2013. december 5., csütörtök

A gyerek kocka, nem golyó!


Holnap megint nem leszek, csak este itt, úgyhogy gondoltam, megosztok most valami személyesebb dolgot, és mielőtt az a vád érne, hogy én kibeszélem a másikat, előtte azért megkérdeztem a főszereplők egyikét, hogy mehet-e ez így a blogra. Hosszú lesz, és kimerítő, viszont, kíváncsi lennék (és szerintem a többiek is), hogy mit gondoltok.

Múltkor írtam, hogy az egyik feladatom Kolos hazakísérése volt. Most őt gyakorlatilag eltanácsolták az iskolából a vállalhatatlan magatartása miatt. Dóri (az anyukája) rögzítette ezt a beszélgetést, amit meghallgattam, és kicsapta a biztosítékot, amit mondtak, és az is, ahogy mondták. Szerintem egy olyan országban, ahol minden bamba idióta tanárképzőbe megy, mert máshova nem veszik fel, és tanároknak nincs tekintélye, nem kellene a szülőkkel úgy beszélni, mintha a seggükből rángatták volna ki őket. Pláne úgy, hogy effektíve nem tettek semmit.

Mindjárt megértitek a problémát.


Megpróbálom összefoglalni. Kolos iskolát váltott, egész nyáron készült, augusztus végén vizsgázott, felvették. A második héttől érkeztek a panaszok: nem figyel órán, hangokat ad ki, veri a többieket, feláll és dobálózik órán, mindenre inkább azt mondja, hogy „nem tudom”, mint hogy megpróbálja, nincs kész a leckéje…stb. Ennek fejében még sem írni, sem olvasni nem tud rendesen. – Mondjuk ki, neveletlen, buta gyerekként kezelték.
Ezt megspékelték azzal, hogy Dóriékat hazugnak bélyegezték, jelszó, ha ilyet csinál a suliban, akkor otthon is. Részben nem csinálja. Tapasztaltunk olyat, hogy verstanulásnál folyton mozog, vagy, hogy inkább nekimegy az oszlopnak, mint kikerülje, de nincs semmi extrém dolog, amit mondjuk az iskola állít.
Emellett egy nagyon visszahúzódó srácról beszélünk, aki értelmes, ha valakit megszokik, akkor annak folyamatosan dumál, tud írni és olvasni (láttam), sőt, baromi jó fantáziája van.

Teltek-múltak a napok, hetek, és hol jól viselkedett, hol nem.

Elküldték őket nevelési tanácsadóhoz első körben, hogy mérjék fel a gyereket, mi lehet a gond. Kiderült, hogy mozgásos fejlesztésre szorul, nem visszamaradott, nem elmebeteg, nem buta. Mivel a gyerekkorban kellő mozgás máshogy történt, az idegrendszere máshogy dolgozza fel az ingereket, ezért csinálja azt, amit. Plusz, a két iskolatípusból sem a neki kellőbe járt, úgyhogy most ért be ez a baj. A dokik szerint, ezt a lemaradást simán be lehet hozni mozgással, gyors javulás várható. Minden instrukciót megadtak, hova kell menni, mit kell még megvizsgálni (pl. szemészet), milyen létszámú osztály kell, milyen módszerek*.

