2013. május 15., szerda

Akarok egyet, mert kell


Nehezen adtam címet a következő írásnak, mert nem tudom, mi lenne a megfelelő. Barátainknál voltunk elsején, kerti parti volt, bográcsozás, jó idő, vízipipa és beszélgetések.
Egyetlen egyszer fagyott meg a levegő, amin reflexből túlgördültünk, mert valahol annyira kínos volt a kijelentés, hogy csak úgy néztünk, hogy mi van?!

Ültünk, beszélgettünk arról, hogy áll most a hitelezéssel a vendéglátó pár, Dia és Pali. Hitelt vettek fel a házra, hogy rendbe tudják hozni, de a felső szint még mindig javításra szorul. Vettek azért egy autót, mert az státuszszimbólum. Az is lehetne, hogyha nem lenne roncs. Mert semmi sem működik rajta, sőt, most már beindítani sem lehet. Ezt is hitelre vették… mondjuk, nem tévedtek, mert a státuszukat mutatja.

Lényeg, hogy ültünk, és vártuk, hogy kész legyen a gulyás, amikor Dia a következő kijelentést tette:
-Nem érdekel a kocsi, a hitel, ha kell, a házat eladom, mert most a gyerek a fontos. Inszemináció és lombikprogram. Ezért mindent megteszek. Nem érdekel, hogy a híd alatt fogok lakni, akkor is gyerekem lesz!


Mindenki lehajtotta a fejét, és próbált nem a másikra nézni. Rápillantottam Palira, akinek a fejét amolyan „nabazdmeg” kifejezés futotta el. Lefagyott a vigyor, és valami más is bujkált a szemében. Pánik. Talán.

Később, amikor csak lányok voltunk kint a kertben, feltettem Diának a nagy kérdést.
-Mire most ez a nagy gyerek-projekt?
-Abban a korban vagyunk, hogy gyereket vállaljunk.

Ha nem fájna, az asztalba vertem volna a fejem. Hallottam már jó pár jó indokot a gyerekre, és találkoztam rém idiótákkal is, és ez a második helyet foglalja el Vivi barátnőm kijelentése után, aki azt találta mondani, hogy „harminc évesen illene letenni egy gyereket az asztalra”.
Fiatal anya akarok lenni. Huszonnyolc évesen már nem vetetném el. Azért akarok gyereket, mert milyen jó, hogyha azt mondja „szeretlek anya”. Azért akarok gyereket, mert akkor hátha megváltozik a párom.

Személy szerint én addig nem akarok gyereket vállalni, ameddig nem tudom legalább azt megadni neki, amit én kaptam a szüleimtől. Nem akarok a nagyszülők nyakára szülni, és azért sem, mert mondjuk Mr. A akarna. Magam miatt szeretnék majd (ha), a saját örömömre. Ami nem most lesz, az biztos. Én ennek érdekében vagyok hajlandó mindent megtenni.
Nem értem meg azokat sem, akik úgy vélekednek, mint Dia.

Pali elmondta, hogy már egy-két éve, Dia házasságot akar. Ő akar, Pali nem. Konkrétan az történt, hogy volt időpont az anyakönyvvezetőnél, de Pali nem ment be. Mert nem akar házasodni. Dia mindent akar, és olyan, mint egy gyerek az új játékkal. Két napig örül neki, majd a játék a sarokban végzi. Például, voltak halaik. Kidöglött mind az akváriumból, mert nem volt velük foglalkozva.
Most komolyan. Diának gyerek?
Az első két napos ébrenléti maraton után idegroncs lenne. Most is stresszfogyó, mert mindenkinek a problémáját magára veszi, de a gyerek végleg kikészítené.
Mr. A szerint, a gyerek nagyon hamar felnőttet varázsolna belőlük, mert rákényszerülnének. De az ő kapcsolatuk tipikusan kétélű fegyver.

Vagy ott fognak majd állni a gyerekkel vagy gyerekekkel, és rájönnek, hogy hát hoppá! Elcsesztük. Aztán megy mindenki a saját útján tovább. Vagy baromi sok könnyel, de együtt maradnak. Amiben szépen lassan felemésztődik Dia is, Pali is.

Szerintem, ha lenne bármelyikőjüknek egy betonbiztos másik ember, akkor lépnének egymás mellől. De mivel Pali belenyugvó típus, nem fog lépni. Dia meg nem hagyja.
Megkérdeztem Mr. A-t, hogy beszélt-e erről Palival, vagy szóba került-e? Azt mondta, hogy szerinte Pali nem akarja, de beletörődött már a sorsába.

