2013. november 21., csütörtök

Szepesi Nikolett: Én, a szexmániás


Nem tudom, mit mondjak.
Nem, annyira nem rossz a helyzet, mert nem sokkolt le a könyv. A könyv nem. A belőle áradó sötétség inkább.
Tényleg nem tudom, mit mondjak. De ez a könyv, mint már mondtam máshol, nem az olvasó ember könyve. Személy szerint engem idegesített. Azért nem tudom, mit mondjak, mert eleve nem értem, hogy egy ember, aki nem tud írni, az mi a francnak kezd bele egy könyvbe? Mert ez nincs jól megírva, a legtöbb részlet csak úgy oda van téve, te majd kösd össze, meg tanulj belőle, hiszen Bridget Jones az fapináknak való.

Ha valaki ebből akar tanulni, akkor hajrá. Biztos lesz ilyen. Olyan is, aki azt mondja, hogy hoppá, az én életem ilyen, de olyan is, aki inkább úgy lesz vele, hogy „aha, tehát így kell csinálni”. Mind a három opcióra van ismerősöm.
De aki normális. Csajok! Ne ebből a könyvből akarjatok tanulni!!!

A véleményem most 18+, mert olyan kifejezéseket fog tartalmazni, de úgy gondolom, hogy akik olvasnak, azok majd eldöntik, hogy tovább mennek, vagy inkább Disney Hercegnőket néznek a továbbiakban.


A szerzőről

Szepesi Nikolett 1987. szeptember 11-én látta meg a napvilágot Budapesten. Európa-bajnoki bronzérmes magyar úszó, olimpikon. 2007-ben az év magyar úszónője lett. Versenyszáma a hátúszás, több csúcsot döntött meg. 2009-ben bejelentette a visszavonulását, majd ugyanebben az évben vissza is tért a sporthoz, viszont a Nemzetközi Úszó Szövetség egy évvel később egy évre eltiltotta, mivel visszatérését hivatalosan nem jelentette be. S mivel ezért az olimpián sem indulhatott, visszavonult, és megírta a 2013-ban kiadott könyvét.


Fülszöveg (forrás: libri.hu)
Dokumentumregény? Vagy erotikus iromány? Esetleg önéletrajz? Szepesi Nikolett olimpikon zavarba ejtő botránykönyvében nem csak a főhős valóságos személy, hanem mindenki más is.
Csábítások és elcsábulások. Mámoros orgiák és megalázó pofonok. Szerelmek és tragédiák.
Az olimpikon megdöbbentő őszinteséggel ír a sztársportolók világáról, arról a közegről, amelyet az átlagember eddig csak kívülről és kellő áhítattal figyelt. Több ez, mint egyszerű életrajz – inkább valamiféle korrajz, a mai huszonévesek zaklatott, felszínes örömökkel és kapcsolatokkal teli világáról.
Sokkoló valóság.
Egy 26 éves lány útkeresése.

Kedvenc idézete(i)m
1)
A nálam okosabbak azt mondják, az élet már csak olyan, hogy megszületsz, meghalsz, a kettő között pedig, dugsz megállás nélkül. (…) Tiltakozhatsz, erkölcsi előadást tarthatsz szépségről, mélységről, festményekről, versekről, filmekről, sportversenyekről – de nem tudsz ennél nagyobb hatalmat.

2)
Sok mindent cipelek magammal, és magamban. Laza nyári rucikat, szexiset, kihívót, kopott farmert, szandált, tornacipőt, falatnyi topot, testre simuló pólót, színes kendőket – és sötét gondolatokat.

3)
Nincs mit tenni, egymásra vágyunk, a férfi a nőre, a nő meg a férfira. S mellé persze lehet körmondatokat gyártani, illedelmesen viselkedni, de mindez csak színjáték.

4)
Tiszta viszonyok, tiszta helyzet.
Ritka ez, ritka, mint a fehér holló.

5)
…mert felháborodhatsz, legyinthetsz, de az új, a más, a másik iránti vágy ott szunnyad benned, csak vagy elnyomod magadban, és csupán ábrándozol a megcsalásról, a rossz kislány vagy rossz kisfiú szerepről, vagy nem teszed, és akkor vállalod a következményeit.

6)
A kis szürke egerek csak sóvárognak, a nagymenők viszont aratnak. És válogatnak.

7)
Ha sűrű az élet, néha ki kell kapcsolni. Mindent és mindenkit.
Legalább két napig, hogy aztán újra kezdődjön minden elölről.

8)
A nők mindig ott basszák el, hogy ráakaszkodnak a pasikra, aztán azok meg menekülnek tőlük és előlük.