Az összes papírral, amit kaptak, visszamentek a suliba, ahova behívták őket „beszélgetni”. Mindenki készült a legrosszabbra, hiszen az igazgató, a helyettes, az ofő és a napközis tanár véletlenül nincs egy helyen, egy időben. Az ember a saját gyerekével kapcsolatban azonban, remél az utolsó percig.
Dóriék felvették ezt a beszélgetést, amin többször kiakadtam egy óra alatt:
  • ·         Saját elmondásuk szerint, a gyerekek segítőkészek. - Ezt nem mondanám, ha szétrúgják Kolos homokvárát, aminek veszekedés / verekedés a vége.
  • ·         Kolos előtt nem volt ilyen gyerek, nem tudnak vele mit kezdeni, az iskolának kellemetlen, amit csinál, és nem is szeretnék, hogy ilyen gyerek ott legyen (szó szerint elhangzik!!!)
  • ·         Annak ellenére, hogy a fejlesztést az iskolának kell biztosítania, nem teszik, mert egyetlen egy problémás gyerek miatt nem fizetnek kiszálló fejlesztő pedagógust. (elhangzik!!!)
  • ·         A szülők megvezették az iskolát (elhangzik!!!) – Ha nem tudok a gyerekem problémájáról, mert én nem tapasztalom és senki sem szól róla, akkor eleve nem gondolok ilyenre.
  • ·         Ehhez hozzátartozik, hogy a szülőket okolják, mert ilyen lett a gyerek (elhangzik!!!)
  • ·         Úgy gondolják, hogy Kolos hülye és hazudozó (burkoltan elhangzik!!!), utóbbit ráadásul otthonról hozza.
  • ·         A tanárok azt mondják, hogy megtettek mindent (5 tesiből 2-3 korep), ők segíteni akarnak (az üres udvaron szaladgálni bűn), közben nem tehetnek semmit, a felelősség a szülők vállán van. Oldják meg, ahogy tudják. – Nekem egy picit olyan érzésem volt, mintha Kolossal senki nem akarna foglalkozni, mert problémás, és inkább csinálja a szülő.
  • ·         Felmerült, hogy Kolos másképp értelmezheti az újabb suliváltást. Erre annyi volt a reakció, hogy ez „felfogás kérdése”. Ergo, ha rosszul fogja fel, az a szülők hibája.
  • ·         Annyira nem akarnak megszabadulni tőle, hogy idézem: „nem buktatunk gyerekeket kéttannyelvűben szívesen, viszont, ha megbukna, a következő osztályban is sokan lennének neki. Sokkal többen.” – A nev. tanos papírban mondják, hogy kis létszámú osztályba kell járjon, szóval, nem rúgták ki, csak burkoltan mondták, hogy ja, amúgy ez a helyzet.
  • ·         Ez tehetséggondozó intézmény, nem fejlesztő.(elhangzik) Mondjuk azért kíváncsi lennék, hogy miért nem keresték, hogy Kolos miben tehetséges, és akkor lehetne gondozni?!
  • ·         Vicc, hogy fejlesztést nem tudnak biztosítani a lakcím miatt, egyik helyen sem. Ha meg megváltozik a cím, akkor újra az egész, mert az előző vélemény érvénytelen.

Ezek voltak a szebbek. Úgy gondolom, hogy a suli által javasolt iskolaváltás most már mindenképpen jobb lenne Kolosnak, mert itt, ha megszakad is, akkor sem tudna jó lenni, mert mindenért őt vennék elő, és gyanítom, 2-3-asnál nem lenne jobb tanuló. Lehet, hogy egy átlagos suliban, ahol már nincs egy előítélet vele szemben, jobban teljesítene majd, amikor már túlesett a fejlesztésen.

A sulit annyiban értem meg, hogy ez az állapot így közösségbomlasztó, és inkább egy gyerek menjen, mint harminc másik. Ha nem is a tanárok maguk utálják, de az osztálytársak és a szüleik biztos, és a tanárokon keresztül léptek. Mi is rúgattunk ki anno diákot és tanárt is. Össze- és kitartás kellett hozzá, s akit nem szeretünk, az előtt összezárunk. A tanár oktat, másodsorban nevel. Nevelni a szülőknek (család) kell, de ha nem tudja, mit tegyen, a tanárnak segítenie kellene. Legalább megoldást keresni, ha már a megoldást magát nem tudja biztosítani. Az meg nem segítség, hogy hetente egyszer lehülyézem a szülőt, és mindenért ők okolom. Tudom, hogy manapság könnyebb ujjal mutogatni a másikra, és csak a sikereket könyvelni el, viszont, a tanári szakma is felhígult, mert nem értenek hozzá, nincs türelmük a gyerekekhez.

 Persze, úgy jó a gyerek, ameddig baba, mert nincs öntudata. Eszik, mosolyog, gügyög, alszik, aranyos, elvan. Utána meg csak úgy jó, hogy lerakom a sarokba, és ott marad. Csak egy gyerek nem ilyen. Türelem kell hozzá. Piszkosul nagy türelem, és ráhangolódás.

