2013. október 19., szombat

Dreamgirls


Szeretem a zenés filmeket, ameddig az nem a gagyit adja számomra. A musicaleket is, és nem véletlen, hogy leültem és megnéztem ezt a filmet, amikor múltkor volt a tévében. Meglepődésemre Mr. A is leült, és nézte a filmet, pedig, ami szerinte lányos, azt ő nem üli végig. Most mégis.

Számomra ez azért is érdekes, mert mostanság a tehetségkutatók korszakát éljük, de senki sem tudja az égvilágon, hogy minek nekünk ennyi énekes ünnepelmény. Viszont, most utóbb volt valami, ami megütötte a fülemet, és ez a film pontosan jól bemutatja, hogy a színpad világa „nemcsak játék és mese”.


Általános információk
Cím: Dreamgirls
színes, amerikai zenés film, 2006, 125 perc
Rendező és forgatókönyv: Bill Condon
Író: Tom Eyen

Szereplők:
Jennifer Hudson – Effie White
Beyoncé Knowles – Deena Jones
Jamie Foxx – Curtis Taylor Jr.
Eddie Murphy – James Early
Danny Glover – Marty Madison
Anika Noni Rose – Lorrell Robinson
Sharon Leal – Michelle Morris


Történet:
A film egy női énektrió sorsát követi nyomon a hatvanak évektől a hetvenes évekig. Effie, Deena és Lorrell a The Dreamette’s nevű formációként lép fel egy tehetségkutatón, ahol felfigyel rájuk Curtis Taylor Jr menedzser. James „Villám” Early vokálosaiként kezdik meg pályafutásukat. Curtis eközben megcsinálja a lányokat: lesz imázs, ruhák, saját nóták, míg végül The Dreams néven egyedül is útjukra engedné őket, mint fő produkció.
Curtis és Deena élete összefonódik, míg Effie kiszorul a rivaldafényből. Michelle személyében ismét kiegészül a lánybanda, és sikert sikerre halmoznak. Arról azonban fogalmuk sincs, hogy Early élete nem véletlenül fut vakvágányra, és hogy Effie hátán kapaszkodnak fel.


Plusz:
Rengeteg-rengeteg jelölés, és rengeteg-rengeteg bezsebelt díj.
Ha jól tudom, akkor a történetet a The Supremes ihlette.


Vélemény:
Számomra Jennifer Hudson egyáltalán nem mellékszereplő, inkább Beyoncé volt az, de ebben inkább nem sejtek összeesküvést. Eddie Murphy-t pedig, egyáltalán nem szeretem, sem a szerepeit, sem a kinézetét, a hangját, semmit, viszont ebben a filmben kellemeset csalódtam benne, hogy tud ő, ha akar.

Remekül bemutatja a kort magát, minden szellemiségét, keverve azzal, hogy a csillogó világ, amire mindenki vágyik, tulajdonképpen megcsinált, csak legyen egy jó vászon hozzá. A menedzser nevű festő azt tesz vele, amit akar.

Ebben a filmben minden egyben van.


Megjegyzés:
Aktuális az új tehetségkutató miatt, amiben az egyik mentor azt mondta, hogy gyakorlatilag, nem kell tudjuk, hogy mennyire vagy jó, és mi az, amiben jó vagy, ha nem jó a csomagolás, akkor kuka az egész, mert nem eladható. Illetve, volt egy olyan is, amikor azt mondta szintén az egyik mentor, hogy jó popsztár-alapanyag.

Itt is látszik, hogy egy dolog igazán fontos a showbizniszben. A külső, hogy hogyan adod el magad.
Mert van manapság elég magyar lalázó előadó, és némelyiknek hangja nincs, töri a magyart, beszédhibás, de mivel van kiállása, ezért (v)eszik. A nagyvilágban is ugyanígy van, illetve, nem csak az énekesek között. A filmben is hamar megmondja Curtis Effie-nek, hogy az ő küllemével nem lehet eladni egy popfelépítményt, míg Beyoncéval igen, mert ő a test. A hang meg… hogy is van a Johnny Gold-ban?
„Az autotune a barátod lehet neked is.”

És ez gáz. Mert nem is a tehetséget veszítjük el, hanem az egyéniséget, aki a „sztár” mögött van.


Értékelés:
10/10
Bárkinek bátran merem ajánlani ezt a filmet, mert ha másra nem is jó, szórakozásnak mindenképpen ötcsillagos.



Láttátok már?
Vélemény?
Vagy a felvetett témáról vélemény?

4 megjegyzés:

  1. Meg fogom ma nézni, kedvet csináltál. :)
    Teljes mértékben feleslegesnek tartom ezeket a tehetségkutató műsorokat. Mindenki azt várja tőlük, hogy megváltozik az élete, azonban egy-két éven belül úgyis falunapokon fognak haknizni, négy év múlva pedig már nem is emlékszünk a nevükre. 90%-kal ez történik. A maradék 10%, aki "befut", annak sikerült volna enélkül is. Egy sztárgyártó gépezet az egész, csak nincs értelme. Én legalábbis így látom a dolgot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezek a műsorok alapvetően a szórakoztatást szolgálják, már akiknek ez szórakoztató. Szomorú tehetségkutatónak nevezni, amikor nem kifejezetten a tehetséget kutatják. Amúgy pedig, túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy félévente legyen egy ilyen műsor, mert nem tudjuk őket eltartani, és még nem is sikerült senkit a világba kiküldeni. Pech.
      A 10%, aki meg érdemes rá, az többnyire ezt nem próbálja meg.

      Törlés
  2. Nagyon szeretem ezt a filmet, habár már nem most volt, hogy megnéztem. Teljesen egyet értek amúgy veled, ebben a filmben Jennifer viszi a pálmát, nem véletlen, hogy ő volt agyon sztárolva utána. A film üzenete engem is elszomorított kicsit, hogy a külsőség az elsődleges, pedig a zeneipar számtalanszor bebizonyította, hogy az egyedi, nem feltétlenül Barbie-baba küllemű zenészek is csodálatosak, sőt, ők azok, akik általában maradandót alkotnak a világ számára. Akik most a csúcson vannak pár év múlva sehol nem lesznek, mert a zeneiséget, az igazi muzikalitást csak a profi művészek tudják megőrizni. A csinos pofi és a tökéletes test idővel megváltozik, de egy különleges hang minden időt túlél.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Alapvetően az a baj, hogy nem a zenei emberek nyerik sorra az ilyen tehetségkutatókat, és azt fedezik fel, aki jól helyezkedik és jól tudja eladni magát. Aki nem, sajnos marad a szürkeségben, hacsak nem történik vele valami csodaféle.
      Fogyasztói társadalom van. A sztárjainkat is úgy használjuk, mint egy zoknit. A tehetségkutatók meg a kínai piac.

      Törlés