2013. április 20., szombat

A lány, aki matekot tanít nekem


Gergő (haverom) érdekes dolgot mondott, amikor tartottunk lefelé az orvosi vizsgálatra.
Nem erről, hanem a párjának lányáról, aki a változatosság kedvéért legyen a továbbiakban Reni. Amúgy, majdnem olyan, mintha a húgom lenne.

Róla azt érdemes tudni, hogy hála az apai nagyszülőknek és az apjának, tanulógép lett belőle. Alapjáraton álmatag és lusta ember, de az, hogy elvették tőle a fiatalkorát, még inkább erre sarkallja. Nem jár el sehova, nem bulizik, inkább alszik. Folyamatos nagyszülői kontroll alatt van, még nyáron is. Akárhányszor megkérdezem, hogy Renivel mi újság, Gergő is, párja is fancsali képet vág, és mondják, hogy alszik. Alszik 10-ig, aztán reggeli, bevonul a szobájába, aztán ebéd. Ebéd után alszik egy-két órát, aztán eltelik a délután, és legkésőbb 10-kor, de inkább kilenckor ágyban van ismét.
Középiskolában négyes-ötös tanuló volt, a kis kedvenc. Most bekerült felsőoktatásba, és kettessel zárta az első félévet. Állítólag tanul folyamatosan. Ehhez képest, nem megy neki. Nemzetközi gazdálkodást hallgat, ez neki az a fajta kényszerpálya, amit a nagyszülők jelöltek ki számára. Az egész élete el van rendezve már születésétől fogva.
Cserébe fizetik a tanulmányait.
Más dolga amúgy sincs, mert maga után nem tesz el semmit. Egész nap otthon van, és mégis megvárja, amíg az anyja 10 órányi munka után hazajön, és elpakolja a dolgait. Ezen túlteszi magát az ember. Utána pedig arra hivatkozik, hogy fáradt. Mibe fárad el? Napi két órába az egyetemen?
Külsőségekben átlagos lányról beszélünk. Átlagos testalkat, barna haj, barnás szem, semmi kirívó nincs rajta.
Gazdag háttérrel rendelkezik, és lehet, hogy az ingerszegény életmód ellen ezért sem lázad. Nem azt mondanám, hogy feltétlenül kellene, de nem él. Nem látom rajta, hogy legalább a szikrája meg lenne az akarásnak, hogy elmenjen moziba, vagy egyszer-egyszer bulizni.
Semmi.

Aztán most van neki pasija. Az első. De Gergőnek az egyik kanyarvételkor az esett ki a száján, hogy úgy mutatta be a Berci mindenkinek, hogy „a lány, aki matekot tanít nekem”.


-Képzeld el, úgy mutatta be a barátainak és a szüleinek, hogy a lány, aki matekot tanít nekem. – amikor ez a mondat elhagyta Gergő száját, csak pislogtam. Azért ezt valahol gáznak tartom. Amikor gyakorlatilag együtt vagyok valakivel majdnem fél éve, azért arra már azt mondom, hogy a párom, tinisen a barátom.

-A barátnői szerint, ez komoly kapcsolat, de ott voltak nálunk a hétvégén, és akkor mondták. – olyan fél évvel ezelőtt, amikor kiderült, hogy Reni bepasizott, akkor mondta Gergő, hogy a barátnője nem szeretné, ha én adnék tanácsot a Reninek.
Azért kicsit rosszul esett, mert többre tartom magam Reni baráti körénél, és a két rossz közül, magamat tartom a kisebbiknek. Akkor megkérdeztem, hogy attól félnek, hogy azt mondom, hogy szexeljen orrba-szájba, és kiderült, hogy igen. Ettől félnek. Mondom, úgyis azt mondtam volna, hogy menjen oda ezzel az anyjához, elvégre, ezért van anyánk, hogy kérdezzünk. Mindegy.


-Olyan emberek szavaira nem építenék szívesen, akiknek semmi tapasztalatuk nincs. – mondtam. – Ez is egy hülyeség, mert nem akarják megbántani a Renit. Mert ha jobban belegondolsz, akkor ez az. Hülyítés. Keressük és kódoljuk a jeleket úgy, ahogy nekünk a legjobban tetszik. A barátnőnket se szívesen bántjuk meg. De ez… Mi van még?

-Bercivel megbeszélik a randevút mondjuk kettőre. Vagyis, Reni mondja, hogy randevú. – azért Gergő is figyel a fogalmazásra. – Szóval, kettőre. Egykor telefonál a srác, hogy lemondja, mert neki nem jó. Aztán fél kettőkor megint telefonál, hogy de mégis jó. Vagy megbeszélnek egy időpontot, és Berci változtat rajta, hogy korábban megy el, mert dolga van, de azt nem mondja, hogy mi.

Na, vajon mi? Merül fel ugye a kérdés.

-Ez engem kiborítana. Mert ez nem kapcsolat. – kezdtem. – Reni érzelmileg sokkal jobban benne van ebben az egészben, mint a srác. Ha ő is benne lenne, akkor nem ráncigálná őt jobbra-balra, és nem is ugráltatná így. Meg többször találkoznának, és már bocs, de akkor már nektek is régen bemutatta volna. – Mert mi még csak képen láttuk Bercit úgy, hogy rákerestem, és totóztunk egyet. - Az meg, külön szép, hogy a srác nem a barátnőjének mutatja be, hanem a lánynak, akivel tanul. Ez nem komoly kapcsolat, hanem érdekkapcsolat.