Boldog házasság, vagy kapcsolat, és boldog család előképe ez, nem? Nem.
Az a legrosszabb, hogy nem ítélkezhetsz, és még további kérdéseket sem tehetsz fel, mert kritizálásnak vennék. Pali még nem, de Diától félek. Szerintem sértésnek venné a kérdéseimet.
Plusz, szörnyű átkot von a fejére az, aki nem örül, hanem kérdéseket tesz fel.

A baráti körömben is egyre több baba érkezik. Amivel nincs is baj, mert ha valaki úgy érzi, hogy kész van rá, és fel tudja adni életének tetemes hányadát a gyerekért, hát tegye. De ezért egy kicsit sem érzem úgy, hogy mondjuk nekem kellene. Tudjátok, hogy ne maradjak le.

Szeretem a gyerekeket, ők engem jobban, de tudom, hogy nem viselném el. Most ezt nem fogjátok érteni, de egyéb okok miatt az utóbbi hét évben nem volt életem. Ha szülnék, még huszonhárom évig nem lenne. Ezt pedig, nem lenne idegrendszerem kibírni. Felmértem, hogy nem szeretném, ezért teljesen fölösleges.

Zitka mondta a múltkor, hogy voltak babázni. Párjának unokaöccse már gyurmázható korban van. Aranyos, meg egy-egy pillanatra eszébe jut, hogy de jó lenne, ha, de aztán ez az érzés úgy távozik, ahogy jött.

Mivel gyorsan témát váltottunk, nem jutott idő további kérdésekre, bár nagyon szeretnék Palival beszélni erről. Kíváncsi vagyok.
Nem tudom, hogy fog ez az egész végződni, de mindenesetre rossz előérzetem van.
Csak remélni merem, hogy nem lesz gáz ez az egész.

*UPDATE: Dia felhívott. Jövő hónapban esküvő! Tudjátok miért? És a válasszal még én sem tértem napirendre.
A tubusos babához vagy élettársi kapcsolat kell, és 30 ropogó, vagy házasság, és 800 HUF. Utóbit választották. A két összeg az anyakönyvvezetőnél fizetendő zsé. Aztán aláírják a papírt, és kapnak egy kémcsövet.


Ti mit szóltok hozzá?

12 megjegyzés:

  1. De akkor nekik természetes úton nem lehet gyerekük? Ha nem, akkor nem gondolkodtak rajta, hogy lehet, hogy oka van? Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy az összes pár, akiknek nem lehet gyerekük, azoknak okkal nem lehet - mert vannak tényleg nagyon gyerek-központúak is -, de na, ha valami nem megy, akkor le kellene ülni, és elgondolkodni, hogy miért. Vagy csak én hiszek nagyon ebben a sors-bigyóban :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dia stresszfogyó. Annyira sovány (te tényleg, kórosan sovány), hogy szerintem nem tudna kihordani egy gyereket. Ő annyit mondott, hogy nem esik teherbe, bárhogy próbálkoznak. Nem védekeznek, nem szed gyógyszert, és nem esik teherbe. Ezért ment el nőgyógyászhoz, aki szintén azt mondta neki, hogy a folyamatos stressz, és az alultápláltság miatt nem marad meg a babánakvaló.

      Mi is azt valljuk, hogy nem kellene nekik erőltetni.Én is sokszor mondtam már, hogy lehet, hogy nem ok nélkül történik az, ami.
      Azért is írtam, hogyha lenne egy betonbiztos másik bármelyiküknek, akkor nem lennének együtt.

      Törlés
    2. Egyébként ha tényleg köze van a stresszhez meg a súlyához, nem lesz kidobott pénz a lombik? A lombikos baba miért maradna meg?

      Törlés
    3. Ha őszinte akarok lenni (és miért ne akarnék?), akkor ők olyan emberek, akik nem gondolkodnak. Úgy vettek fel hitelt, hogy tudták, hogy sehogy vagy baromi nehezen fogják tudni visszafizetni. Vannak állataik. A kutyákon kívül mindegyik kihalásra ítélt. Nem foglalkoznak vele. Két napig jó, mert új, de utána gyakorlatilag kuka.
      A gyerek is egy olyan dolog, hogy milyen válasz az, hogy azért akarok, mert abban a korban vagyok? Miért kényszer?
      Én ezen vagyok fennakadva.

