2018. június 20., szerda

Papp Dóra: Bolyongó


Ez volt az első találkozásom az írónővel, és nem ez lesz az utolsó. Valahogy van olyan helyzet, amikor úgy kerül a kezembe a könyv, hogy pont az adott életszakaszomhoz passzol, és találok benne bőven morzsát magamnak. Ez is egy ilyen, és valahogy a Nornák szőtték úgy, hogy ezt el kell olvasnom – ritkán érzek ilyet, de amikor megláttam a neten, már akkor tudtam, hogy haza kell jönnie velem.

Lehet, hogy picit spoileres.
(de nem a történet alakulása kapcsán)

2018. június 18., hétfő

Apák napja…


… ami már mögöttem van.

Tudom, picit lemaradtam ezzel a bejegyzéssel, de nem tartom fontosnak az apák napját. Ha egészen őszinte akarok lenni, akkor az anyák napját sem. Ez utóbbit kényszernek éltem meg az iskolában, mert versmondás, éneklés, orgonatépkedés, aztán minden folyt tovább az addigi mederben. Ugyanúgy vagyok ezzel, mint a szerelmetesek napjával, hogy ez az egész nem csak egy napig szól. Legalábbis, nekem nem. Minden alkalommal megleptem anyukámat, ahányszor tudtam és akartam. Apukámat is, mert sütök neki, vagy csak mulatom az időt vele, de van, hogy vásárlásnál becsúszik egy-egy meglepi a kosárba, amit elhagyok valahol az autóban, hogy csaljak vigyort a fejére, ha megtalálja.

2018. június 13., szerda

Daniel H. Wilson: Robokalipszis


Páran megkérdezték, miért olvasom ezt a könyvet, az ő érdeklődésüket nem keltette fel. A kliséválaszom az, hogy szeretem a robotos sci-fiket. Viszont legutóbb ahelyett, hogy magyarázni kezdtem volna, csak annyit mondtam, kíváncsi vagyok, mikor és miért fog fellázadni ellenem a telefonom, mert kicsinálom a science fiction kötetekkel, ugyanis, általában folyamat megy a gúgli, hogy megnézzem, mit nem értek az olvasottakból. Következésképpen, furcsa szimbiózisban kell élnie pár napig a töltővel.

2018. június 12., kedd

Általános hőhullámban


Ma nem voltam túl átgondolt. Megörültem annak, hogy csiholtam magamnak a cirkóban meleg vizet, nyolc nap után hajat is mostam végre. Mondom, majd út közben megszárad. Azért felkötöttem, de ezzel csak azt értem el, hogy szakadni kezdett rólam a víz, és a hajvégemről a hátamra záporozó kis cseppek nem osztottak, nem szoroztak, ami a hűsítést illeti. Ehhez még hozzájött, hogy én most úgy gondoltam, hogy fekete nyári ruhában merészkedek ki a nyolcvan fokos városba. Úgy megörültem, amikor beléptem a szaunaszerű irodába, mert még mindig hűvösebb volt bent, mint kint.

2018. június 10., vasárnap

Filmturmix


Kicsit elúsztam, de a lehető legjobb dolgok miatt, és ha most reggel nem lett volna nyugi, tuti, hogy megint film nélkül maradunk. Pedig a tegnap után – Scooter koncert – még mindig túlpörgött állapotban vagyok. Szemezgettem a termésből hetet, közben fél szemmel egy Woody Allen filmet nézek.

2018. május 30., szerda

Gabriella Eld: Érzések Jordan számára


„Ikercsavar Krónikák III.”

No, még jó, hogy azt írtam, lassan olvasom, hogy tovább tartson. Nem volt sok időm olvasni, pedig nagyon szerettem volna, és ettől már evett az ideg, így, amikor vasárnap elért a kétoldali emberundor, gondoltam, pár oldalt átlapozok, amiből az lett, hogy észrevétlenül faltam fel cirka 400 oldalt.

2018. május 28., hétfő

Pápa


Soha nem voltam még Pápán. Tényleg kezdem azt hinni, hogy amolyan első-év lesz nekem ez az év, nagyon sok olyan dolog van eddig is, ahol először voltam, először láttam.