-Gondolod? – kérdez vissza Gergő.
-Igen. Megjátssza ezt. Nem tartja a nőjének. Érettségizni fog most?
-Igen.
-Akkor a vizsgák végéig fog ez az egész tartani. Utána felnőtt lesz, meg menni fog ide-oda, és nem fogja érdekelni egy lány, aki non-stop alszik. Pattintva lesz.
-Én azért bízom abban, hogy nem így lesz, de nekem is átfutott ez már az agyamon.
-Figyelj. Szeretném, ha boldog lenne, és élne végre egy kicsit. Utálom, hogy azt kell mondanom, amit. Nem azért mondom, mert ezt szeretném, vagy ilyesmi, de most komolyan. Szerinted, ez merre fog tartani? Voltam már ilyen helyzetben úgy, hogy ráadásul, engem úgy mutatott be az agyas, hogy a barátosném. Ez baromira nem barátnő. A másik, hogy fél valamitől? Hogy megszólják a Reni miatt?
-Nem tudok róla.
-Akkor miért nem tudja azt mondani, hogy ő itt a barátnőm? Megmondom. Azért, mert cikinek tartja valami miatt. Vagy pusztán nem érzi 100%-ig jól magát vele. Van ilyen. Csak rossz ezt elsőre megkapni, mert mindenki a tündérmesére vár. Mert gondolom, hogy Berci nem fizet Reninek a matekért. – Gergő nemlegesen rázza a fejét. – Erről beszéltem. Mr. A-nak megírom a beadandóit ingyen, de mi együtt élünk. Ha nem lenne a párom, akkor kérném tőle a pénzt.

Gergő hümmögött.
Persze, szeretném, hogy Reninek legyen végre egy kis élete. Járjon el ide-oda, mert szerintem egy fiatalnak nem kielégítő az, hogy apu és anyu a legjobb barátaim, velük járok mindenhova, és csak színházba, meg hangversenyre.
Kell, mert kell a magas kultúra, én ezt aláírom. De megveszek egy jó koncertért amellett, hogy elmegyünk együtt a szülőkkel színházba.
Azt sem mondom, hogy a szüleim a világ legjobb szülei, de összeteszem a kezem értük, hogy őket kaptam/választottam, amikor megérkeztem erre a világra. Mert nem fogtak szorosan, ugyanakkor nem hagyták, hogy elkanászodjak, de megadták nekem a gyerekkor és a döntés szabadságát. Reninek ez hiányzik.
Nem tapasztal, és ezért is mondtam, hogy én vagyok a kisebbik rossz. Mert nem adnék neki úgy tanácsot, hogy az anyja ne tudjon róla. A másik, hogy szex ügyekben nem fogom azt mondani, hogy azért, hogy megtartsad, tedd szét a lábad. Nincs tapasztalata ezzel kapcsolatban. A környezetének se, mert majdnem egy alomból valók: fogják őket a szülők.
A barátnői azért legalább eljárnak valahova, de Reni nem. Olyat sem láttam, hogy a minimális igény sincs meg egy emberben az élni akarásra. Nem hedonizmusra, csak arra, hogy ne menjen már el felettem az életem úgy, hogy mellékszereplő vagyok benne.

-Én is úgy gondolom, hogy nem tart majd sokáig. Valamelyiknek előbb-utóbb elege lesz belőle. – mondta Gergő. – Csak hát, Reninek nem lehet elmondani, hogy merre tart, meg úgy semmi negatívat nem szabad neki mondani, mert megbántódik, vagy megsértődik, vagy csak elmegy a kedve az egésztől.

-De az élet nem habostorta. A csalódás is hozzátartozik. De jobb felkészíteni rá, mint hagyni. Amúgy, ha vége lesz, nem fogjátok tudni. Azt se mondta el, hogy van a Berci, azt se fogja elmondani, hogy nincs. Majd, ha nem eszik, meg rajta lesz a világfájdalom, akkor majd megtudjátok. De magától nem hiszem, hogy el fogja mondani.

Ugyanis, az is véletlenül derült ki, hogy Berci van. Amikor az anyja rákérdezett, hogy de hogyan, vagy miért nem mondta, a válasza az volt, hogy nem tudta, hogy ez érdekli az anyját.

Szóval, így állunk. Nem tudom, merre tartanak, és azt sem még, hogy hol fog végződni ez az egész. De ha ezt velem történik, már rég rákérdeztem volna, hogy de miért is vagyok a lány, aki matekot tanít, mint a lány, akivel járok?

4 megjegyzés:

  1. I love your blog, I did not like the math .....
    Have a nice weekend ...
    Kisses

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Thanks. I follow your blog. :D
      I do not like math, and the position of my sister.
      Have a nice Sunday!

      Törlés
  2. Hmm...ez egy elég érdekes helyzet...Nehéz ilyenkor bölcsnek lenni...egyébként érdekes a felfogása a hugodnak, lehet csak azért nem akar lépni, mert úgy érzi, ő az egyetlen esélye...(ami ha továbbra se mozdul ki igaz is...természetesen nem megbántani akarom, mert attól lehet kedves és értékes ember...de minden hiába, ha elfelejt élni mellé)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem kellene így érezzen. Alapvetően nem értem az ő mechanizmusát, mondjuk, hogy azért nem megyek el a barátnőm szülinapi partijára, mert fáradt vagyok (szombaton). Azt sem értem, hogy miért ragaszkodik ennyire a Bercihez. Nyilván a srác sem esett a fejére kihasználási szempontból.
      Nehéz úgy ítélni, hogy az ember csak részleteket ismer.

      Törlés