2013. július 10., szerda

Bogozd ki!


Ha őszinte akarok lenni, nem tudom, hol kezdjem. Azért is adtam a 30Y számának címét a bejegyzésnek. Már vagy egy hete ezen kattogok, és halvány lila gőzöm nincs arról, hogy mitévő legyek (bár tenni nem nekem kéne), vagy mit mondjak?!

Két hete egy Heni nevű lány keresett fel. Újra felvettük a fonalat, s míg az én állóvíznek kinéző életem lassan csordogál, az övé gyakorlatilag kiszáradt folyómeder.

Heni körülbelül három éve szerelmes egy srácba, akivel a munkája folytán ismerkedett meg, s mint a nagy szerelmek általában: lángoltak. Ám csakhamar kiderült, hogy ez erdőirtás: Mikiről felfedte titkát, hogy egy 19 éves barátnője van, és állítása szerint, nem hagyhatja csak úgy el, hiszen nem akarja megbántani – óriási bullshit! –, viszont Henibe szerelmes.

Ment a huzavona, mert Heni mindig kiakadt Miki lánybarátaira, nyomozott, minden gyanús volt neki. Miki pedig, a kisebbik rosszat választotta idővel: inkább a gyerek, mint egy neurotikus.
Aztán nem beszéltünk Henivel két évig. Pár hete viszont, jött tőle egy levél: „Azt mondta, szeret, és otthagyja a kiscsajt. Ilyet még sosem mondott eddig.”

Oh, szép is lett volna, ha itt vége, és tényleg minden így történik. De nem. Helyette vészjóslóan villogni és pittyegni kezdett a chatablakom. Azért ferdén odaírom, amiket gondoltam közben.


Két héttel ezelőtt:

Dóri üzenete: Szia!
Heni üzenete: Szia! Mi újság?
Dóri üzenete: Nem sok van velünk. Élünk. :D Inkább te mesélj! Hogy vagytok?
Heni üzenete: A magánéletem…. Pfff… nem tudom, hogy el akarom-e tényleg mondani… :) Mostanság kicsit babonás vagyok. Félek, hogyha elmondom, akkor már nem az enyém, vagy nem jön össze….
De ugyanúgy lehet jó is ez, mint rossz, akár elmondom, akár nem. Azért, remélem, hogy nem ítélsz majd el.
Dóri üzenete: Nem, nem foglak. Hogyan is ítélhetnélek? Követem azt az elvet, hogy az dobja a másikra az első követ, aki ártatlan. Úgyhogy, nem dobálózok.
:D:D:D
Heni üzenete: Nem tudom, azt hiszem, hogy Mikivel teljesen összeillünk, mert szerintem az élet nem engedné, hogy együtt legyünk… vagy kapcsolatban egymással. Ahogy te is mondtad egyszer, hogy vagy nagyon közel kell lennünk egymáshoz, vagy nagyon távol. Nálunk úgy látszik, közel. – Elregélt egy halom olyan dolgot, milyen jeleket fedezett fel, miért hisz most már a számmisztikában is, illetve, hogy milyen közös dolgaik vannak (érdeklődési kör, zene)…stb. – Kész. :D Szerintem, ez mind tök poén. :))
:D
Na, de, azt mondta, amit írtam is, hogy nagyon szeret. Régen sosem mondta, csak kimutatta. Meg mondta, hogy oltárian hiányzom neki, aztán még elmondta, mennyire vagyok számára fontos, hogy nem tud nélkülem élni. Nem akar elveszteni,és most már tényleg elhatározta magát, hogy kidobja a szépséget. Valamikor július végén, augusztus elején.
Dóri üzenete: De ezt miért? Ha szeret, akkor miért is vár eddig? – Igazából ezt vagy háromszor kérdeztem meg, mire válaszolt rá.
Heni üzenete: Annyira bizonytalan a kapcsolatunk… mindig szakítok vele hetente legalább kétszer. :D:D:D Hogy nem merte megkockáztatni. – ERROR!!!

Hallgattam, mert erre csípőből az lett volna a válaszom, hogy észnél van-e? Mert ha szeret valaki, akkor mindent megtesz értem, de nem azt játssza, hogy hol én, hol a vetélytársam a ló vagy a szamár.

Dóri üzenete: De miért nem tudja, hogy mit érzel?
Heni üzenete: Mert állandóan szakítottam vele.
Dóri üzenete: De miért?