Megoldást a fentiekre négy hónap alatt szerintem, együtt kellett volna keresni, nem az egész családot magára hagyni kétségek között. Nem csak mondogatni, hogy a gyerek kocka, és nem golyó. Nem lehet golyó. Mert az szétgurul, elveszik, rendetlen. A kocka meg ott marad, ahol hagytuk.

Mr. A anyukája mondta,  hogy minden szülőnek a saját gyereke 100%-os, és a legjobbat akarja neki, a legjobbat feltételezi róla. Elvakult. Ez rendben van. Addig a pontig is eljutottunk, hogy beláttuk, hogy nem vagyunk a 100% közelében. De mivel ez a maradék nem megoldhatatlan probléma, engem mélységesen felháborított, hogy felcímkézték a kissrácot, és olyan méltatlanul kezelték Dóriékat, hogy a pofám szakadna a helyükben. Oké, legyen a suliból elit intézmény, oké, mondják azt, hogy nem vállalják őt. De szerintem, ha egy szülő segítséget kér (mert kértek, még a beszélgetés alatt is), akkor ne csak sikáljuk a szennyet magunk körül. Mossunk tisztára mindent, díszítsük fel. Majd akkor dőlhetünk hátra.

Bocs, ha úgy írtam róla, mintha én is a család része lennék. Viszont, az utóbbi időben tényleg benne voltam. Sokat voltam Kolossal is, beszélgettünk, egyszer még a hiányomat is kifejezte, izgultam, amikor a suli előtt vártam, és reméltem, hogy kap még egy esélyt. Persze, hogy reméltem, hiszen jó helye lett volna egy jó nevű suliban.
De most inkább azt mondom, hogy váltsanak iskolát, és menjen a Kolos fejlesztésre. Bármelyik másik iskolában jobb helye lesz, mint itt.
Sajnálom.
Tényleg.
Igazán.

*A mozgáslemaradás és az idegrendszeri fejletlenség egymástól függ, azért van erre szükség.

13 megjegyzés:

  1. Nagyon kényes témát boncolgatsz ebben a bejegyzésben. Én ebbe a helyzetbe úgymond tökéletesen belelátok, mivel kisegítő iskolában dolgozok olyan gyerekekkel, akiknek különféle problémáik, elmaradásaik vannak. Akad köztük enyhe értelmi sérült, magatartás zavaros, vagy kevésbé fejlett idegrendszerű. Nagyon nehéz olyan megoldást találni, ami mind az intézménynek, mind a szülőknek és a gyereknek is jót tesz. Tapasztalataim szerint valamelyik fél mindig kárát látja a dolgoknak. Ha egy sima iskoláról beszélünk, teljesen meg tudom érteni, hogy nincsenek felkészülve az extra igényekre, pláne ha még nem volt rá precedens. A tanárok ilyenkor megijednek, mert így is ezer felé kell szakadniuk, és mikor kiderül, hogy van egy speciális igényű gyerkőc a soraikban, megijednek a feladattól. Többségi iskolákban ezt nem is nagyon lehet megoldani, mivel sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak az ilyen gyerkőcök fejlesztésére, oktatására. Szerintem ennek a gyerkőcnek jobb lenne egy kisegítő iskola, ahol gyógypedagógusok foglalkoznak vele, felmérik mire van szüksége és heti rendszerességgel kap mozgásfejlesztést (ami valóban az idegrendszer edzéséhez szükséges), habilitációt, stb. A szülőknek pedig nem kell úgy érezni, hogy a gyerekük kevesebb, vagy rosszabb, mint a többi. Vannak olyanok, akik értelmi képességeiket tekintve teljesen átlagosak, vagy átlagon felüliek, de az idegrendszerük túltengése miatt annyira figyelemzavarosak, vagy túlmozgásosak, hogy nehezebben tanulnak, bajba keverednek csak azért, mert az agyuknak és a testüknek szüksége van a feszültség levezetésére. Igazából nem szeretnék jobban belemászni a témába, mert a pontos helyzetbe azért még így sem látok bele (és nem vagyok gyógypedagógus), de az biztos nem fog ártani, ha egy új suliban tiszta lappal indul a kis fickó, és közben fejlesztésre jár.