      Meg olyan dolgokat vesznek meg, ami selejtes, de legalább elmondhatják, hogy van. Egy halom pénzük megy el tényleg fölöslegesen.

      És attól félek, hogy mivel ez sem egy átgondolt dolog, a pénz, a lelkük, a kapcsolat egyaránt rá fog menni.
      A gyereket pedig, nagyon fogom sajnálni.

      Törlés
    4. Igen, a gyereket nem lehet visszavinni a boltba, vagy hagyni az udvaron, hogy majd lesz vele valami... a gyerek nem játékszer.

      Törlés
    5. Én szeretném remélni/hinni, hogy nem így lesz, és nagyon azon vagyok, hogy ne legyen igazam.

      Törlés
  2. Hm, nagyon veszélyes vizekre eveznek. A gyerekről tudni kell, hogy a párkapcsolatot is erősen megnehezíti, megterheli. Sok válás van a gyerekszületést követő 1 évben. Úgyhogy én nagyon fontosnak tartom, hogy a kapcsolat legyen elég stabil, amire a gyerekkel építkezik valaki. Én ezt tartottom ebben a helyzetben inkább problémásnak. Náluk nagyon úgy tűnik, hogy P nem akarja azt a gyereket, csak D kedvéért megy bele. Ez nagyon veszélyes.

    Egyébként Cininek jó a kérdése. Miért lombik? Mi van a természetes úttal? Igazándiból én is jobbnak tartom ha természetes úton jön össze. A lombik legyen a legeslegesleges legutólsó. Bár nem tudom, hogy én ha ennyire nem menne, mennyire erőltettem volna tovább. Nem tudom, hogy jó-e minden áron gyereket akarni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Juhé, most érkezett meg a könyv!!! :) Köszönöm előre is!

      A gond az, hogy van két gyereklélek. Az egyik zsarnok/akarnok, a másik csendes/belenyugvó. Az előbbi irányít, a másik megy utána szó nélkül, jelszó, majd lesz valami. Majd akkor kitaláljuk, hogyan tovább, ha már benne leszünk. Valljuk be, ez sem egy normális kapcsolat ismérve.
      Dia mindig is anya akart lenni (szerintem ezzel akarja kompenzálni, hogy sikertelen), és tudomást nem akar venni a gyereknevelés rossz oldaláról. Mondjuk, hogy lesz éjjel, amikor nem fog aludni.

      Vasárnap már többet fogok tudni, mert fogok tőlük kérdezősködni. Egyszerűen, ezt nem tudom megállni.

      Én is úgy vagyok vele, ahogy te, hogyha természetes úton nem jön össze, akkor, legvégső esetben. Persze, ha magamnak bevallottan is egy jól működő párkapcsolatban vagyok.

      Törlés
    2. Nincs mit! Azért tanulni ne felejts el közben :) Tök jó amiket tegnap Apukád mondott, olyan rendes! Majd mesélek mailben.

      Hát akár lehet egy párkapcsolat ilyen is, hogy egyik belenyugvó, másik irányító. Csak ott is csak azt szabad, amiben a másik elvárja az irányítást. Csak akkor működhet jól.

      A többivel meg egyetértek. Meg kíváncsi vagyok mit tudsz meg tovább.

      Törlés
    3. Kíváncsi leszek. :)
      Nem felejtek el tanulni.

      Szerintem nem egészséges, hogy az egyik fél MINDENBEN ilyen, a másik fél MINDENBEN olyan. Nem hiszem el, hogy nincs akarata, szava, gondolata és véleménye.

      Törlés
    4. Egyetértek, hogy nem egészséges, de biztos vagyok benne hogy vannak ilyen emberek. És van aki ebből sem tud kilépni soha, ilyen marad élete végéig, hogy akár még szereti is hogy irányítják. Csak szerintem ha valaki irányít is, és van egy olyan aki meg szereti ha irányítják, azt sem szabad mindenben. Még akkor sem ha látszólag mindenben megadó, és elfogadó. Mert lehet egyszer felrobban, ha olyan területre téved az irányító, amiben mégis lett volna véleménye, akarta az elfogadónak, és az más lett volna, mint az irányítóé. És akkor jön majd az elképedés, hogy én nem ilyennek ismertelek, így már nem is kellesz, viszlát.

      Törlés
    5. Azért írtam, hogy nem egészséges, hogy valaki mindenben irányít, míg a másik enged. Ez egy bomba.

      Törlés