Megjegyzés:
Jegyzeteltem olvasás közben, hogy semmit ne hagyjak ki. Lehet, hogy bántó és hosszú lesz, ezért bocs.
- megbasztak vs. szerelmeskedtünk. – muszáj ezt? Ne legyünk álszentek, meg persze, válasszuk külön a kettőt, mert nem ugyanaz, de minden (második) oldalon ezzel szembesülni idegesítő volt. Ponyvához jó, amúgy közönséges.
- Folyamatosan azt hajtogatja, hogy ne sajnálj! Nem is teszem. Egyáltalán nem. Nem kell visszakozni, a bűnbánónak lenni, másokra mutogatni, hogy az oan naon csúnya környezet és világ tett azzá, ami ma vagyok. Meg általánosítani, hogy a Facebook-generáció ezt meg azt csinálja, amit ő, mert ilyen. Kis tévedés, mert ez egy rovar-bogár effektus, de mivel senki nem tartott pisztolyt a fejéhez, hogy odatérdeljen vagy –pucsítson valakinek, nem ment a pofonok ellen, nem tudom sajnálni.
- Folyamatosan erőlteti a szex témát. Sportról beszél, dugásnál lukad ki. Képzőművészetről beszél, dugásnál lukad ki. Minden második szava a dugás, kefélés, baszás, komolyan vártam a faszomgeci valamilyen kombinációját.
- Mindig felhívta a figyelmet, hogy sportoló, de gáz, hogy saját magának írja vagy mondja ezt, mint nekünk. Sőt, ha olvasom, egyáltalán nem a sportolót látom, hiába húzza ki magát, hogy az.
- A sokat szexelő pasi szemét dög, de a sokat szexelő nő csak a vágy eszközeivel üldözi a szerelmet? Na ne. Van ilyen, de az a vágy üldözése, nem a szerelemé. Persze, akadnak olyanok, akik szopással akarnak felszedni/megtartani embereket, de az csak az aktus végéig tart. :D
- Azt is írta, hogy minek írjon a sportról, abban nincs semmi érdemleges. Ajánlom figyelmedbe – neked, kedves író, aki Charles Bukowskit is kifikázod – Murakami Haruki ezen könyvét. Veled ellentétben, ez a két ember író!
- Azt nem értem, hogy leírom én nyugodt szívvel, hogy fasz meg pina. Sőt, szólhatna erről az egész blogom. Nem teszem, mert nem fontos. Szerintem vannak dolgok, amik indokolatlanok, és utalással jóval izgalmasabbá tudjuk tenni.
- Nagyon kevesen tudnak különbséget tenni szex és szerelem között. Niki sem. Mert szétteszem a lábam, nem fognak (jobban) szeretni. Csak telefonszámaim lesznek, és örüljek, ha van/nincs leszámolt pénz az ágy szélén.
- Általánosít és minden férfi disznó, minden nő kurva (vagy olyan mint ő, relatív). Gratulálok, hogy a te életfelfogásod miatt, tudsz általánosítani nőkre, férfiakra, a saját korosztályodra. De talán nem kellene. Mivel folyamatosan sikálja maga körül a koszt, hogy ilyen, meg olyan, de azért ilyen meg olyan, mert a környezete ezt diktálta. Az élete azt mondta. Az apja ilyen volt, az edzője meg olyan. – Mondja ezzel ellentéten, hogy ő nem ilyen. De Drágám, pontosan olyan vagy, mint amit leírtál. Ez a könyv a szignód ezen a tényen.
Folyamatosan magyarázkodik, és folyamatos kettősség van a könyvben. Szeretné, ha minden oldalát látnánk, de egy oldalát ismerjük meg ezáltal, amit szerintem rejtve kellett volna tartani.
- Azt mondja, uralkodó a kéjsóvár pasikon. Használták, ő azt hiszi, hogy ő használt másokat, s mivel ezek nem fizettek érte, a könyv az elégtétel.
- Az abszolút mélypont viszont, a Rolling Stones hippinek aposztrofálása volt... de ez csak egy mellékzönge.

Nekem volt olyan barátnőm, aki, ha a szexről volt szó, akkor akadt a nyelve, elkezdett pirulni, de olyan dolgokat lépett meg, amiken én csak néztem. Vagy itt is érvényes, hogy aki nem tudja, csinálja? Aki tud beszélni róla, akkor viszont nem igaz? Mert voltak részletek, amiknél úgy gondoltam, hogy kamu az egész. Lehet, hogy nem, de lehet, hogy igen. Ő is azt írja, hogy lehet, hogy álom volt.

Ne értsetek félre, nem vagyok álszent. Nekem is volt jó pár kalandom (azért nem ennyi), tenyereltem szarba a kapcsolataim során – hú, de még mennyibe -, de nem érzem annak a fontosságát, hogy azoknak az embereknek az életét, akikhez valaha közöm volt, most mondjuk, egy ilyen könyvvel tegyem tönkre. Ez a könyv nincs jól megírva, egyáltalán nem egységes, rám van bízva, hogy összekapcsolom a kusza részeket.
Ugrálunk az időben, és minden a kummantás körül forog. Közhelyekkel teletűzdelt, amit, ahogy ő is írja, „pillanatokra én is élveztem”. – Nagyon szégyellném magam, ha csak azt mutathatnám fel, hogy hányan dugtak meg. Vagy ettől lennék jó nő. Vagy fordítva, vagy akármi…

Inkább olvassatok Abby Lee-t, mert abban van legalább karakterfejlődés, vagy, ha már ilyen téma, akkor Völgyessy Véda blogját.