    VálaszTörlés
  2. AZ en fiamrol ir Dori. Nem azt mondom, h az a Baj hogy kiderul rola valami, hanem az ahogy hozzaallnak. Ok az elso heten kitalaltak, hogy autisa vagy valami ehhez hasonlo. Elvittuk nevtanba, halom helyre, fizetjuk a fejleszto orakat magan uton, de megsem varjak, h hasznal-e vagy sem. Minden javaslatunkat, meg segitsegunket elvetettek. Mert szerintuk autista vagy hasonlo. Ezt pedig max egy pszichologustol fogadom el, es ennek is utana fogok jarni. A nev tan velemenyet megkerdojeleztek. Barmit amit allitottam megkerdojeleztek. Elmondtam, h valas utan van ez a kisgyerek, rengeteg valtozas volt az eleteben, nem csak egyetlen ok lehet a hatterben, es ezt vegig kene jarni. De ebben nem partnerek. Ugyhogy ugy gondolom, h ok ugyanugy megvadolhatoak a meg vezetessel, mert nekem halvany sejtelmem sem volt, h le van maradva iras-olvasasban, atiratkoztunk hozzajuk, nekik kellett volna meggyozodni a tudasarol, en csak egy anyuka vagyok akinek fogalma sincs az elsos tananyagrol. Ertem en h ok egy versenyistalo, de akkor irjak Ki az ajtora, mert meg valahol ezt is megertem. De az h ugy kenyszeritsenek a tavozasra, h hazugnak neveznek, megallapitanak egy betegseget, ugy hogy egy halom ember szakvelemenyet ignoraljak, szerintem ez nem helyes. Semmi keresnivaloja itt Kolosnak, ez teny. Csak egyaltalan nem biztos, h azert amit ok gondolnak. Azert kell elvinni innen Kolost, mert a hozzaallas alapbol viszi ot a rossz iranyba. O egy gyerek, akinek szeretet kellene, nem pedig annak sulykolasa, h o nem Jo semmire. Es kozles es kozles kozott is van kulonbseg. Joindulatu es rosszindulatu ajanlas kozott is. Es megertem, h sokan vannak, h gondot okozunk, de ha en azt mondanam a munkahelyemen, h nekem a ram osztott feladat tul nehez, es a fonokom altal felajanlott es fizetett tovabbkepzesek ellenere is azt mondanan, h nem veszek reszt rajta, mert nekem akkor is nehez, akkor kirugnanak a francba. Egyetlen dolgot latok, olyan problems vagyunk szamukra, Ami nem oldodik meg egy nap alatt, ezert kuka. Nekem ez az Ami egyaltalan nem tetszik.

    VálaszTörlés
  3. Bocsi a sok elirasert, de telefonrol volt. Es valamit automatikusan atirt, szoval nem vagyok en is valami ertelmi lemaradott:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megértem a felháborodásod, és hogy azon voltál kiakadva, ahogy bántak veletek. Sajnos sokan hárítanak ilyenkor, próbálják egyből másra terelni a tennivalókat, mert az az egyszerűbb. Lehetett volna ezt tapintatosan, vádaskodás nélkül is intézni, s nem azt éreztetni veletek, hogy a kisfiadat minél hamarabb vigyék el onnan. Ez nem emberséges, és jogos a felháborodásotok. Ahogy lejjebb Zsuzsi is írta, szakértői bizottsághoz kellene elvinni a kisfiút, és ott ők fel tudnak állítani egy diagnózist, ami alapján már ti is elindulhattok valamerre. Az, hogy az intézmény önkényesen kijelentett valamit róla még semmit nem jelent. Gondolom ürügy kellett nekik erre az egészre, ami szintén felháborító, mert egy kis emberről beszélünk, akit nem lehet csak úgy ide-oda taszigálni. Ugyanakkor megértem a másik oldalt is, hogy félnek a problémás gyerekektől a pedagógusok, nincsenek felkészülve rájuk, nem tudják kezelni őket, viszont akkor sem így kellett volna ezt intézni. Szerintem annyira pánikolhattak a szituációtól, hogy inkább gyorsan túl akartak esni az elküldésén. Nagyon sajnálom, hogy ilyesmit kellett átélnetek. Én azért finoman megmondanám a véleményem az ott dolgozó pedagógusoknak magáról a stílusról, ahogy veletek bántak, mert ez megalázó és nagyon bántó.

