2013. május 14., kedd

Kurt Vonnegut: Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian!


Imádom a fekete humort, és miért is ne azt vegyem le a polcról, ami kapcsolatba hozható a halállal. Jellemző, ilyen a formám. Vonnegutnak ez volt az utolsó könyve, amit nem olvastam, úgyhogy időszerű volt előkapni. Most úgysem volt máshoz kedvem.
Imádtam tőle a Mesterlövészt, Az ötös számú vágóhidat, és a Bajnokok reggelijét. Ezek mögött valahol megcsillan a többi is; nem vesznek el, csak valamit kevesel az ember.
Ez esetben még olvastam volna szívesen. 87 oldal volt csupán.

Kíméletlen és őszinte szavakkal ír, olyan dolgokról, amiken bár mosolyog az ember menet közben, utána mégis magába száll.


A szerzőről


1922.11.11-én született Indianapolisban. Regényíró és esszéista.
Ükapja az 1840-es évek végén vándorolt be az Egyesült Állomokba. Vonnegut apja építész volt. Az első világháború ideje alatt rossz szemmel tekintettek az amerikai német családokra, így rájuk is.
Két testvére van. Bátyja légkörfizikus lett, nővére pedig, szobrász. 1944-ben édesanyjukat legyőzte a depresszió, és a nyugtató-túladagolás végzett vele.
Ezek után iskolaújságnak írt, majd egyetemei újságainak lett szerzője, rovatvezetője.
Elméletileg a kevéssé termékeny írók közé tartozott.
Több regényét illusztrálta magának.
2007.04.11-én halt meg New Yorkban.

Tőle ajánlom még: Macskabölcső, Mesterlövés, Bajnokok reggelije, Az ötös számú vágóhíd, Börleszk



A fülszöveg (minden a borítóról)
Orvosilag ellenőrzött halálutazásaim során… sűrűn találkoztam az 1727-ben elhunyt Sir Isaac Newtonnal…
Newtonnak nem elég, hogy a Földön eltöltött nyolcvanöt év alatt feltalálta a differenciál- és integrálszámítást, megfogalmazta és számszerűsítette a tömegvonzás, a mozgás és a fénytan törvényeit, s megtervezte az első tükrös távcsövet. Képtelen megbocsátani magának, hogy Darwinnak hagyta az evolúció elméletét, Pasteurnek a baktériumokat, Albert Einsteinnek pedig a relativitást.

Mi a halál?
Egy minőség? Egy hely? A vég? A kezdet? Egy utazás? Lehet-e viccelni a halállal?
Mint azt Kurt Vonnegut bizonyítja, lehet.

Karcolatai Örkény Egyperces novelláival, Rózsakiállításával vagy Karinthy Mennyei riportjával mutatnak szellemi rokonságot.
Vonnegut „kontrollált halál közeli állapotban” siklik oda-vissza a földi és a túlvilági lét között, s készít képzelt riportokat (az eutanázia gyakorlása miatt hírhedtté vált) Dr. Kevorkian segítségével különféle híres és kevésbé híres személyekkel Isaac Newtontól William Shakespeare-en át Adolf Hitlerig.
Jellegzetes, filozofikus fekete humor, amely az idős író saját halálával való szemérmetlen kacérkodásán túl az örökkévalóság különféle koncepcióival kapcsolatban tesz fel elgondolkodtató kérdéseket.

Kedvenc idézete(i)m
Mint azt a magam kárán megtanultam, az áthaladás a Gyöngykapun, bármilyen izgalmas riportalany várjon is ránk a túloldalon, azzal a kockázattal jár, hogy a rigolyás Szent Péter, h a aznap bal lábbal kelt fel, soha többé nem enged ki. Gondolják csak el, milyen szomorúak lennének barátaik és rokonaik, ha például egy Napóleonnal való futó túlvilági eszmecsere kedvéért követnének el öngyilkosságot.

Ha nem Jézus hegyi beszédének kegyelme és könyörületessége vezetne, nem akarnék emberi lény lenni. Akár csörgőkígyó is lehetnék.

Használjanak napolajat! A cigaretta árt az egészségnek! A szivar viszont kifejezetten jót tesz. (…) A szivar természetesen olyan, mint egy müzli-szelet, van benne sok őrült kesudió, olajos magvak, mazsola, juharszirup, napon szárítják, miegymás.

Viszlát és adios. Vagy ahogyan azt Szent Péter mondta hamisan kacsintva, amikor elárultam neki, hogy utolsó retúr utamon járok a Paradicsomban: „Szevasz, tavasz.”

Vélemény
Fiktív interjúk valaha élt emberekkel. Többen próbálkoztak vele több-kevesebb sikerrel.

A doki tényleg létezett, Dr. Death volt a beceneve, és az eutanázia lelkes híve volt. Ő az, aki segít a szerzőnek oda-vissza utazgatni élet és halál között.
Amikor átér a kék alagúton és a Gyöngykapun, bratyizik Szent Péterrel és az angyalokkal, illetve a Mennyben megmaradt, végtelen idejüket tengető értelmiségiekkel, művészekkel.

Vannak benne elgondolkodtató cseppek a társadalomról és az emberi kapcsolatokról. Például, hogy miért is veszekszik és válik el a férfi és a nő. Miért jobb közösségben lenni, mint egyedül.

A maga stílusában vicces könyv volt. – Lenne még mit írnom, de inkább meghagyom nektek. Olvassátok el, aztán majd beszélgetünk róla alább.

Értékelés
10/10
Szerintem ő is olyan, mint Rejtő. Vagy megszereted az első könyvvel, vagy kínkeservesen sem fogod többet a kezedbe venni. Plusz, azért előtte nézzetek utána a dokinak!

Olvastátok már?
Vagy más könyvét?

2 megjegyzés:

  1. Jó poszt lett! :) Még nem hallottam róla, de kíváncsivá tettél! Rejtőt nem szeressem sajnos, kínszenvedés, ahogy mondod :/

    VálaszTörlés
  2. Talán a Mesterlövésszel kezdtem. Kicsi fehér könyv volt.
    Bár mindegyik jó, ha az ember szereti a fekete, szarkasztikus humort. :)

    VálaszTörlés