Heni üzenete: Mert megszállottja lettem a barátnőjének, és mindig oda lyukadtunk ki, hogy de biztos ő az oka, hogy nem szeret annyira, mint őt, mitől jobb ő, mint én. :D:D:D:D Ilyenek. De most már erős vagyok. Nem üldözöm az elődöm képét. – Nem értem amúgy, hogy ez mire jó, de biztos. Nem az ex árnyékában kellene élni, mert amikor én vagyok a porondon, rám süt a fény.
Dóri üzenete: És most mi változott?
Heni üzenete: Nem tudom. Minden. Rájöttünk, hogy nem tudunk egymás nélkül élni, és tervezzük a jövőt, meg az őszi nyaralást. :) :):)
Annyira naggyon boldog vagyok, hogy azt el sem tudom mondani. Egyszerűen szárnyalok, és állandóan olyan érzésem van, mintha két lábbal a felhők felett szállnék. Nagyon régóta szeretem, nagyon régóta várok rá.
Dóri üzenete: Örülök nektek, mert már rád fért a lazítás ilyen téren. Hogy kicsit megnyugodj, szeretve legyél, szeressél. Mondtam, hogy egyszer majd eljön a te időd. – Annyira dolgozott bennem az, amit végül ő írt le.
Heni üzenete: Azért félek, hogy mégis vissza fog lépni. Amikor találkozunk, akkor mindig biztosít arról, hogy nem így lesz, hogy bízzak meg benne, de egyszerűen, nem tudok még. Mondja, hogy szeret, meg hogy ne féljek, sőt, bemutatott már otthon is. Szeretem a szüleit, meg ők is engem. Csak remélem, nem lesz probléma.

Dóri üzenete: Már miért lenne?
Heni üzenete: Mert ha kidobja a lányt, akkor mi van, ha vissza fog járni? Ahogy régen is? Nem tudta akkor sem megemészteni a szakítást, és úgy csinált végig, mintha járnának. Kierőszakolta –szerintem annyira erőszakolnia nem kellett -, hogy újra legyenek egy pár. És ezt most én nem akarom. :(

Dóri üzenete: Nem hiszem, hogy ez lesz belőle – az a baj, hogy de, hiszem, és érzem, hogy Miki egyáltalán nem a biztos pont számára.
Heni üzenete: Elmondtam anyuéknak is. Nem mondtak semmit. Igazából nem örültek neki úgy igazán, de azért mondtam, hogy én boldognak érzem magam. És azt is, hogy szerintem, most jött el az én időm.

Egy héttel korábban:

Heni üzenete: Holnap találkozom Mikivel, mert elutazik egy hétre.
Dóri üzenete: Na, hogyhogy? Hova? Nyaralni?
Heni üzenete: Igen.
Dóri üzenete: Családdal?
Heni üzenete: Nem, mert úgy esett, hogy lefoglaltak egy szálláshelyet, de nem ér rá a soron következő családtag. Ezért ő és a szépség mennek el. –Mi a f**z van??? Lenyeltem, hogy nem szakít vele, de elmennek nyaralni? Nem cinkes ez? – Azt mondta, hogy számára ez nem nyaralás lesz, hanem kínszenvedés. –akkor meg minek vele megy? – Befizetett út, és két személyre. – menjen egy haverjával. – Nem tud mással elmenni. Sajnos, nekem meg nem lesz szabim még egy jó ideig.
Meg úgy sem szeretnék elmenni vele, hogy a szépség még a képben van.

Dóri üzenete: Jó, lesokkolódtam.
Heni üzenete: Jaj, nincs baj. Azt mondta, kidobja, és ilyen sosem hagyta még el a száját. De ettől függetlenül kérhetek valamit?
Dóri üzenete: Ahham. :)
Heni üzenete: Szeretnék veled erről majd beszélni jövő héten… Jó, igazából biztos, hogy akkor is zaklatni foglak, amikor nem szeretnéd.
Dóri üzenete: Ha neked ettől jobb, legyen.

Ugyanazon a héten, később:
Heni üzenete: Szakítottunk. Most nem szeretnék beszélni.

Egyből ki is lépett, és esélyem sem volt megkérdezni, hogy miért. Azért írtam egy pár sort neki, hogy most mi a helyzet, és nem tudom, mit gondoljak, vagy mit tegyek.