      Törlés
    2. Szerintem pont tőlünk nem kellett volna félniük. A hozzáállásunkból tudni kellett volna az elmúlt 3 hónap fényében, hogy ha nekem ész érvekkel magyarázza, akkor megértem, és elfogadom. Úgyhogy ilyen téren is teljesen inkompetensek. Én hamarabb felmértem, hogy eszük ágában sincs segíteni, csak mindenki tartotta bennem a reményt, hogy csak túlreagálom.

      Törlés
  4. Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültetek.
    Nem tudom ilyenkor mit szokás mondani, de kitartást kívánok és remélem, hogy hamar megtalálja a helyét a kisember ebben a nagy világban :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Jöhet mindenféle drukkolás, mert ránk fér :) A kerületi nevtan-t felhivtam, ajánlottak egy pár iskolát, nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Most hivom még a mellettünk lévő kerületet is. Aztán lehet sorba megkeresni az iskolákat.

      Törlés
    2. Nagy kalappal, hogy köztük legyen az igazi :)
      Írj majd pár sort, hogy hogy sikerült :)

      Törlés
    3. Persze, írok ha tudok valamit!

      Törlés
  5. Azt, hogy autista-e vagy sem, nem egy pszichológus fogja megállapítani, hanem a TKVSZRB (Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság), ahol orvos, gyógypedagógus és pszichológus egységes véleménye alapján készítenek a gyermekről szakvéleményt, már ha ez szükséges. Ha ezt a szakvéleményt a nevelési tanácsadóban elkészítették, abban elvileg szerepelnie kell a diagnózisnak és a szükséges fejlesztéseknek. Továbbá ajánlanak ott intézményeket, amik megfelelőek lehetnek a gyermek számára és ezek közül a szülő választhat számára ideálisat, már ha hely is van az adott intézményben ( bár szerintem azt teremtenek). egy gyógypedagógus

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi csak nevelési tanácsadóban voltunk. Nem küldtek szakértői bizottsághoz. Lehet hogy nem a pszichológus dönti el, hogy autista vagy sem, de azt sejtettem, hogy az ő diagnózisa biztos hogy számít. Az iskola javasolta, hogy menjünk Szakértői Bizottsághoz, miután olvasták a nevtanos véleményezést, és nem értettek vele egyet.
      A nevtanos diagnózis megvan, A nevtan nem javasolta az iskola váltást, ők azt szorgalmazták hogy előbb vizsgáljuk ki sok szempontból a gyereket - megtörtént -, kezdődjenek el a fejlesztések, és ha nem használnak tovább vizsgálódunk. De szerintük használtak volna. Megmutattuk nekik is a különböző vizsgálatok eredményét. Az iskola viszont ezt nem hajlandó megvárni, mert úgy gondolják hogy más a baj vele. Ennyi.

      Törlés
  6. Szomorú az iskola hozzáállása. Az érthető, hogy azt javasolták, hogy másik intézménybe járjon, de a kivitelezés nem éppen sikerült szülő/emberbarát módon.Jobb helye lesz Kolosnak másik iskolában!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem nem így kellett volna működnie az iskolának. Oké, hogy le van maradva írás olvasásban, de erre a nevtan mondott fejlesztő dolgokat, járni fogunk alapozó terápiára, stb. Meg kellett volna várniuk, hogy használ-e, és ha nem használ akkor kellett volna eltanácsolni, hogy nem birja ennek az iskolának a tempóját. De Kolosnak pont a nyelvtanulás iszonyúan fekszik, a nevtanos felmérés is ezt hozta ki. Úgyhogy alapból az a része teljesen jó választás volt.
      De így ahogy van, amilyen emberekkel ez az iskola működik, biztos vagyok benne, hogy Kolosnak jobb helye lesz máshol. Akkor is ha minden megjavul fél év múlvára.

      Törlés