenki azon agyal, hogyan tovább, és trenírozza magát a legrosszabbra. Ez amúgy még több problémát felvetett, ami miatt Mr. A anyukája kikészült, úgyhogy vele vagyok sokat délutánonként.

Na, de vissza a poszthoz. Újabb adag belőem.

2014. január 8., szerda

Idegőrlő közlekedős dolgok


Elérkeztünk a következő idegőrlő adaghoz. A karácsonyi most kimaradt, egyrészt, hogy jusson valami idén télre is, másrészt, mert egy szép hosszú poszt volt a saját szerencsétlenkedésemről. Most pedig, hogy mielőtt a téli dolgokat kivesézném, elmélkedtem arról, hogy az emberek és utazási szokásaik között nincsen semmilyen összhang.


Jó nagy katyvasz lett attól függetlenül, hogy igyekeztem csokorba szedve írni. Még véletlenül sem sorrendben jöttek a gondolatok. Ha kihagytam valamit, akkor írjátok le kommentben, mi az.
Hosszú lesz, és azt hiszem, még így is lenne mit írni.

Mr. A-s beszólások


Bámulatos, mennyire nincs időm. Majd talán pénteken újra idekerülök, de addig két olvasós poszt. Jobbára rövid mondatok, úgyhogy semmi összefüggő, netán bonyolult történet.
Igyekszem válaszolni is, csak most a már régóta dédelgetett sztorikra van időm.

Most Mr. A pici köpetei, és nemsokára felapplikálom ide a következő idegőrlőt. Kommentekben reagálhattok is akár. :)

2014. január 7., kedd

Két ünnep közötti stressz


Lindával mentünk a városban december végén. Kellett egy-két dolgot vennie, és úgy gondoltuk, elmegyünk a KöKi-be. Szerintem, egész Kőbánya, és még pár kispesti is ott volt, bár lehet, hogy más kerületekből is átruccantak.

Mindenki telepakolt kosarakkal mászkált, minden boltban voltak emberek, és vásároltak! Karácsony után úgy nézett ki az egész, mintha hangyaboly lett volna.
Szerintem senki nem nézett minket idiótának, ahogy egy-egy szatyorral gyakorlatilag Tesco-tól a garázsig rohanunk.

Beültünk… bevágódtunk az autóba, mintha zombik elől menekülnénk, és lihegve elindultunk.
Ezer autó mindenfelé, az utcán mindenfelé tanácstalan emberek.

2014. január 5., vasárnap

Hogyan kezdj neki újra?


Így az ünnepek után sokan érezzük magunkat jóval többnek, mint amennyit szeretnénk nyomni. Valószínűleg, ez így is van. Velem legalábbis biztos, mert én nem vagyok a zabálásnak ellenálló típus.

Ezekben a napokban hajlamosak vagyunk mérlegre állni, és a világ végét látni az eredmény láttán, majd kicsoszogni a kamráig, elzárni a csokikat, kiiktatni a cukrot és fehér lisztet, fagyasztóba tenni az összes finom maradékot. Ezek persze, mind visszaszivárognak majd az életünkbe. Egy dolog nem jön újra: az inspiráció és a sportolási kedv.

Most megosztom veletek, mit csinálok én. Látni fogjátok, hogy a világ vége messze van, és nem kell mást csinálni, csak távol tartani.

2014. január 4., szombat

Virslis-hagymás nemtudommi


Hogy őszinte legyek, nem tudtam három bejegyzés közül választani, mit tegyek fel ma. Receptet, vagy Lindával való elmélkedésemet, vagy Mr. A aranyköpeteit.
Kettőt szerettem volna, és mivel tegnap megörvendeztettelek titeket a chilis börleszkkel, maradt mára a másik kettő.

Most először egy recept. Mr. A mellett nagyon sokszor előfordul velem az, hogy hamar kell találni valami kajafélét. December 31-én sikerült úgy elindulni, hogy délelőtt még itthon voltunk. Kell valami kaja. Úgy voltunk vele, hogy palacsinta lesz. Nem lett, mert elfelejtettünk bubis vizet hozni.
Viszont, enni csak kell, mert máskülönben éjfélig no hami.


Itt tököltem, hogy mi legyen, és az alábbi gyors valami jött össze, ami szerintem elmehetne egy könnyebb kenyérnek is, ha nem teszek bele semmit. Legközelebb azt próbálom ki. :)

2014. január 3., péntek

Mr. A chilit ültet


Hölgyeim és Uraim! A csütörtök esti börleszk show címe: Mr. A és a chili magok.

Ugyanis, drága uram kitalálta, hogy ő az erkélyünkön fog chilit nevelgetni. Ehhez korábban beszerzett magokat: csoki habanero, thai pins, thai sárga sárkány és tabasco. Ha egyszer odáig jutunk, tuti, hogy lángolni fogunk minden irányban.
Hozott haza hozzá műanyag poharakat (amilyeneket fesztiválokon lehet kapni, tele sörrel), vettünk földet. Úgy nézett ki, minden a legnagyobb rendben.

Volt.

Ecce Ego XX.


Új év, új EE. Lássuk az elsőt.
Este valószínű még megörvendeztetlek titeket egy kis Mr. A-s dologgal. – Írtam ezt tegnap, de valószínű, hogy mindjárt felteszem, ugyanis este nem leszek. Hazajött egy ismerősünk Németországból, és mielőtt visszamenne, örülni fogunk így egymásnak.

2014. január 2., csütörtök

J. R. Ward: Végre szeretők


Háát – tudom, nem illik így kezdeni, de -, nem tudom, mit mondhatnék. Kezdjük azzal, hogy számomra ez volt az első könyv, amit nem vártam teljes odaadással, és van egy olyan apró megérzésem, hogy a következő történet sem az lesz, amire számítok, vagy a szívem mélyén várok (XCor és Layla, vagy Zypher). Hát persze, hogy nem az lesz, hiszen a következő elvileg – ha jól tudom – Wrath-ról fog szólni.

Persze, megérte várni rá, mert egy olyan pluszt tud adni, ami hiányzik egy nő életéből, és Ward még ennyi könyv után is tud újat adni az olvasójának. Tényleg csak dicsérettel lehet az írónő felé viseltetni. Pont ezért vagyok úgy vele, hogy megengedem neki, hogy néha írjon egy-egy langyibb könyvet, mint az, amit ténylegesen alkotni tudna.

2014. január 1., szerda

Hello January!


Most ez egy kicsit hosszabb bejegyzés lesz, mert bevallom, nem vagyok éppen friss. De ki az így elsején? Arra gondoltam, hogy az eleje egy kis „ilyen volt a szilveszterem” dolog lesz, a vége pedig a szokásos hóösszesítő. Már csak azért is jobb ez így, mert a decemberemet nagyjából tudjátok.