Evidensen, nem ugrom én is neki, hogy „annyira, de annyira sejtettem”, mert a barátom, és nem tisztem belevágni még egy kést. Mondani nagyon nem tudok mit a sajnálomon kívül. Tenni meg aztán végképp nem tudok. Neki kellene rájönnie, hogy mit ér meg neki ez az egész.
Azt tudom, hogy a hosszan tartó vágyódás és szerelem, és egy ideához való ragaszkodás megőrjíti az embert. Nem is a szerelem, hanem ennek az elegye az, amit szerelemnek hiszünk, mert fáj, és olyan, mint a romantikus filmeken. Lehet jelelni, nyomozni, szenvedni, kialvatlanul, szénakazallal a fejünkön kelni, és örökké azt érezni, hogy érzünk.
De mit is érzünk?
Hogy nem a miénk? Hogy nem lesz soha a miénk? És minden apró hülyeséget jelnek veszünk. Kiplakátoljuk vele az agyunkat, hogy van még remény, és ebbe kapaszkodunk. Csak éppen azt nem vesszük észre, hogy ez a kötél az égvilágon sehova nincs kikötve.

Szeretném, hogy boldog legyen, nagyon szeretném. De nem érezhetek és nem is gondolkodhatok helyette, viszont azt látom, hogy ez a kapcsolat nem vezet sehova. Sosem lesz biztos.
Csak ezt mind közölni nem merem vele. Bár szeretném, ha egy hét alatt erre mind már rájött volna.

6 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Ha lenne valami nyoma annak, ahányszor megpróbáltam, szerintem olyan helyen is szeme lenne, ahol nem is gondolnánk, hogy lehet. :D
      Ezek után, úgy gondolom, neki kell rájönnie, hogy ugyanabban a biliben lubickol.

      Törlés
  2. Ez a csaj nagyon vad. :O Sok nevetséges kapcsolatról hallottam már életemben, de ez mindent felülmúl. (Már bocs. :D)
    Az ilyet párkapcsolatnak sem lehet nevezni, simán tűri, hogy azt hajtogatja neki a pasi, hogy majd majd majd? És még elhiszi, hogy meg fogja tenni és csak őt szereti? Hogy lehet valaki ennyire naiv és vak?!?
    Ha valaki 2 nőt/pasit tart, halott ügy. Persze létezik olyan (állítólag), hogy megbánja és rájön, hogy csak az adott nőt szereti. De ez miez?!?
    Nehéz este, az biztos. Én azt az elvet vallom, hogy akármit tudok meg a barátnőm párjáról, rögtön elmondom neki, mert inkább haragudjon ideig-óráig, mert elmondtam neki, mint hogy még nagyobb baj legyen belőle és én végig tudjak róla.
    De a te indokod is megérte, ez szerintem attól függ, hogy mennyire számít neked az illető, meddig mennél el, hogy segíts neki.

    VálaszTörlés
  3. Azért írtam azt, hogy tenni nem nekem kellene, mert úgy gondolom, hogy amit százszor elmondtam, és ennek ellenére még többször is meglépi, ott tök mindegy, mit fogok mondani. Maximum összevesznénk, jelszó, én ezt nem értem, vagy valami hasonlóan "okos" indokot kapnék válasznak.
    Nem arról van szó, hogy nem segítenék neki, de úgyis megy a saját feje után. Nem tudok vele egyszerűen mit kezdeni. Szépen mondom, nem jó, csúnyán mondom, még rosszabb.
    Mindenki tud mindenkiről, csak a srác barátnője nem. Csórikámnak egy újabb pofon lesz. Mondjuk, ezt nekik kell lemeccselni egymással.

    VálaszTörlés
  4. Édesistenem...hihetetlen, hogy még mindig léteznek ilyen nők :D Ennyi ideig egy eszményképbe szerelmes lenni megrögzötten. Mert a srác nyilván egy eszménykép. Ráadásul Heni a "Szépség" szemszögéből (ha tudna róla) a ribizligizi, a harmadik...még nyaralni is elviszi szegény a srácot, mit sem tudva. Ezt el se kellett volna kezdenie :/ Sajnos nem lehet mások helyett gondolkodni, aki butus, az is marad; nem tudsz mit csinálni vele. (Bár azért szülők helyében lett volna pár "jótanácsom")

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vannak ilyenek, és nem is egyedülálló ez szerintem, csak máshogy kezeljük őket. Én ilyennek bélyegzem az "örök megbocsátókat" is.

      Mindig bízom a másik változásában, Heniében pláne, hiába tudom, hogy az életben nem lesz más.

      Szerintem, az is a gond, hogy minél inkább mondják, hogy "ne", annál jobban akarni fogja, jelszó, ellenük van a világ, és meg kell mutatni, hogy de mégse. :S

      Törlés