2013. szeptember 12., csütörtök

Neverendig Blog Challenge #3


Kérdés: Rossz szokások

Élek és lélegzem és írok.
Viccet félretéve, szerintem több rossz tulajdonságom van, mint jó, de ez is egy olyan, hogy most próbáljak meg úgy írni, hogy ne legyen önfényezés, vagy önbeégetés, vagy kérdezzem meg a barátaimat, hogy ők mit tartanak bennem rossznak.


Adám feljött chatre, és lőttem neki a kérdést, amire annyit válaszolt, hogy az egyetlen rossz szokásom, hogy ilyen kérdéseket teszek fel.


Ha elbambulok, vagy gondolkodok, hajlamos vagyok tépkedni a számat.

Ha ideges vagyok, akkor meg vakargatom a fejem. – Szerintem, jól jönne nekem is egy egyujjas kesztyű, mint a bárányhimlőseknél.

Ha valami nem tetszik, nem tudom palástolni, mert kiül az arcomra, amit gondolok.

Néha ropogtatom magam. Leszokóban vagyok róla.

Sokszor vagyok anyáskodó, amit akkor veszek észre, amikor felhívják rá a figyelmemet.

Hajlamos vagyok összeesküvés-elméleteket gyártani.

Gyakran kiakadok piti dolgokon is, és olyankor hisztirohamom van. Könnyen megbántódom, és ugyanerre a megoldásra lyukadok ki.
Képes vagyok túlagyalni dolgokat, holott baromira nem kellene, de akkor is addig-addig gabalygatom, ameddig ki nem sül az agyam.

Mindenkinek hajlamos vagyok legalább három esélyt adni az újrakezdésre. (egy eset volt, amikor ennél jóval többet adtam)

Kimondom, amit gondolok. Néha eléggé könyörtelenül is. Ebből már volt pár veszekedésem.

Beszólogatok az embereknek. Pl. amikor le akarok szállni a buszról, az idiótája pedig, az ajtó közepén akar felszállni, akkor azt mondom, hogy „nem tudsz arrébb menni”? Vagy, ha valaki majdnem nekem jön, akkor beszólok neki, hogy „gyere nekem nyugodtan”. – Egyszer tuti megruháznak ezért.
Vagy vállal neki is megyek.


Nem bírom az emberi butaságot, ezért ha érzem, hogy valaki sötét, mint egy belső zseb, akkor elkezdem szívni a vérét. Amúgy is, de akkor jobban, és csak a magam szórakoztatására.

Szeretek uralkodni és irányítani. Néha jól jönne az ostor és/vagy a korbács. Mondjuk, ezen ne lepődjenek meg azok, akik megbénulnak egy-egy feladattól, és állnak és néznek, hogy most mit csináljanak.

Mr. A azt mondta, hogy rossz szokásom, hogy behisztizek, könnyen megsértődök és paláverezek, és mindez a kényszeres kishitűségemből fakad. – bár ez inkább rossz tulajdonság, mintsem szokás.

Oh, és még annyi, hogy sok mindenbe belekezdek, aztán, amikor már nagyon nem megy, nem kezdek el agyalni új dolgokon, hanem felégetem magam mögött. A levelezésekkel is így vagyok, ami számomra már nem érdekes, kidobálom. Utána meg megbánom, de akkor így látom helyesnek, dühkitöltésnek.

Régen cigiztem, most már csak kocázok.

Rossz szokás, de a kávéról és a csokiról semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó lemondani.

Ennyi, asszem.
Na, megyek, és írok egy kicsit.

4 megjegyzés:

  1. Lelki társak vagyunk :D Én is mindig vakarom a fejem, hátul ráadásul és a stresszesebb időszakokban szegény fejbőröm tiszta seb...ilyenkor jön a head&shoulders és a hátrakötött kéz, mégse tudok róla leszokni :( De a cikiről sikerült, se kocázás, se buliba dohányzás :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kocázás az olyan évi két szál. :D
      Nem kívánom, és amikor szórakozunk sem nagyon szoktam rágyújtani. De néha jól esik.

      Akkor a végén még "egyujjas kesztyű-tesók" is leszünk. :D

      Törlés
  2. Hello from Spain: relexion interesting. I adore coffee. I need coffee in my daily life. Keep in touch

    VálaszTörlés