(a kiadónak meg külön gratulálok, hogy a kiadott könyvek alapján egyre lejjebb és lejjebb megy a színvonal!)

Értékelés:
5/10
Ez a könyv pénz és bosszú. De nem az Olimpiáért, hanem a saját elcseszett életéért. Még nagyon sok köpködés bennem van, de inkább megtartom magamnak. Kiknek ajánlom? Most komolyan választ vártok erre?!

Olvastátok már?

11 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy olvashattam a te véleményedet is erről a "műről". Nagyon jól összeszedted a dolgokat:)
    Sok mindenben egyet értünk, bár én nem adtam volna rá 5 csillagot, és szerintem az Olimpia miatti bosszúállása is volt ez. Mert ha jól emlékszem még ebben a könyvben írja, hogy ha kimehetett volna az Olimpiára akkor nem írta volna meg a könyvet.
    Amúgy az Ulpius-on már meg sem lepődök, mindenféle szemetet ki tud adni időben de a normális könyvei hónapokat csúsznak... na meg az új könyvei minőségéről inkább ne is beszéljünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igyekeztem, és mivel semmilyen ellenszenvem vagy érzésem nem volt a lánnyal kapcsolatban, előítéletmentes a véleményem.
      Persze, "szépen" derékba törték a karrierjét, de úgy gondolom, hogy egy vélemény alapján nem ítélek el senkit,nem tudom, mi volt a hátterében, tényleg így volt-e, és ha nem most írja meg és ezért, akkor majd máskor, más ok miatt.

      Törlés
  2. Egyre jobban örülök, hogy nem olvastam el ezt a szutykot. Az ilyesmikre én pl. nem szeretem használni a "könyv" szót sem, mert azzal lealacsonyítom a többi valódi könyvet, valódi tartalommal. Azért, mert lapokból áll és összefűzték még nem könyv. Az őszinteségeddel meg nincs semmi baj, habár néhány helyen az én konzervatív lelkem finomabb fogalmazást képzelt volna el. Ettől mondjuk nem vagyok Disney hercegnő kategória, csak vannak kifejezések, amik szerintem egy fiatal nőhöz nem illenek. De ez csak az én látásmódom, ez meg a te blogod :) Ettől függetlenül a véleményed tetszett, sok mindennel egyet is értek veled.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érzékeltetni akartam azt, hogy ez a könyv belőlem ezt hozta ki, és kábé ilyen szavakkal is volt megírva. Több ilyen nem lesz a blogon. :)

      Én nem költöttem rá semennyit sem, viszont annyi helyen láttam, hogy muszáj volt elolvasni, hogy tudjam, mit nem szeretek. Azért volt jó pár oldal, amit inkább lapoztam, mert a bejegyzés tartalma nem ütötte meg a szintjét a leírt szavainak.

      Törlés
  3. Én konkrétan végig szenvedtem ezt a könyvet, ez a két szálon futó történet is itt-ott teljesen megzavart! Egy kalap szar az egész mondjuk ki nyugodtan! Én igazából már ott kiakadtam amikor a szerencsétlen csávó öngyilkos lett miatta! Ő nem érez ez iránt lelkiismeret furdalást? Én tuti aludni sem tudnék igy... A második könyvet inkább el sem olvastam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A második valamennyivel jobb lett szerintem. Lehet azért mert más keze is benne van, de megér egy próbát.

      Törlés
    2. A másodikat pont ezért akarom elolvasni, mert sokan azt mondják, hogy teljesen más. Már elkezdtem, és eddig tény, hogy összeszedettebb, de az is felidegesített.

      Az öngyilkos fiúról pedig, direkt nem tettem említést, mert az a könyv szégyenfoltja. Főleg, ahogy arról ír.

      Törlés
    3. Igen, az a rész... Az a közöny teljesen kiakasztott!
      Most felcsigáztatok lehet elolvasom de nagyon rá kell készülnöm :)

      Törlés
    4. A második részben még kiakasztóbb, mert nem is közönnyel áll hozzá, hanem felfényezi kicsit magát.

      Ha a kezedbe akad, akkor el lehet olvasni, de sokkal másabb tartalomra ne számíts.

      Törlés
  4. Még egy ok arra, hogy miért nem fogom ezt a könyvet soha elolvasni. Egyszerűen ilyenre az időt is sajnálom. Van nekem jobb dolgom is, meg sok más könyvem. Egyszerűen engem ez nem érdekel, szerintem szégyen, hogy valaki, aki élsportoló ilyet kiadjon. Akkor is ha szerinte kiszúrtak vele. Mellesleg minden történetnek két oldala van. Nem olvastam, de az biztos hogy én szégyellnék ilyen könyvet írni magamról, és inkább eltitkolnám, vagy csak a pszichológusomnak mesélnék a nyomoromról.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem mondom azt, hogy nem illik hozzád, de mivel más stílusú könyveket szoktál kézbe venni, szerintem nem tetszene.

      Ha írnék is magamról, abba vannak részletek, amiket nem írnék le. De mindenki úgy csinálja, ahogy ő jónak látja. Kivégeztem a másodikat is, az sem lett jobb. Legalábbis, számomra.

      Törlés